Olvashatjuk és hallhatjuk is sokat, hogy a túlzott savképződés mennyi egészségügyi galibát képes okozni, és ezt a túl sok gyomorsav okozza – ergo a gyomorsavlekötők szerepe a reflux kezelésében megkerülhetetlen kérdés. Szeretünk a gyógyírről beszélni, miközb Az állítás, mely szerint a savas gyomorégést, vagy refluxot a túl sok sav indukálja több okból is tarthatatlan állítás. Egyrészt az ember gyomra eleve kifejezetten savas közeg, az emlősök sorában bizony a az emberi ph értéke igencsak elöl végez – nem véletlenül. Az emberi gyomor savassága sok szakember szerint arra utal, hogy eleinknek nagy szüksége volt a gyomorsav két hatására. Egyrészt segítetett a táplálékkal bejutó kórokozók eltávolításában, másrészt nagy szerepe volt abban, hogy a tápanyag relatíve magas fehérjetartalmát aminsavakra bontsa. Amennyiben ez igaz, úgy a gyomorsavat lekötő vagy annak termelését csökkentő kiegészítők és gyógyszerek hatására az ételben lévő kórokozók akadálytalanul kerülnek a szervezetbe, a gyomorsav hiánya miatt pedig az ételek fehérjetartalma emésztetlenül kerülhet a vékony majd vastagbélbe. Most, hogy tudjuk, mi a gyomorsav célja, nézzük meg mi termeli a gyomorsavat. A gyomorsavat a gyomor falát is alkotó sejtjek termelik, és maga a gyomorsav egy erős sav, alacsony ph értékkel, gyakorlatilag sósav. Az egyik érdekes megfigyelés, hogy az életkor előrehaladtával a gyomorsav termelése a gyomorban egyre csökken, míg a refluxos esetek száma egyre nő. Vagyis az állítás, mely szerint a túl sok gyomorav okozza refluxot már csak ezért is kérdéseket vethet fel az emberben, és az én problémám megoldására is a helyes kérdés feltevése volt a megoldás. Ha a refluxot csak elhanyagolható esetben okozza a túl sok sav, életkorral pedig a savtermelés eleve csökken, akkor logikailag marad két másik megoldás: Az első pont esetén az elsődleges gyanúsított a h. pylori. Az elmélet szerint ez a baktérium túlszaporodása okozza a GERD tüneteket, és később számos más emésztőrendszert érintő betegség melegágya lehet. Az emberi mikrobiom meglehetősen rejtélyes és finoman szólva forró kutatási terület, rengeteg félreértéssel. A kezdeti állítások, mely szerint az ember 1:10 arányban ember csupán, mivel a saját sejtjeink tízszerese a mikrobiomot alkotó baktériumok mennyisége kalkulációs hibának tűnik, ma már a 1:1.3 arányról beszélnek a szakemberek. (1) Az is kérdéses, hogy maga a H. pylori direkt módon kapcsolható-e GERD-hez, és számos olyan tanulmány található, mely klinikai vizsgálatok során nem talált ilyen kapcsolatot, sőt. (2) “Klinikai, endoszkópos, manometriai és pH-metrikus adataink nem mutatnak jelentős szerepet a H. pylori fertőzésben a GERD kialakulásában vagy a reflux oesophagitis patogenezisében. A jelenlegi adatok azonban nem nyújtanak elegendő bizonyítékot ennek a kapcsolatnak a meghatározásához, és további leendő nagy tanulmányokra van szükség.” Ettől még kijelenthető, hogy a H. Pylori túlszaporodásának köze van a gyomorfekély és rák kialakulásához. (3) Vagyis nem kizárható, hogy a cél nem a H. pylori teljes kiírtása a cél, hanem az, hogy ez a baktériumtörzs a megfelelő mennyiségben és helyen fejtse ki, amúgy áldásos tevékenységét. Nem kizárt, hogy a H. Pylori sem fekete vagy fehér baktérium, egyes kutatások szerint a populáció 85 százaléka esetén tevékenysége inkább pozitív. ( 4) Vagyis fontosabb lenne, a teljes szőnyegbobázás helyett inkább