Szóval az edzősködéssel nincs gondod – és mi a helyzet a prezentálással? (Jenny Dziubla)

az egyik cikkünket idézzük:

”Sajnálatos módon a légzésmintáinkra történő tudatos összpontosítás hiánya problémákat okozhat. A mindennapok során ugyanis sokan olyan hibás testtartást alakítanak ki, ami hatékonytalan légzést eredményez.”

Ugyanez a helyzet a kommunikációval is.

Az ébren töltött óráid átlagosan 70-80%-ában valamiféle kommunikációt folytatsz, és a légzéshez hasonlóan jellemzően ezt is tudatos figyelem nélkül teszed. Azonban – akárcsak a légzés esetében – attól még, hogy képes vagy a kommunikációra, ez nem jelenti azt, hogy hatékonyan is műveled azt. Jó esély van rá, hogy az életed során felszedett szokásaid közvetlenül befolyásolják a kommunikációd hatékonyságát, valamint a szakmai fejlődésed lehetőségét.

Ahhoz képest, hogy mennyi időt és energiát fektetünk a folyamatos képzésünkbe, nem költünk eleget annak elsajátítására, hogy miként alakítsunk ki és rendezzünk struktúrába különféle elképzeléseket, valamint hogyan osszuk meg azokat hatékonyan másokkal – vagy egyszerűbben fogalmazva: hogy miként prezentáljunk bármit is.

A fitnesz iparban mindenki kliensekkel dolgozik, a sikerességed és a reputációd pedig azon múlik, mit gondolnak rólad mások. De vajon hogyan alakul ki másokban a benyomás? Nos, az alapján, hogy először mit látnak és hallanak (az első benyomás), a folyamatos interakcióid minősége, valamint az általad átadott információk hitelessége és szervezettsége.

Ezek közül a legfontosabb az első benyomás. Blink című könyvében Malcolm Gladwell bemutatja, miként használjuk az agyunk adaptív tudatalatti részét. Elmondása szerint „a legapróbb részleteket is megfigyeljük, amikor egy ismeretlen emberrel találkozunk, amikor gyorsan meg kell értenünk valamit, vagy egy egészen új szituációba kerülünk. Azért tesszük ezt, mert erre vagyunk kódolva – erre a képességünkre támaszkodunk, ugyanis számos helyzetben az egészen apró részletek – még ha csupán 1-2 másodpercünk van is az értelmezésükre – rendkívül sokat elárulhatnak nekünk.” Ezért olyan fontos egy ismeretlennel való találkozás során a fizikális megjelenésed és a hanghordozásod. Mivel az emberek már az első 1-2 percben kialakítják rólad a véleményüket, nagyon fontos, hogy magabiztos, felkészült profiként viselkedj.

Kérdezd csak meg bármelyik fitnesz edzőt, hogy milyen gyakran szokott ’prezentálni’ közönség előtt, és jó eséllyel azt a választ fogod kapni, hogy nagyon ritkán. Ez azonban egyáltalán nem igaz. Valójában minden egyes nap egy közönség előtt prezentálsz – amikor felveszed a telefont, amikor egy új klienssel találkozol, amikor egy meglévő klienssel dolgozol, amikor megosztod az ötleteidet a kollégáiddal és a főnökeiddel, és így tovább. Ezek a látszólag lényegtelen (viszont rendkívül gyakori) interakciók alkotják valójában a reputációd és a sikerességed építőelemeit.

“A SIKER ABBÓL ÁLL, HOGY ÁTLAGOS DOLGOKAT TESZÜNK ÁTLAG FELETTI MINŐSÉGBEN.” – JIM ROHN

Szánj egy percet annak felidézésére, amikor a szakmai karriered egyik interakciója nem sikerült túl jól. Talán nem szántál elegendő figyelmet egy új kliensre, talán nem készültél fel eléggé egy fontos találkozóra és nem tudtad világosan bemutatni az ötleteidet, vagy talán úgy adtál online tanácsot, hogy nem volt mögötte megalapozott háttér vagy objektív visszajelzés. Játssz el a gondolattal, mi lett volna, ha jól sikerül ez az interakció. Ez valójában egy elvesztegetett lehetőség volt, ami akár egészen más irányba is terelhette volna a karrieredet. Most pedig ezt szorozd meg a karriered teljes időtartamával. Fontos felismernünk, hogy a lehetőségek minden nap ott vannak előttünk, és a mi felelősségünk, hogy felismerjük és kiaknázzuk őket azáltal, hogy megfelelően képesek vagyunk prezentálni magunkat és a legkiválóbb teljesítményt tudjuk nyújtani.

Ha sikerült meggyőznöm a prezentációs készségek fontosságáról, akkor rá is térhetünk a Nagy Hármasra. Ez három olyan egyszerűen alkalmazható lépés, amelyek drámai hatással lesznek a fellépésedre és az interakcióid minőségére.

1). TUDATOSAN ALAKÍTS KI SZEMKONTAKTUST

A prezentáció során a tartós és szándékos szemkontaktus a legkönnyebb módszer a hallgatóságod bevonására. A tudatos szemkontaktus ráadásul más területeken is hasznos lehet…

• A mondandódra való koncentrálás fokozása. Hogy miért? Mert így nem fognak további ingerek érni a terem ’pásztázása’ során, amik kizökkentenének a beszédedből.
• A hallgatóság rólad kialakított benyomása. Ha nem alakítasz ki szemkontaktust, úgy tűnhet, hogy nincs meg benned a kellő magabiztosság és tekintély.
• A tempód. Amikor egy gondolatot egy adott embernek vázolsz fel, majd egy rövid szünetet tartasz, amíg fel nem veszed egy másik emberrel a szemkontaktust, ezáltal természetesen ható szünetekkel tudod tagolni a beszédedet. Nem az a probléma ugyanis, ha túl gyorsan beszélünk, hanem inkább az, ha nincsenek benne szünetek.

