Szabadgyökök – első rész

Ezt korábban úgy gondolták, hogy egyszerűen lehet kezelni ezt a helyzetet, hiszen ha túl sok ROS, vagyis oxidáns keletkezik, amelyet már a szervezet saját antioxidáns rendszere nem képes kezelni, akkor egyszerűen bedobunk pár vitamin tablettát, és máris minden rendben van.

Nos, a helyzet sajnos nem ilyen egyszerű. Egyrészt úgy tűnik, hogy a szervezet nagyon is támoaszkodik a ROS-ra, mint úgynevezett hormetikus stresszorra és jelmolekulára. A ROS tehát helyes mennyiségben abban segít, hogy a sejtek jó vagy elegendő stresszel szembesüljenek, melyek megerősítik és a gyenge részeket kiölik a szervezetből.

De mit tesz a túl sok ROS? Attól függ, melyikről beszélünk…

Szuperoxid – O2 – formában kevésbé káros, de hidrogén-peroxid (H₂O₂) formában már kifejezetten káros, lévén a sejtmembránt és persze minden membránt, ami a sejtben található, azt súlyosan károsít, ugyanakkor még ők sem annyira gonoszak, mint a hidroxilgyök (^•OH), amely egy igazán agresszív szabadgyök, és ezt már enzimek segítségével sem lehet bontani, vagyis kivonni a forgalomból.

Azon folyamatok, mely során ezeket a szabadgyököket semlegesíti a rendszer, megdöbbentő hatékonysággal működik. A Szuperoxid diszmutáz, glutation és kataláz mind a saját, belső antoxidáns rendszerünk részei. Aligha árulok el azzal titkot, hogy ezen enzimek célja nem az összes szabadgyök megsemmisítése, hanem a túl soktól való megszabadulás. Mert valamennyi szabadgyökre szükség van, hiszen a szabadgyök jelmolekula.

Az, hogy éhes vagy-e, és mennyivel vagy éhes egy étkezés után persze sok minden hatására alakul ki. Inzulin és glukagon. Leptin és ghrelin. Ketontestek. És még valami – szabadgyökök mennyisége, melyet a hipotalamusz érzékel.

Igen…Jól olvasod.

Kutatási linkek:

• https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5483000/
• https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4338676/
• https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2777281/
• https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4164353/
• https://www.mdpi.com/2072-6643/11/9/2200/htm