Cikkek

Kevesebb, több, vagy épp elég: Mennyi információra van szükséged? (Brett Jones)

Kevesebb, több, vagy épp elég: Mennyi információra van szükséged? (Brett Jones)

Kevesebb, több, vagy épp elég: Mennyi információra van szükséged? (Brett Jones)

Talán a büfé az oka…vagy esetleg a „minden azonnal elérhető” életmódunk. Fuvar kell? – Uber. Enni akarsz? – Uber eats. Filmet néznél? – Nyomj meg egy gombot. Minden azonnal elérhető. Te döntöd el, mi tetszik…minden nap megválaszthatod, mit nézel, teszel és tapasz

talsz.

Azonban az azonnal elérhető dolgoknak is megvan a hátulütője. Vannak köztünk olyanok, akik még emlékeznek rá, amikor egy bakelit lemez B oldala volt az ütősebb. (Ha nem érted, keress rá a Google-ön).

Manapság már elég kiválasztani egyetlen számot az iTunes-on, és nem foglalkozni egy fantasztikus album többi részével.

Ez a „minden azonnal elérhető” életmód pedig hatással van az életünk egyéb aspektusaira is – olyan, mint egy sztenderd működési folyamat (standard operating procedure – „SOP”). Egy új kliens esetén a kezdeteket a saját SOP-d szerint kell koordinálni. Felelősségvállalási nyilatkozat – pipa. Kórtörténet – pipa. Fizikai aktivitási kérdőív – pipa. Havidíj befizetési bizonylat – pipa. Mozgásminta szűrés…nos, lehet megcsináltatok vele 1-2 tesztet…

Álljunk csak meg egy pillanatra…azt hittem egy SOP alapján dolgozunk!

Elkalandozok egy kicsit.

A „Why We Make Mistakes” („Miért követünk el hibákat”) című könyvében Joseph T. Hallinan beszámol egy olyan tanulmányról, melyben lóversenyek előnyosztó versenybírói vettek részt (igen, ez tényleg kapcsolódik a cikk témájához…). A tanulmány során a profi előnyosztó versenybíróknak információkat adtak a futamokról – minimum 5, maximum 40 különféle információt (pálya állapota, időjárás, lovak életkora, stb..). Azt gondolnánk, hogy az információmennyiség növekedésével javult az előrejelzések pontossága, ez azonban nem így volt. A bírók ugyanolyan pontosak voltak 5 információ birtokában, mint 40-nél. Igen, ezt tényleg jól olvastad. A bírók ugyanolyan pontosak voltak 5 információ birtokában, mint 40-nél. Azonban – és itt jön a kirakós fontos eleme – a bírók magabiztossága megnőtt az információmennyiség növekedésével párhuzamosan.

Pontosak voltak kevesebb információ birtokában, de magabiztosabbak akkor, ha több információ állt rendelkezésére. Vélhetően az emberi természetből fakad, hogy azt feltételezzük: a több információ a jobb.

És úgy vélem, ennek az ellentéte is igaz: azt feltételezzük, hogy az a néhány szükséges információ megad mindent, amire szükségünk van. A magabiztosság mindkét irányban megnő, és hatással vannak rá a feltételezéseink.

Feltételezések és a SOP

Az önkéntes választás nem működik egy SOP esetében – az ugyanis okkal sztenderdizált. A „The Checklist Manifesto” („A csekklista kiáltvány”) című könyvében Atul Gawande beszámol a WHO-nál végzett munkájáról, valamint egy SOP kialakításáról a műtétek utáni fertőzések számának csökkentése érdekében. Ezen fertőzések visszafogásának legjobb módját egy széles spektrumú antibiotikum beadása jelenti 45 perccel a műtétet megelőzően. Azonban a kutatás során megállapították, hogy ez jellemzően nem történt meg. A képzett és tapasztalt nővérek és orvosok nem adták be az antibiotikumot a 45 perces időablak során. Azonban az SOP megerősítése érdekében bevezetett csekklisták révén el lehetett érni, hogy beadásra kerüljenek az antibiotikumok a megfelelő időablakban, és a műtétek utáni fertőzések száma lecsökkent. Ezzel azt akartam bemutatni, hogy a magasan képzett nővérek és orvosok innentől már nem önkéntesen választottak, hanem követték a SOP-ot, ezáltal pedig vissza lehetett szorítani a fertőzéseket. Fontos megérteni, hogy a csekklista és a SOP célja nem a kreativitásod és a tapasztalatod visszafogása, hanem pusztán csak meggátolja a feltételezéseket. A kórházi személyzethez hasonlóan számodra is hasznos lehet egy SOP alkalmazása.

