Képalkotási eljárások
Például egy tanulmányban az alsó háti fájdalommal nem rendelkezők 84%-ánál a képalkotási eljárásokkal olyan dolgokat találtak, melyek normál esetben fájdalmat/problémákat eredményeztek volna. Azonban az illetők nem számoltak be fájdalomról vagy más problémákról (1, 2). Egy másik tanulmány során szonográfia felhasználásával a résztvevők 96%-ánál találtak váll rendellenességeket, de ennek ellenére senki nem számolt be vállfájdalomról (3).
Úgy tűnik, hogy a képalkotási eljárások csupán információforrásként szolgálnak – ahogy Gray Cook fogalmaz, ”a képalkotási eljárásokat egy diagnózis megerősítésére kellene használni, nem pedig kialakítására”.
De mi köze ennek a mozgásminta szűréshez és az edzéshez?
Arra is rá fogok térni…
Az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak a csípőízületi labrum sérülések, a FAI (femur-acetabulum ütközés), és más csípőproblémák. És az ezen esetek során alkalmazott képalkotási eljárások hatására érdekes információkról szereztünk tudomást. Egy tanulmány arra a megállapításra jutott, hogy a labrum szakadásos vagy sérüléses esetek 87%-ánál anomália volt megfigyelhető a csípőstruktúrában (4, 5, 6). A csípőfájdalomtól vagy más csípőproblémáktól szenvedők esetében végzett képalkotási eljárások rutinszerűen tárnak fel alfa-, coxa-szög eltérést, pincer típusú FAI-t, cam típusú FAI-t, retroversiot, anteversiot, és más csípő strukturális anomáliákat.
Az FMS szakértő Ryan DeBell cikke – ”Why We Should All Squat Differently” – részletesen bemutatja a csípővariációkat, melyek hatással lehetnek a guggolásunkra. Semmi sem hasonlítható ahhoz, mint mikor ténylegesen látjuk a femorális fej és nyak különféle formáit, szögeit és variációt, és megértjük, hogy mindannyian eltérő struktúrával rendelkezünk.
De még egyszer, mi köze ennek a mozgásminta szűréshez és az edzéshez?
Arra is rá fogok térni…
De előbb egy személyes tapasztalat (a kedvenc típusom). Pár évvel ezelőtt azon fáradoztam, hogy fokozzam a csípőm befelé rotálásának mozgástartományát – az ugyanis nagyjából nulla volt. Komolyan: jobb oldalon nagyjából nulla, bal oldalon pedig kicsit több, mint nulla – mint azt egy SFMA kiropraktőr megállapította, akit akkortájt látogattam. Annak ellenére, hogy 2 pontos volt az FMS mély guggolásom, úgy döntöttem, hogy a csípőmobilitásom kritikus hiányán változtatni kell (lásd lent a ”tanulás” pillanatát). Ezért nyújtottam ezt, mobilizáltam azt, a guggolásokat, felhúzásokat és kettlebell lendítéseket pedig egyenesen előre mutató lábfejekkel hajtottam végre.
Az eredmény pedig…csípőfájdalom, és út az orvoshoz egy MRI vizsgálatra, hogy megtudjuk, mi is történik a jobb csípőmben. A becsípődés és a fájdalom ugyanis elég komollyá vált.
Az eredmény…61°-os alfa szög és pincer típusú FAI.
Nem volt ízület degeneráció az acetabulumban, az elülső labrum teljes szakadása, valamint az elülső superior labrum szakadása két paralabrális cisztával (3 mm és 5 mm nagyságúak).
Az alfa-szögben (azt mérjük vele, hogy a femorális fej mikor vált formát) 49° fölött minden orvosilag jelentősnek minősül, nálam pedig 61° volt a jobb, és nagyjából 55-57° a bal oldalon.
Korábbi edzéseim során enyhén kifelé fordítottam a lábfejeimet a guggolás, felhúzás, stb. során, de onnantól, hogy a csípő befelé rotálásom akartam javítani, és egyenesen előre néző lábfejekkel végeztem a gyakorlatokat, egyből belefutottam a csípőnél jelentkező becsípődésbe és fájdalomba. A stressz idővel károsodáshoz vezetett, mely tesztekkel is kimutatható volt.
Itt következik az ”aha”-pillanat: Térj vissza a cikk elejére, és olvasd el újra, hogy az FMS mély guggolásom 2-es volt (és hogy untassalak a többi értékemmel is – mind szimmetrikus 2-es, vagy még jobb). A testem kiválóan alkalmazkodott a strukturális ”problémámhoz”, amit az FMS eredményem is mutat.
És végre elérkeztünk a lényeghez…
Hogy mi köze ennek a mozgásminta szűréshez és az edzéshez?
Dióhéjban annyi, hogy a mozgásminta szűrésre és az edzésre más szabályok vonatkoznak.
A mozgásminta szűrés (FMS) során konzisztensen megismételhető alaphelyzetet használunk minden teszt során. A mély guggolásnál a lábfejek egyenesen előre néznek, az átlépésnél a lábfejeknek meg kell érinteniük a tokot, a kitörésnél pedig a lábfejeknek előre kell nézniük és egy vonalban kell lenniük. Ezek a kiinduló helyzetek kritikus fontosságúak ahhoz, hogy az FMS egy konzisztens és megismételhető eszköz lehessen. Ezek a testtartások és pozíciók lekorlátoznak a mozgásminta szűrés során annak érdekében, hogy felfedhessük a kompenzációkat. Az edzés során azonban a lábfejeink a számunkra megfelelő helyzetben találhatók, így tudjuk ugyanis elérni a legjobb minőséget és a legnagyobb biztonságot.
Egyszerű lenne, ha csak rápillantanánk a csípő variációkkal kapcsolatos információkra, valamint a személyes tapasztalatomra, és arra a következtetésre jutnánk, hogy lehetővé kell tenni a mozgásminta szűrés során az egyénfüggő lábfej pozíciót, stb., azonban ez semmissé tenné az FMS megbízhatóságát és használhatóságát. Mint azt korábban említettem, az FMS-em teljesen rendben volt azt megelőzően, hogy előnyben részesítettem volna egy adott mozgástartományt. Az FMS ereje nem csupán a konzisztenciában és a megismételhetőségben rejlik, hanem abban is, hogy a kiinduló szint felállításához nem a részekre, hanem a mintákra fókuszál. Ez ugyanis teret hagy az egyéni eltéréseknek és variációknak, és ezért van az, hogy az FMS-ben a 2 pont tökéletesen elegendő. A 2 pontnak megfelelő mozgástartomány elegendő teret hagy az egyéni eltéréseknek. De ha 1 vagy 0 pontot érsz el, akkor olyan kategóriába kerültél, ahol tudnom kell, hogy miért érzel fájdalmat egy mozgásminta során (0 pont), vagy miért nem férsz hozzá az adott mintához (1 pont). Könnyen lehet egy strukturális probléma, melyen nem változtathatunk, de lehet egy könnyen orvosolható mozgásbeli probléma is, stb.
Ezért használj szóbeli utasításokat, és a kiinduló helyzet felvételekor szigorúan ragaszkodj a ”könyvhöz”, de az edzés során hagyj teret az egyéni jellemzőknek. A lábfejek edzés közbeni helyzetének megállapításához nézd meg az alábbi videót a ”rögzíts és hintázz” gyakorlatról, mely segít megtalálni a lábfejek optimális, személyre szabott pozícióját.
A mozgásminta szűrés az mozgásminta szűrés, az edzés pedig edzés. Hagyd, hogy a saját szabályaik szerint működjenek, és igyekezz mindkettőt optimalizálni.
BRETT JONES
Brett Jones, Chief SFG Pittsburgh-ben (PA) lakik, és képesített sportedző, valamint erő és állóképességi specialista. Mr. Jones a High Point Egyetemen szerzett diplomát sportorvoslásból, valamint a Pennsylvania-i Clarion Egyetemen rehabilitáció tudományból diplomát, továbbá a Nemzeti Erő és Állóképességi Szövetségnél (National Strength and Conditioning Association – NSCA) erő és állóképességi specialista (Certified Strength & Conditioning Specialist – CSCS) végzettséget is szerzett.
Több, mint 20 évnyi tapasztalattal a háta mögött Brett-et profi csapatokhoz és sportolókhoz hívják konzultánsnak, továbbá az Egyesült Államokban és nemzetközi szinten is tart előadásokat.
Atlétikai edzőként átkerülve a fitnesz iparba, Brett 2003 óta oktatja a kettlebell technikákat és szabályokat. 2006 óta oktatja a Functional Movement Systems-t (FMS), és számos DVD-t és kézikönyvet adott ki a világhírű fizikoterapeuta Gray Cook-kal, többek között a széles körben elismert ”Secrets of…” sorozatot.
Brett továbbra is fejleszteni a tudását az edzés és tanítás terén, szenvedélye a fitnesz iparban jelenlévő képzések minőségének fejlesztése. Konzultáció és távedzés kapcsán e-mailen elérhető az appliedstrength@gmail.com címen. Követni lehet Twitteren is: @BrettEJones.
HIVATKOZÁSOK:
(1) Matsumoto, M., Okada, E., Toyama, Y., Fujiwara, H., Momoshima, S., & Takahata, T. (2013). Tandem age-related lumbar and cervical intervertebral disc changes in asymptomatic subjects. European Spine Journal, 22(4), 708-713.
http://doi.org/10.1007/s00586-012-2500-z
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3631032/
(2) Jensen, M. C., et.al (1994). Magnetic Resonance Imaging of the Lumbar Spine in People Without Back Pain. New England Journal of Medicine, 331(200), 69-73.
(3) Girish, G., et.al (2011, October 11). Ultrasound of the Shoulder: Asymptomatic Findings in Men. American Journal of Roentgenology, 197(4).
http://www.ajronline.org/doi/abs/10.2214/AJR.11.6971
(4) Wenger, D., Kendell, K., Miner, M., & Trousdale, R. (2004, September). Acetabular Labral Tears Rarely Occur in the Absence of Bony Abnormalities. Clinical Orthopaedics & Related Research, 426, 145-150. Retrieved from http://journals.lww.com/corr/Abstract/2004/09000/Acetabular_Labral_Tears_Rarely_Occur_in_the.24.aspx
(5) Ochoa, L., Dawson, L., Patzkowski, J., & Hsu, J. (2010, October). Radiographic Prevalence of Femoroacetabular Impingement in a Young Population with Hip Complaints Is High. Clinical Orthopaedics & Related Research, 468(10), 2710-2714. Retrieved from: 10.1007/s11999-010-1233-8.
(6) Kapron AL, Anderson AE, Aoki SK, et al. Radiographic Prevalence of Femoroacetabular Impingement in Collegiate Football Players: AAOS Exhibit Selection. ibid. 2011;93:e
Link: http://functionalmovement.com/articles/Screening/734/why_movement_screening_and_exercise_play_by_different_rules
A teljes tartalom megtekintéséhez kérjük, jelentkezz be!
Bejelentkezés
