Légzés 1 – Mi köze a légzésnek regenerációhoz?

tt stratégia működik. Márpedig gyakran ennyi időbe telhet, mire a vizsgálatok is megerősítik egy módszer hatékonyságát. Nem kell ahhoz „rakétasebésznek” lenni – ahogy egy barátom mondaná – hogy egy atléta felkészítésében különösen fontos szerepet tulajdonítsunk a légzésnek vagy az alvásnak. A két terület ott ér össze, hogy alvás közben is légzünk – nem várt fordulat a cikkben – ugyanakkor ebben az időszakban légzünk igazán őszintén, mert napközben ugyan még csak-csak tudunk a légzésünkre figyelni, de alvás közben aligha.

Amikor légzésről beszélünk alapvetően a rekeszizomról beszélünk, ami sokkal komplexebb terület, mint elsőre bárki gondolná. Legyen, mint ahogy én gondoltam, mert az mégis hallatlan, hogy rekesznek köze van a csípőhorpaszhoz.

Korábban írtam már arról, hogy alapvetően a légzés a gázcseréről szól, ahol a rekeszizom, ha helyes légzésmintánk van az elsődleges izom, ám másodlagos feladata a gerincet/törzset stabilizálni. Az érdekessége az, hogy amennyiben maximális elvárás a légzés, úgy minimálisra csökken a stabilitási funkció. És viszont.

Példaképpen:

–       Maximális feszítettség mellső hídban. Minimális respiráció.

–       800 méteres sprint. Maximális respiráció, minimális stabilitás funkció.

Amiről eddig írtam az inkább a biomechanikai megközelítése a légzésnek, legalább ennyire izgalmas a biokémiai vonal. Mert mennyi is az orvosi norma, nyugalmi helyzetben?  Beszélhetünk ezekről az értékekről, egészséges felnőttek esetén:

–       Perc volumen: 6 Liter

–       Volumen/légzés: 0,5 Liter

–       Frekvencia: 12/perc

Nos, ezek a régi, Prof. Buteyko által mért értékek, és ezek szerinte már viszonylag magas értékek voltak, mert Buteyko valahol 4.5-6 Liter körül számolt az egészséges emberek esetén. Ehhez képest ma a norma inkább a 7.5-8 Liter, és 12-20 légzésfrekvencia/perc, amely idős embereknél ez akár 30 légzés is lehet egy percen belül.

A kérdés persze ez:

–       Lehet-e ilyen nagy légzésfrekvenciát fenntartani, orrlégzéssel?

–       Vannak-e hátrányai a szájlégzésnek?

–       Van-e összefüggés szájlégzés és a hiperventilláció között? (Nyilván orron át is lehet hiperventillálni, csak macerás…

Mégis, ha valóban elkezdünk atlétákkal foglalkozni, elsődleges fontossággal bír, hogy tudjuk a tervezett stresszt mégis milyen rendszerre kívánjuk ráereszteni. Ebben segítségünkre lehet az FMS szűrés, akár a Dynamic Neuromuscular Stabilization rendszere. Míg az előbbinél a bázisvonalat el nem érő mozgásminőséget szúrjük ki, az utóbbi esetén az úgynevezett fiziológiás testtartást keressük, amit sokan neutrálisnak neveznek, de ezen ne vesszünk ugye össze. Amit eddig próbáltam a magam sajátságos módján megfogalmazni, hogy a testtartás és légzés összefügg, és éppen ezért érdemes együtt is vizsgálni vagy éppen korrigálni azokat.

Egy kis gondolatébresztő is egyben a cikk végére. Minden edzés nem más, mint a törzs légzés / stabilizációs szerepének összehangolása, kapacitásának növelése.

A későbbiekben a kontroll-szünet ( KSZ )  tesztről írok majd, és annak szerepéről, szűrési funkciójáról.