“A növényi magolajokat (és az ezekkel készült ételeket) el kell távolítani az étrendből. A főzéshez és a salátákhoz használt olajok omega-6 tartalma legyen alacsony: a legjobb a vaj, a k
ókuszolaj és a marhafaggyú, a második legjobb választás az olívaolaj.
Az alacsony omega-6 tartalmú húsokat – marha, bárány és lazac – előnyben kell részesíteni.
Az omega-3 és az omega-6 szöveti szintű egyensúlyának kialakítására elegendő mennyiségű – heti nagyjából fél kiló – zsíros húsú halat kell enni.” – Paul Jaminet
Kérdés – a szénhidrát a bűnös?
Próbáljuk meg kontextusban kezelni a kérdést – és egy pillanatra tegyünk úgy, mintha a szénhidrát nem egy meglehetősen komplex halmaz lenne. Nos, annak a metabolikusan sérült embernek – lásd a magyarok közel 80-90 százaléka – aki még ma is magas szénhidrátos étkezést folytat, igen. Az, hogy ezt a cukor okozta-e, az egy másik kérdés.
Én korábban is azt gondoltam, hogy van itt egy másik kulcsjátékos, ezek pedig azok a növényi vagy magból készült olajok, amelyek a mélyben kialakuló gyulladásért felelősek, és amit a fokozott cukorbevitel magasabb fokozatba kapcsol. Igen, a növényi olajok az igazi ellenségek – és az sem segít természetesen, hogy amikor szénhidrátről beszélünk, a többség esetén ez azt jelenti, hogy kekszeket, cukrozott joghurtot és reggeliző pelyheket esznek, és nem feltétlenül almát meg áfonyát.
Az emberek többsége fennakad azon az üzeneten, hogy limitáld a napi cukorbeviteled. Mindenki azonnal azt vízionálja, hogy el akarjuk venni az almáját meg a banánját.
Amit érdemes megértened, hogy a cukor akkor lesz igazán probléma, amikor azt zsírral együtt fogyasztod. A természetben egy igazán ritka kombináció, és sajátságos reakciósorozat indul be, amely vége az úgynevezett hedonista éhség – vagyis nem tudod abbahagyni az evést. Ez csak a jéghegy csúcsa, mert az ultra-feldolgozott élelmiszerekben lévő cukor sem a legjobb, de az ott lévő zsírok kifejezetten kártékonyak.
Évtizedeken át ment a mantra, hogy az állati zsírok minden betegség forrásai – helyettük fogyasszunk növényi olajokat. A növényi olajokkal azonban számtalan gond van – a legnagyobb az, hogy instabilak. Általában nem látjuk, hogy a magas szénhidrátbevitelt folytató emberek elhíznak, ha egyben alacsony a növényi zsír bevitelük. Abban a pillanatban, hogy a többszörösen telítetlen zsírokból és jelentősen emelik a bevitelt, hirtelen hízásnak indulnak, számos betegség jelenik meg a szervezetükben és tele lesznek gyulladásos területekkel.
“Már az 1920-as években Dr. S. Sweeney reverzibilis cukorbetegséget produkált minden orvosi egyetemista hallgatójában, mivel 48 órán át magas növényi olajtartalmú étrendet táplált. A hallgatók egyike sem volt korábban cukorbeteg.“
Ezek a gyulladások véleményem szerint az éhségre is kedvezőtlenül hatnak, és a sejtekben ezek a zsírok beépülve a sejtmembránba az instabilitásuk miatt gyorsan oxidálódva átjárhatóvá teszik a sejtmemránt de ez igaz a mitokondrium cardiolipin membránjára is – ami súlyos energetikai válságot okoz.
Mi lenne, ha lenne egy olyan anyag, amelyet rendszeresen fogyasztasz, ami komolyan hátráltatja az egészségre való törekvésed?
Mi lenne, ha ez az étel a felgyorsítaná az örgedést és számos általános egészségügyi problémához kapcsolódna?
Mi lenne, ha ezt az anyagot számos “egészséges” ételben és számos étteremben használnák, és egészségesnek mondaná még a szakma is? Mi lenne, ha olyan étrend-kiegészítőket szednél, amelyek nagy mennyiségű káros anyagot tartalmaztak, és amiről azt mondták, hogy egészséges? Nos, ez történik, és nagy valószínűséggel nem tisztában azzal, hogy a legkárosabb étel amit ehetsz, nem a cukor és talán nem a glutén, hanem a többszörösen telítetlen zsírok.
Az elmúlt 100 évben számos olyan étel került az étrendünkbe, ami az emberi történelem során nem volt mindig része a táplálkozásunknak – és akkor még nem is beszéltünk arról, hogy mennyi módosításon mentek keresztül a termesztett növények és tenyésztett állatok az elmúlt évtizedekben. Ne feledd, a tej vagy a gabona relatíve új jövevény, ha az idővonalat nézzük, van is velük gond bőven.
De mit mondjuk azokkal a változásokkal melyek 100 vagy akár csak 10 éve léteznek, mégis sokaknak ez már annyira természetes, hogy mikor ezelet kritizáljuk, szinte képtelenek megbirkózni az információval.
Magolajokat nem rég óta fogyasztunk, és az 1910-es évek óta tudjuk ezeket hidrogénezéssel a végtelenségig eltarthatóvá tenni. ( Az oliva és kókuszolaj nem magolaj, inkább gyümölcsolaj.)
A fruktóz ilyen mértékű fogyasztására sem volt példa a múltban, és persze a márnöki teljesítmény csúcsa mikor sikerül a többszörösen telítetlen zsírokat tartalmazó ételekbe még fruktózt is csempészni. Vajon ehhez mit szól a genetikád?
Kevesen tudjak, hogy a növényben található zsírok/olajok célja nem az, hogy Te egészséges legyél tőlük. És nem is leszel az – főleg, ha nagy mennyiségben fogyasztod, vagy olyan állatokat eszel, amelyek takarmánya ezzel van tele. Segítségükkel a növény nem fagy el a hidegben, az állatokban pedig emésztőszervi stresszt okoznak, és elriasztják a rovarokat – illetve a növény ebben a formában is képes energiát tárolni. A növények nem a barátaink, de lehetnek és legyenek is stratégiai partnerek. Vagyis nem feltétlenül az ellenségeink, de szerintük mi ellenségek vagyunk. Ezek az olajok a telítetlenségük okán relatíve gyorsan okxidálódnak – lévén telítetlenek – , és elfoglaljék a jó zsírok helyét a sejt és mitokondrium membránjában.
Rossz források: Repceolaj, kukoricaolaj, szójaolaj, általános növényi olajok, dióolaj, gyapotmagolaj, szezámolaj, földimogyoróolaj, margarin, lenmagolaj, mandulaolaj, tökmag és szőlőmagolaj.
Linkek:
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17854006/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/22974219/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3887421/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3076650/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/22865918/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6269634/
A teljes tartalom megtekintéséhez kérjük, jelentkezz be!
Bejelentkezés
