Sok edző legyint nagyvonalúan a periodizáció hallatán, mert edzésterveket írni tényleg unalmas, pedig keretbe foglalni a versenyző felkészítését fontosabb, mint a fülébe ordítani, hogy „Te vagy a legjobb“.
Gyakran kapom meg, hogy a periodizáció időra
A periodizáció tehát nem más, mint a rendelkezésre álló időben elvégzendő tevékenységek listája, sorrendje, amely végén a verseny vagy küzdelem áll vagy egy egész versenyidőszak, ahol reményeink szerint a versenyző optimális formában lesz.
Ha nem lenne stressz, és a célunk nem a speciális vagy hasznos adaptáció kiváltása lenne oly módon, hogy a sportolót sem alul sem túl ne eddzük, akkor periodizációra sem lenne szükség. Vagyis a fejlődéshez stressz kell, ennek mértéke azonban kritikus, hiszen a végtelenségig nem növelhető, csökkentve meg semmit sem ér. Minimálisan hasznos dózis, ami alapján a jó orvos is felirja a gyógyszert, ezt keressük az edzés során!
Az alább ismertetett modell nem új – a szovjet versenyzők felkészítési sémáját követi, és a klasszikus GPP/SPP/verseny modellen alapul, habár itt inkább a nyugati megközelítést használom.
GPP – General Physical Preparation – Általános fizikai felkészítés
SPP – Special Physical Preparation – Speciális vagy sport specifikus fizikai felkészítés.
A periodizáció célja nem az, hogy az edzőket unalmas grafikonok gyártására kényszerítse, hanem hogy a rendelkezésükre álló időben sorrendbe állítsák az elvégzendő feladatokat.
A periodizáció során különféle ciklusokról beszélünk, melyeket az éves terv határoz meg. A klasszikus periodizáció évente 1-2 alkalommal képes a maximumot kihozni a sportolóból, így jellemzően 1-3 teljes ciklussal számol, amelyek középpontjában a versenyek állnak, álltak. Ilyenkor azér mindig leírom, amikor a judosokkal dolgozol, és évi 32 versenyük van, sok szerencsét ehhez a modellhez…
Éves terv – Évente mennyi versenyen kívánunk résztvenni, milyen hosszú a versenyidőszak ahol formában kell lenni, mennyi időt töltünk felkészüléssel?
Makrociklus – egy teljes felkészülési időszak, a száma gyakorlatilag attól függ, hogy hány versenyre kell felkészülni az évben. A makrociklus természetesen további részekre bontható, lásd mezociklusok:
– Általános felkészítés
– Sport specifikus felkészítés és Küzdelem specifikus felkészítés
– Terheléselvétel
– Átmenet
Mezociklus – Jellemzően a felkészítés egy jól elkülöníthető szakasza, 2-6 hetes fázis, amelyben egy jól körülhatárolható készséget fejlesztünk.
Mikrociklus – tipikusan 1 hétre eső elvégzendő munka a mezocikluson belül.
Edzésnapok – a napi edzésterv a napi aktuális állapotra hangolva, heti bontásban.
Edzés – maga az edzés, és azon azon elvégzett munka.
Volumen, intenzitás, típus – az első kettő világos, a típus esetén ezekről beszélünk: erő, robbanékonyság/gyorsaság, állóképesség, koordináció/készség és akár ezek vegyes kategóriái.
Egyéb tényezők – gyakorlatok, gyakorlatok sorrendje, gyakorlat sebessége, pihenőidő, stb.
Nos, a többségnek ez mind ismerős, magyarán sikerült a többség esetén jól kijelenteni az egyértelműen tudott dolgokat, elnézést, amiért az időd raboltam. De az alapok, a közös terminológia hinyányában nem tudjuk megérteni, miért izgalmas az, amit az Omegawave kínál, hogyan segíthet nekünk ez a valóban innovatív rendszer.
Mereven követni az adott mikrociklust természetesen jobb, mint terv nélkül belevágni a hétbe, és abban bízni, majd az Univerzum megsúgja, mit csináljunk. Aligha tudunk egy edzés keretén belül mindennel azonos mélységben foglalkozni, ezért minden edzés kiemelten kezel 1-2 típust. A típuson belül is tudom kell, hogy az adott edzésen a típussal szemben támasztott követelmény a fejlesztés, vagy éppen a szintentartás. És ahogy ez tudatosul bennünk, a merevebb periodizációs modellek irányából elkezdünk egy másik elképzeléssel azonosulni, ez pedig a Fluid, vagy folyékony periodizáció.
1. Ismernem kell a sportoló jelenlegi funkcionális rendszereinek mintázatát. Lásd korábbi írás.
2. Ismernem kell a sportoló sport-specifikus funkcionális rendszereinek mintázatát.
3. Edzhetővé kell tennem a sportlót, hogy elérje a felkészültsége maximális szintjét, ami a sportbeli kíválóság szintje.
4. Elő kell segítenem, hogy a sportoló a lehető legközelebb legyen az év során a maximális készenléti szintjéhez, kiváltképp versenyidőszakban.
5. Minimalizálnom kell a stresszel járó adaptációs költséget, ami részben érinti az edzehetőséget, regenerációt.
6. Napi szinten ismernem kell a sportoló készenléti fokát, hogy pontosan tudjam, mekkora és milyen terheléssel érem el a terhelés optimális szintjét.
7. Ismernem kell a sportoló regenerációs mintázatát. Milyen gyorsan képes regenerálódni, milyen speciális megoldások segítik elő, vagy éppen késlelteik azt. Ehhez passzoló étkezési és más stratégiákat kell felállítanom.
Egy következő írásban szó lesz arról, hogy miképpen tervezem meg a saját mikrociklusaimat, hogy az egész érthetőbb legyen…:)
A teljes tartalom megtekintéséhez kérjük, jelentkezz be!
Bejelentkezés
