A hormézis egy olyan biológiai jelenség, amelynél a jótékony hatás (jobb egészség, stressz tolerancia, növekedés vagy hosszú élettartam) alacsonyabb dózisú expozícióval jár, amely egyébként mérgező vagy halálos, ha magasabb dózisban adják. A Hormetizmus filozófi Magyarán a hormézis az alapja annak, hogy a jól megválasztott stressz hatására erősebb, egészségesebb, gyorsabb, szálkásabb és általában fittebb leszel. A hormézis, mint fogalom tehát kapcsolódik egy csomó más fogalomhoz, mint a homeosztázis, allosztázis, adaptáció. A hormézis azért izgalmas, mert számos jelúton lehet ugyanazt a hatást elérni, lényegi eleme a hormetikus stressz adagolása, úgy dózis, mint frekvencia szerint. Magyarán nem a legnagyobb terhelés az, ami a legnagyobb vagy legkedvezőbb hatást váltja ki, nem feltétlenül jó különféle jelutakat egyszerre aktivizálni és a szervezetet érdemes gyakran szembesíteni az ilyen jellegű terheléssel, mert így lehet valós adaptációt elérni. A mondást, mely szerint ami nem öl meg, az megerősít ( Nietzsche) mindannyian ismerjük, és sok edző szereti is így leírni az edzésfolyamatot. Nos, ez egy teljes mértékben hibás megközelítés, mert a helyes megközelítés szerint“Ami nem öl meg, az kevésbé tesz érzékennyé.” A különbség elsőre nem tűnik szignifikánsnak, pedig mennyivel érthetőbb példa, ha akár edzésfolyamtra vetítjük. Az edzés során olyan stresszel élünk, melyhez a sportoló kénytelen adaptálódni, és a végső soron az adaptációs kényszerre adott válaszok összessége az adaptáltság, ami egy úgy egynsúlyi állapotot jelöl. Az alany képes olyan stressz befogadására, amelyre korábban képtelen lett volna. Korábban képtelen lettél volna egyetlen húzódzkodásra, de most megy 10, ez egy remek példa erre a folyamatra. Pár példa a hormetikus stresszre: Ezek mind példák a hormézis folyamatára, és ezek többsége most akár szörnyen is hangozhat, de ne felejtsük el, a mérget a dózis nagysága határozza meg. A teljes tartalom megtekintéséhez kérjük, jelentkezz be!