Szóval, melyik a helyes…a kevesebb, vagy a több? 5 egységnyi információ, egy SOP, vagy??? Lehet, hogy a SOP által lefedett információmennyiség elegendő.

Az FMS kialakításakor a mozgással kapcsolatos információk mennyisége le lett szűkítve arra a szintre, amiről Gray és a többi alapító úgy gondolták, hogy elengedhetetlen a programozás megkezdéséhez. Párhuzamos terpeszt, egylábas alátámasztást, harántterpeszt, felső negyedbeli mobilitást, alsó negyedbeli mobilitást, szimmetrikus stabilitást, aszimmetrikus stabilitást, valamint kapcsolódó fájdalomteszteket választottak ki a mozgással kapcsolatos elengedhetetlenül szükséges információk bemutatására.

Hasonlóan a lóversenyek előnyosztó versenybíróihoz, akik magabiztosabbak lettek a több információ birtokában, valamint az orvosokhoz, akik figyelmen kívül hagyták a SOP-ot, te miért választanál ennél többet vagy kevesebbet? Talán jobban beválik az „épp elég” információ.

De várjunk csak egy percet…mi a helyzet a módosított teszttel?

Ide hallom, ahogy forognak odabent a fogaskerekek a módosított teszt kapcsán. Nos, a módosított tesztet a rendelkezésre álló adatok indokolták. Néhány száz „adatpont” azt mutatta, hogy a módosított teszt megfelelő belépési pont lehet, mely „kitapossa az utat” a teljes FMS teszt előtt.

„Nem minden számít, ami megszámlálható, és nem minden megszámlálható, ami számít.” – Albert Einstein

Szóval…térjünk vissza a mozgásminta szűréshez

Az edzés világába történő belépéshez kapcsolódó SOP-nek meg kell próbálnia beazonosítani minden fájdalmas, illetve nem teljes mértékben elérhető mintát. És amikor úgy döntesz, hogy kevesebb tesztet hajtasz végre, akkor a kihagyott területekről kevesebb információval fogsz rendelkezni. A mozgás minta-alapú. A fájdalommentes és megfelelő minőségű párhuzamos terpesz megléte nem jelenti azt, hogy nem tapasztalhatsz fájdalmat vagy korlátozást az egylábas alátámasztás során. Egyes tesztek és kapcsolódó fájdalom tesztjeik kihagyása hatására hiányosak lesznek az információid.

Csak a mély guggolás tesztet csináltatod meg? Az azt jelenti, hogy esetleg nem veszel észre egy potenciálisan fájdalmas harántterpesz mintát. Milyen gyakorlatot is terveztél mára a kliensnek? Kitörést? Nos, akkor nem ez a legjobb idő rá, hogy felfedezd a fájdalom jelenlétét.

Kihagyod a törzs stabilitás – fekvőtámasz tesztet? Ez azzal jár, hogy esetleg nem szerzel tudomást a pozitív gerincnyújtás fájdalom tesztről, vagy egy 1 pontos törzs stabilitás – fekvőtámasz tesztről. Milyen gyakorlat volt mára betervezve? Kettlebell lendítések? Nos, ismét nem ez a legjobb idő rá, hogy felfedezd a fájdalom jelenlétét, vagy az extenzió megakadályozására való képtelenséget.

Úgyhogy innentől a kérdés a következő: mi az az információ, amit szeretnél figyelmen kívül hagyni?

De a teszt nem fed le mindent

A teszt nem fed le mindent, de soha nem is állította ezt magáról. Nos, az ízületek passzív és aktív mozgástartományának egyenkénti vizsgálata, az izmok izolált tesztelése, valamint számos további potenciális teszt és folyamat alkalmazása nem csupán időigényes, de le is kerülünk vele a nyúl üregébe a lóversenyek előnyosztó versenybírói mellé. A több információ megnöveli a magabiztosságot, azonban nincs hatással a pontosságra.

Az agyad és a tested nem izoláltan gondolkodik vagy cselekszik, ezért az aktuális mozgás felmérése megadja a kezdéshez szükséges információkat.

A kérdés még egyszer a következő: mi az az információ, amit szeretnél figyelmen kívül hagyni?

Link: https://www.functionalmovement.com/Articles/794/less_or_more_or_enough_how_much_information_do_you_need

Telefonos ügyfélszolgálat munkanapokon elérhető 08:00 és 16:00 között: +36305996035