Fontos azonban, hogy ne bámulj. Egy gondolat vagy egy rövid mondat erejéig tartsd fenn a kontaktust, majd térj át valaki másra. Figyelj oda a szociális jelzésekre. Akire nézel, nyilvánvalóvá fogja tenni, ha kellemetlen számára a tekinteted.

2). LEGYENEK BIZONYÍTÉKAID IS, NE CSAK VÉLEMÉNYED

Ha egy új ötletet mutatsz be, vagy meg szeretnél változtatni valamit, akkor a véleményed önmagában még nem sokat ér. Ahhoz, hogy hiteles és meggyőző lehess, bizonyítékokra is szükséged lesz – azok biztosítják ugyanis az érveid objektív hátterét. Ez a bizonyíték származhat aktuális kutatásokból, statisztikákból és tényekből, videós példákból, bemutatókból, személyes tapasztalatokból (például olyan sportolókkal vagy kliensekkel, akikkel régóta együtt dolgozol), mások tapasztalataiból, analógiákból, idézetekből, és így tovább. A bizonyítékoktól lesz a prezentációd meggyőző és emlékezetes, nem pedig a személyes véleményedtől.

“AMI BIZONYÍTÉKOK NÉLKÜL KIJELENTHETŐ, AZ BIZONYÍTÉKOK NÉLKÜL MEG IS CÁFOLHATÓ.” – CHRISTOPHER HITCHENS

Fontos azonban a forrás megjelölése is. Ha a személyes véleményeden és tapasztalataidon kívüli információkat is felhasználsz, tüntesd fel, hogy ezek honnan származnak, és ne állítsd azt, hogy a sajátjaid. Add meg a tiszteletet másoknak az elvégzett munkájukért, elvégre ők tették lehetővé, hogy most te is támaszkodni tudj ezekre az ismeretekre.

3). ISMERD A HALLGATÓSÁGODAT

Előadóként a te felelősséged annak biztosítása, hogy a megosztott információkat a közönséged képes is legyen megérteni. Ha középiskolás sportolók csoportjának tartasz előadást, akkor ne kezdj el a szívritmus-variabilitásról és az anatómiai finomságokról mesélni. Ez talán nyilvánvalónak tűnhet, de gondolj csak bele, hány olyan prezentációt ültél már végig, ahol az előadó által elmondottak bőven meghaladták az ismereteid szintjét. Ez nem csupán frusztráló érzés a közönség számára, de emiatt nem is fognak odafigyelni az elhangzottakra.

Miért olyan nehéz leegyszerűsíteni az ötleteinket és az információinkat? A tudás átka miatt! A Harvard Business Review cikke ezt így fogalmazza meg: „Az a probléma, hogy amikor már tudunk valamit – mondjuk egy dal szövegét –, onnantól képtelenek vagyunk elképzelni, milyen érzés nem tudni azt. Ez a tudásunk „átka”. Nehezen tudjuk megosztani másokkal az információkat, ugyanis nem tudjuk elérni, hogy ők is már eleve rendelkezzenek ezzel a tudással.”

Függetlenül attól, hogy csak egyetlen embernek vagy egy egész csoportnak tartasz előadást, tedd fel magadnak az alábbi kérdéseket, mielőbb eldöntenéd, miről is fogsz beszélni:

• Kikből áll a közönségem – kliensek csoportja, más edzők, iparági szakértők, potenciális kliensek?
• Miért hallgatják az előadásomat – a téma miatt, egy iparági rendezvény keretében, mert kliensként a főnökük kiadta nekik?
• Mennyit tudnak arról, amit mondani fogok – találkoztak már a témámmal? Ha igen, milyen mértékben és milyen forrásokból?
• Van-e már álláspontjuk vagy véleményük a témámról – ha igen, micsoda? Támogatnak vagy szkeptikusak?
• Hogyan szoktak tanulni – vizuális típusok, a hallottakat jegyzik meg, vagy inkább a fizikális tanulást részesítik előnyben? Meddig képesek rám figyelni?

A fenti Nagy Hármas egy remek kiindulópontot jelent, ha még újdonság számodra ez a téma. Arra mindenképpen hasznosak, hogy segítenek rávilágítani a meglévő erősségeidre és gyengeségeidre. Azonban ha rendszeresen szokták előadásokat tartani és korábban még soha nem vettél részt ezzel kapcsolatos tréningen, akkor érdemes felfogadnod egy szakértőt. Minden más elsajátítandó készséghez hasonlóan itt is szükség van ugyanis objektív visszajelzésekre, edzői instrukciókra és aktív gyakorlásra.

Ha csak egy dolgot jegyzel meg ebből a cikkből, az ez legyen:

TE MAGAD vagy a terméked. A tudásod és a tapasztalatod csupán a termék ’jellemzői’. Lehetnek akármilyen fantasztikus ötleteid, de ha nem tudod őket kellően higgadt, érthető és követhető módon átadni a klienseidnek, kollégáidnak és másoknak, akkor semmit sem érsz velük. Fektess több energiát a prezentációs készségeid fejlesztésébe, mert ezek örökre megváltoztathatják a karrieredet.

“A LEGMAGASABB SZINTEN RITKÁN VANNAK FORGALMI DUGÓK.” – ROGER STAUBACH (NFL HALL OF FAMER)

 

Link: http://movement-as-medicine.com/you-can-coach-but-can-you-present/