[et_pb_section bb_built=”1″][et_pb_row][et_pb_column type=”4_4″][et_pb_post_title _builder_version=”3.0.86″ title=”on” meta=”off” author=”on” date=”on” categories=”on” comments=”on” feature
A holland Eredivisie-ben – abban a ligában, mely a világ legkreatívabb játékosai közül jó néhányat adott a világnak, és amelynek oszlopos tagja többek közt az örök dinamó Ajax és PSV Eindhoven is – szereplő SBV Vitesse a meccseken mutatott erőnlét fejlesztését és a folyamatos innovációt tűzte ki célul annak érdekében, hogy stabilizálni tudja magát a tabella középső részében. A klubnál már az ötödik idényét töltő Terry Peters futball állóképességi és teljesítmény edző beépítette az Omegawave Team+ és Coach alkalmazását, valamint az Individual egységeket a klub már kezdetben is magas teljesítményt biztosító modelljébe. Peter és a Vitesse heti 4-6 alkalommal méri a sportolókat: amikor a játékosok megérkeznek reggel a pályára, az az első dolguk, hogy a saját mobiljuk segítségével (a stáb felügyelete mellett) megmérik magukat egy erre a célra kialakított helyiségben, majd ezt követően térnek rá a reggelijükre. Nemrég lehetőségünk nyílt rá, hogy találkozzunk Peters-szel, és kifaggassuk, miként használja fel a rendelkezésére álló adatokat.
Omegawave: Úgy tűnik, hogy érdekes dolgokat vettél észre a pályán mutatott teljesítmény és a fiziológiai adatok (a Metabolikus Reakció Index (Metabolic Reaction Index – MRI) és a Magas Intenzitású Távolság (High Intensity Distance – HID) előrejelzést említetted a túlterheléses edzések során) kapcsolatát illetően. El tudnád magyarázni részletesebben, milyen változásokra és korrelációkra figyeltél fel a teljesítmény, valamint a fiziológiai adatok között?
Terry Peters: Először is el kell magyaráznom, hogy miként fejlesztjük a sportolóink állóképességét – ahelyett, hogy labda nélküli állóképességi gyakorlatokat végeztetnénk, inkább progressziókon alapuló struktúrát alkalmazunk kis csoportos játékokkal. Minden állóképességi edzés során a játékosainkat egy 1,000Hz-es helymeghatározó rendszer – az úgynevezett ’Inmotio’ – segítségével követjük, ezért nyugodtan támaszkodhatunk az adatok pontosságára. Az 1. típusú kis csoportos játék, melyet példaként bemutatok, 4 a 4 elleni játékot takar – ez egy erősen anaerob edzés, ahol a KPI-okat az azonos területen és azonos idő alatt elért ’magas intenzitású távolság / perc’ és a ’gyorsulások száma / perc’ jelentik. Vizsgáljuk meg az alábbi ábrát:
[/et_pb_text][et_pb_image _builder_version=”3.0.86″ src=”https://wpffeb1c03afb8.blob.core.windows.net/wp-media/2016/05/graph-1.png” show_in_lightbox=”off” url_new_window=”off” use_overlay=”off” align=”center” always_center_on_mobile=”on” force_fullwidth=”off” show_bottom_space=”on” /][et_pb_text _builder_version=”3.0.86″ background_layout=”light”]
1. ábra: A narancssárga téglalapok jelzik a Magas Intenzitású Távolságot (> 19.1 km/h). A pontokból álló vonal jelzi a percenkénti akciók számát, a kék vonal pedig az MRI értéket.
Az figyelhető meg, hogy a HID egyenesen arányos az MRI értékkel. Ezt figyeltem meg számos sportolónál, akikről az is elmondható, hogy a legerősebb bennük a vágy, hogy mindent kiadjanak magukból minden egyes edzésen. Ez azért fontos megjegyzés, mert a LABDÁVAL végzett állóképességi gyakorlatok – mint például a kis csoportos játékok – során a kevésbé motivált játékosok könnyebben ”el tudnak rejtőzni”. Így – bár erről óvatosan nyilatkozok, ugyanis még több adatra van szükségünk – az MRI érték tűnik az intenzív anaerob aktivitás során megfigyelhető teljesítmény előrejelzéséhez a megfelelő módszerének erősen motivált játékosok esetében.