a helyén akarnánk tartani és megelőznénk a túlszaporodását. Valós probléma, és amiről kevés szó esik, az a túl kevés gyomorsav. Nem kizárt, hogy H. pylori túlszaporodást maga az elégtelen mennyiségben termelődő pepsin okozza, amely során a lúgosabb irányba eltolódó gyomor mikroklíma kedvez a H pylori termelődésnek, amely gázképződés során nyomást helyez az alább ismertetett zsiliprendszerre – és máris lehetőség van arra, hogy a gyomortartalom a nyelőcsőbe juthasson vissza. Az étkezés során komoly zsiliprendszer gondoskodik arról, hogy az elfogyasztott táplálék egyetlen irányban legyen csak képes haladni. Ezen zsilipek egyik célja az is, hogy a gyomorba kerülő étel a gyomorsavval keveredve már ne juthasson vissza a nyelőcsőbe, mert a nyelőcső nem alkalmas arra, hogy ezt a savasságot elviselje. A zsilip hibája egy mechanikai poroblémét jelent – nevezetten az alsó nyelőcsősphincter (LES) – , és több oka lehet annak, hogy képtelen zárni, az egyik ilyen a rekeszizonysérv, amiről évek óta írok, mert alapvetően egy aluldiagnosztizált problémáról beszélünk, ami a populációs jelentős részénél jelenhet meg, és okozhatja ezt a gondot. És mos beszéljünk a megoldásokról Az, hogy eseti jelleggel valaki savlekötőt vagy pár héten át proton pumpa inhibitor (PPI) gyógyszereket szed, része lehet a megoldásnak, miközben az a célja, hogy megértse, mi a gyökérok. Az emberek többsége azoban könnyű megoldásokat keres, és ez a két fenti megoldás kényelmes – csak éppen már rövid távon is veszélyes. A savlekötők természetesen csak rövid időre jelentenek megoldást, a szervezet meglehetősen szoros értékek között szabélyozza a sav-bázis egyensúlyt, ergo a savlekötők nem adnak hosszabb távra választ, és ahogy írtam, az emberek többsége esetén a valós gond nem a túl sok, hanem a túl kevés sav. A PPI gyógyszerek veszélyeire sok kutatás hívta már fel a figyelmet. Nem tehetünk úgy, mintha proton pumpák csak a gyomorban léteznének, és ha ez igaz, akkor ez a gyógyszer a szervezet eergia is nitrogén-monoxid termelést is hátrényosan érinti. Nem javasolhatom, hogy azonnal dobd el a PPI gyógyszered, de keress olyan orvost, aki képes arra, hogy folyamatosan csökkentve, és a megfelelő életmód tanácsok alapján változást indukálva elhagyhasd ezeket a gyógyszereket. A kémia problémára az elegendő és minőségi só fogyasztása lehet a megoldás, de egy olyan világban, ahol a só a rosszfiú, ez nem is olyan egyszerű. Remek segítség a betain-hidroklorid táplálékkiegészítő használata. A betain-hidroklorid javítja az emésztést és és kontroll alatt tartja a H-pylori baktériumokat,ami hozzájárulhat a tünetek enyhítéséhez. Ne gondljuk azt, hogy a modern, nyugati étrend nem része a problémának. Egy természetes keto, carnivore vagy ketovore esetén a tünetek szinte azonnal javulnak – nem véletlenül. Ezzel még a második probléma nem adtunk megoldást, ez pedig a mechanikai probléma. Nos, nem állítom, hogy mindenkinek segíteni fog az alábbi videó (5), de megdöbbentően sok embernek igen. Az alsó nyelőcsősphincter (LES) nyitvamaradásának oka gyakran egy úgynevezett csúszósérv, amely a LES-be betüremkedve nem is engedi, hogy ez a zsilip bezárjon. A lenti gyakorlatsor az enyhébb esetekben csodára képes, ennél súlyosabb esetben manuálterapeuta vagy orvosi beavatkozásra van szükség, de az én esetemben elég volt ez is… Linkek: A teljes tartalom megtekintéséhez kérjük, jelentkezz be!
