Telefon

+36 30 599 60 35

Emal

kriszta@movelab.hu

Cikkek

Változás…

Változás…

Változás…

Ezt már régóta meg akartam írni, de valahogy más mindig fontosabb volt. Pedig ahogy éppen a gondolataim szedem össze, lassan rájövök, kevés dolog ilyen fontos.
Gyorsak vagyunk amikor ítéletet mondunk mások felett, és hányszor mosolygunk a kissé testes – legyen, kövé

r – srácokon vagy lányokon, akik az edzőterembe járnak. És kinevetjük őket, mert esetlenül mozognak, vagy kinevetjük őket, mert butaságokat kérdeznek, mert csokit majszolnak vagy mert olyan régóta minden eredmény nélkül edzenek. Mi akik 5-10-15 vagy akár 20 éve foglalkozunk erősportokkal hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy mindannyiunk életében volt olyan eset, amikor egy idősebb edzőtárs segített abban, hogy helyesen fogjuk meg a súlyt, rákérdezett a célunkra, javasolt egy étkezési módszert. A lényeg az, hogy minden ellenszolgáltatás nélkül semmi mást nem akart, mint nekünk, a kezdőnek segíteni. Panaszkodunk, hogy milyenek a vezetőink, a politikusaink – miközben a saját szintünkön sem vagyunk képesek arra, hogy azt tegyük, amit tulajdonképpen elvárunk másoktól. Az évtizedek alatt többségünk több tudást halmozott fel, mint amire valaha szüksége lehet ezekben a sportokban.

Az egyetlen módja annak, hogy valóban változás legyen bármilyen szinten, ha mi magunk képesek vagyunk változni. Ha azért teszünk bármit jobban, mint az elégséges vagy megfelelő, mert tulajdonképpen vérünkké vált az, hogy akármilyen minőséget nem engedek ki a kezem közül. Jó iparosként nem tehetem meg, hogy selejtre kerüljön a nevem. Nem nézhetem, hogy valaki azért nem éri el a terveit, céljait, mert én úgy ítélem meg, hogy megérdemli ahogy kinéz. Segíthettem volna, de nem tettem…Legalább azoknak segítsünk, akik veszik a bátorságot, és elmennek az edzőterembe, könyörgöm…Odamenni, segítő kezet nyújtani, megkérdezni, öreg, tudok segíteni? Miből áll?

Egy személyes megjegyzés: 58 kilósan vonultam be. Az, hogy vészesen csenevész voltam, talán mondanom sem kell. De volt ott egy srác, aki eszméletlenül erős és már akkor brutálisan izmos volt, naná, hogy mindenki olyan akart lenni. Minden este ott edzett a laktanya edzőtermében, el sem tudom mondani, milyen kezdetleges eszközökön. Amikor mi 58 kilósok lementünk, nem nevetett ki, hanem segített a gyakorlatok kivitelezésében. A srácot amúgy Mészáros Lászlónak hívták, ma talán a világ egyik legjobb fekvenyomója. Nyilván nem véletlenül.

Megosztás

Legújabb cikkek

Facebook