OW: Milyen gyakorlati útravalókkal gazdagodtál ezekből a kísérletekből?
TP: A kis csoportos (4 a 4 elleni játékok) során a percenkénti gyorsulásokkal kombinált külső terhelések – mint a HID / perc – alátámasztják a Készenlét (MRI érték) és a tényleges metabolikus teljesítmény közti kapcsolatot. A csapatok és a várakozások összeállítása során az edző számításba tudja venni ezeket az információkat is.
OW: Mi volt a legnagyobb változás a játékosaid edzése terén a kutatásnak és/vagy az Omegawave által biztosított információknak köszönhetően? Tudnál pár konkrét példát említeni arra is, hogy az edzés előtt gyűjtött fiziológiai adatok miként hatnak a sportoló adott napi edzésére és/vagy az alkalmazott regenerációs eljárásokra?
TP: Az változott, hogy miként tekintünk azon sportolók 24/7 mentalitására, akik a legjobbjukat nyújtják minden egyes edzésen. A folyamatos elkötelezettségüknek ára van, mely azonban láthatatlan, ha kizárólag edzői szemmel tekintünk rájuk: a metabolikus teljesítményük, valamint az MRI értékeik lecsökkennek. A többi paraméterből nem tudunk ilyen információkat nyerni – azt mutatják, hogy minden rendben van. És lehet, hogy ez azért van így, mert ezeknek a sportolóknak az edzéshez való hozzáállása a ”DNS-ükbe van kódolva”: teljes sportolói karrierjük során így éltek és így edzettek. Csak gondolj bele, mit tudunk kihozni belőlük, ha még mélyebben megértik a metabolikus teljesítmény és a Készenlét fontosságát!
[/et_pb_text][et_pb_image _builder_version=”3.0.86″ src=”https://wpffeb1c03afb8.blob.core.windows.net/wp-media/2016/05/image5_vitesse-fix-e1464190452933.jpg” show_in_lightbox=”off” url_new_window=”off” use_overlay=”off” align=”center” always_center_on_mobile=”on” force_fullwidth=”off” show_bottom_space=”on” /][et_pb_text _builder_version=”3.0.86″ background_layout=”light”]
OW: Mennyire volt könnyű megszerezni ezeket az információkat, és felhasználni őket az edzések során – figyelembe véve, hogy a keret több, mint 20 játékosból áll, a napjaitok pedig rendkívül zsúfoltak?
TP: Rendkívül könnyen ment a dolog. Minden játékos 10 perc alatt végez a méréssel a saját telefonját használva, a Coach alkalmazásban pedig azonnal láthatom az adatokat, melyek bizonyítottan rendkívüli értékkel bírnak számunkra.
OW: Miként tudod biztosítani a szezont megelőzően és a szezon során az adatgyűjtési folyamat egyenletes szintjét?
TP: Úgy, hogy a mérést a napi rutin részévé tettük, a stábom pedig felügyeli a folyamatot. Fontos bevonni a folyamatba a játékosokat is azáltal, hogy bepillantást nyerhetnek az adatokba, valamint visszajelzéseket is kapnak az eredményeiket illetően.
OW: Hogyan használta fel a vezetőedző (Rob Maas) ezeket az információkat? Mit kellett tenned ahhoz, hogy meggyőzd a hasznosságukról?
TP: A játék sokat fejlődött az elmúlt évtized során – a fizikális igénybevétel számottevően megnőtt, ennek hatására még fontosabbá vált, hogy tisztában legyünk a játékosok Készenlétével. Ez a sportág minden komoly profi játékosa számára egyértelmű. A futballban számos döntést is meg kell hozni játék közben, ezért a Központi Idegrendszer szerepe sem volt kérdéses. