Az egyik gyakori érv az úgynevezett magolajok – ezeket növényi olajként ismerjük – mellett, hogy ezek csökkenti az LDL koleszterin mennyiségét a vérben. Alapvetően a gond az, hogy az LDL és vészesen félreértett vérzsír, mely nem egyetlen szereplője a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában kockázati tényezőknek. És az különösen igaz, hogy ez az egy érték nem is mond el semmit a CVD rizikóról, sőt – ő maga nem is zsír, hanem zsírt szállító protein.
Amikor a zsírsavakról beszélünk, érdemes érteni, hogy van olyan zsírsav, amit a szervezet szívesen használ energiaforrásként, másokra inkébb a membránok felépítésében van szükség. A zsírsavak fontos szerepet töltenek be abban, hogy elegendő koleszterin álljon rendelkezésre. Tudom, a koleszterinről csak, mint negatív hősről olvashattunk sokáig, de koleszerin nélkül sem a központi és perifériás idegrenszer, sem az endokrin, sem az immunrendszer nem tud működni.
Amikor zsírokról beszlünk, kötelező megemlíteni, hogy vannak telített, telítetlen és persze transz zsírok. Az 1970-es évektől – az Ancel Keys által megalkotott koleszterin hipozézis okán – a telített zsírsavaktól óva int minket a dietetika, és ezt a hibás tanácsot a mai napig nem képes visszavonni, mert egy egész iparág épült ezen tudománytalan hipotézis köré.
Az úgynevezett low fat mozgalom természetsen két jelentős változást okozott az étkezésünkben:
- Több cukrot, és ebből is az olcsó fruktózt, gyakorlatilag mindenben.
- A növényi, vagy magolajokat, mellyel alapvetően az emberi szervezet ebben a mennyiségben az USA polgárháború óta találkozik csak, majd a Crisco és társai tettek róla, hogy étolaj, margarin az ultra-feldolgozott élelmiszerekben olyan mennyiségben kapjunk ezekből az olajokból, amellyel az ember a történelme során sosem találkozott.
Természetesen mondhatjuk, hogy a többszörösen telítetlen zsírsavak esszenciálisak, de ez korántsem jelenti azt, hogy ebből bármekkora mennyiség előnyös. Sőt, pont az LDL-el kapcsolatos félreértések mutatják be azt, hogy a biológiában a legtöbb dolog határértékekről szól. Lásd, a túl magas LDL lehet gond, ahogy a túl alacson is – mert növeli a rákos megbetegedési kockázatot.(1)
Amikor a telített zsírsavak ellen szólnak, akkor nem értik, hogy a telített zsíroknak van egy elképesztően nagy előnye, ez pedig a stabilitásuk. Jól bírják a hőt, és nehezen oxidálódnak. Ez nem mondható el a többszörösen telített zsírokról (PUFA) , és ez a legnagyobb baj velük, mert gyorsan és alacsony hőmérsékleten oxidálódnak, és ez igaz akkor is, ha már megetted őket, és elfoglalták a helyük a sejt és mitokondrium membránjaiban is.
Őseink étrendje ez a zsírsavat napi 1-2 grammnyi mennyiségben tartalmazta, ma ugyanez nagyjából 60-80 grammot jelent. Hogy mennyi lenne a napi biztonságos mennyiség ezekből? Nos, egyes kutatók szerint 4 gramm, de ennyit intelligens diéta mellett nem pótolni kell, mert megy alacsony PUFA étrend aligha éri el – és a KETOVORE étrend ilyen, ha jól csináljuk
Magyarán tudjuk, hogy a magolajak ebből a szempontból különsen veszélyesek, mi a helyzet az állatokkal, amit megeszünk? Nincsenek jó híreim, mert a PUFA, ami a legeltetett állat zsírjában 1-2%-ot jelent, a sertés vagy szárnyas zsírjában takarmánytól függően elérheti a 15-20 százalékot is. És ezért is érdekes érteni, miért működik a terápiás Ketovore étrend. Mert az egyik legnagyobb inzultust szűri ki!
És a végére, azon olajok listája, melyeket érdemes kerülnöd: Repceolaj, kukoricaolaj, szójaolaj, általános növényi olajok, dióolaj, gyapotmagolaj, szezámolaj, földimogyoróolaj, margarin, lenmagolaj, mandulaolaj, tökmag, napraforgó és szőlőmagolaj – vagyis minden úgynevezett magolaj.
Mit használj helyette?Állíti zsírok, vaj, ghee. Korlátozottan kókuszolaj, olivaolaj, MCT.
Linkek:
1 – https://www.acc.org/about-acc/press-releases/2012/03/25/15/15/ldl_cancer
2 – www.karger.com/Article/FullText/446704
3 – //pdfs.semanticscholar.org/6f14/c8a71b879d9fca432bf1b5c238e5376d043b.pdf