Támogató társas kapcsolatok és stresszevés

ssz tartós jelenléte gyakran közvetlenül hozzájárul a túlevéshez, amelyet „stresszevésnek” nevezünk. Ezen a területen végzett kutatások azt mutatják, hogy a stressz indukálta evés valójában csökkentheti a fizikai stressz szintjét is (Tomiyama, 2019). A stresszevés kockázatainak megértése és kezelése elengedhetetlen az egyének fizikai és mentális egészségének megőrzése szempontjából (Hunger & Tomiyama, 2018).

Az érzelmi evés és a nettó kalóriabevitel közötti valódi kapcsolat megértéséhez fontos figyelembe venni a környezeti és pszichológiai tényezők hatását is (Gonçalves et al., 2022). A bűntudat és a stressz kölcsönhatása, amely stresszes helyzetekben kényszerített evéshez vezethet, összefügghet a súlygyarapodással és önértékelési problémákkal (Wang et al., 2020; Puhl et al., 2017). Emellett a súlygyarapodás fokozhatja a stressz és a bűntudat érzését, ami a mentális egészségi állapot romlásához vezethet (Neece et al., 2012).

A stresszevés mérséklése érdekében különböző intervenciós programok és pszichológiai technikák alkalmazása hasznos lehet (Najimi et al., 2014). Az ilyen programok célja, hogy a résztvevők jobban kezelhessék a stresszt és csökkenthessék a stresszevésre való hajlamot, ezáltal megelőzve a zsírtömeg növekedését (Ivezaj et al., 2014; , Bekelepi & Martin, 2022). A középpontban álló megoldások közé tartozik a tudatosságnövelés, a pszichológiai edukáció és az érzelmi jólét támogatása (O’Shea et al., 2019).

A stressz kezelése tehát kulcsfontosságú a túlsúlyos vagy elhízott egyének számára, mivel a stresszevés felerősítheti a színhúzódás ördögi körét, amely a mentális és fizikai egészség romlásához vezethet. A megfelelő beavatkozások révén azonban a stressz szintjének csökkentése és a megfelelő mozgásformák támogatása jelentős szerepet játszhat a hosszú távú egészségi állapot megőrzésében (McEwen & Morrison, 2013; , Morledge et al., 2013).

Egy érdekes kutatás (Park, Y., Don, B. P., Mason, A. E., Prather, A. A., & Epel, E. S. (2025). Daily social resources as a buffer against stress eating and its consequences. Health Psychology, 44(2), 108–118. https://psycnet.apa.org/record/2025-26831-001) igen elgondolkodtató eredményt hozott. 

A kutatás azt vizsgálta, hogyan befolyásolja az érzelmi támogatás a stressz, az ételfogyasztás és a súlygyarapodás kapcsolatát. Egy 1264 fős mintán mérték fel a stresszevésre való hajlamot, majd egy 8 napos periódus alatt az érzelmi támogatás szintjét. Ezután körülbelül 10 évig követték a résztvevők testtömegindexét (BMI) és derék-csípő arányát (WHR).

Az eredmények szerint a stresszevésre való hajlam csak azoknál járt együtt hosszú távú súlygyarapodással, akik a kezdeti 8 nap során alacsony szintű érzelmi támogatásról számoltak be. Akik magasabb társas támogatottsággal rendelkeztek, azoknál a stresszevés nem okozott súlygyarapodást.

Egy másik, 536 fős csoportban egy 24 napos megfigyelés során azt találták, hogy azok, akik hajlamosak voltak stresszevésre, kevesebbet ettek túl, amikor úgy érezték, hogy törődnek velük.

Fontos, hogy a kutatás megfigyelésen alapult, így nem bizonyít ok-okozati összefüggést. Az emberi társas támogatás egészségügyi hatásainak pontos vizsgálata rendkívül nehéz, számos zavaró tényező miatt. 

Ennek ellenére, mintegy összegzésképpen, az eredmények arra utalnak, hogy a stresszevés problémájával küzdők számára előnyös lehet közeli emberi kapcsolatok ápolása vagy a társas támogatás tudatos növelése.

Referenciák:

• Bekelepi, N. and Martin, P. (2022). Support interventions for nurses working in acute psychiatric units: a systematic review. Health Sa Gesondheid, 27. https://doi.org/10.4102/hsag.v27i0.1811
• Gonçalves, S., Félix, S., Martins, F., Lapenta, O., Machado, B., & Conceição, E. (2022). Food addiction problems in college students: the relationship between weight-related variables, eating habits, and food choices. International Journal of Environmental Research and Public Health, 19(21), 14588. https://doi.org/10.3390/ijerph192114588
• Hunger, J. and Tomiyama, A. (2018). Weight labeling and disordered eating among adolescent girls: longitudinal evidence from the national heart, lung, and blood institute growth and health study. Journal of Adolescent Health, 63(3), 360-362. https://doi.org/10.1016/j.jadohealth.2017.12.016
• Ivezaj, V., Kalebjian, R., Grilo, C., & Barnes, R. (2014). Comparing weight gain in the year prior to treatment for overweight and obese patients with and without binge eating disorder in primary care. Journal of Psychosomatic Research, 77(2), 151-154. https://doi.org/10.1016/j.jpsychores.2014.05.006
• McEwen, B. and Morrison, J. (2013). The brain on stress: vulnerability and plasticity of the prefrontal cortex over the life course. Neuron, 79(1), 16-29. https://doi.org/10.1016/j.neuron.2013.06.028
• Morledge, T., Allexandre, D., Fox, E., Fu, A., Higashi, M., Kruzikas, D., … & Reese, P. (2013). Feasibility of an online mindfulness program for stress management—a randomized, controlled trial. Annals of Behavioral Medicine, 46(2), 137-148. https://doi.org/10.1007/s12160-013-9490-x
• Najimi, A., Abbasian, F., Meftagh, S., Ghasemi, G., & Afshar, H. (2014). The effect of stress management training on stress and depression in women with depression disorders. Journal of Education and Health Promotion, 3(1). https://doi.org/10.4103/2277-9531.134819
• Neece, C., Green, S., & Baker, B. (2012). Parenting stress and child behavior problems: a transactional relationship across time. American Journal on Intellectual and Developmental Disabilities, 117(1), 48-66. https://doi.org/10.1352/1944-7558-117.1.48
• O’Shea, A., Kaplan, K., Solomon, P., & Salzer, M. (2019). Randomized controlled trial of an internet-based educational intervention for mothers with mental illnesses: an 18-month follow-up. Psychiatric Services, 70(8), 732-735. https://doi.org/10.1176/appi.ps.201800391
• Puhl, R., Wall, M., Chen, C., Austin, S., Eisenberg, M., & Neumark‐Sztainer, D. (2017). Experiences of weight teasing in adolescence and weight-related outcomes in adulthood: a 15-year longitudinal study. Preventive Medicine, 100, 173-179. https://doi.org/10.1016/j.ypmed.2017.04.023
• Tomiyama, A. (2019). Stress and obesity. Annual Review of Psychology, 70(1), 703-718. https://doi.org/10.1146/annurev-psych-010418-102936
• Wang, Z., Wang, B., Hu, Y., Cheng, L., Zhang, S., Chen, Y., … & Li, R. (2020). Relationships among weight stigma, eating behaviors and stress in adolescents in wuhan, china. Global Health Research and Policy, 5(1). https://doi.org/10.1186/s41256-020-00138-3

Woodyard, C. (2011). Exploring the therapeutic effects of yoga and its ability to increase quality of life. International Journal of Yoga, 4(2), 49. https://doi.org/10.4103/0973-6131.85485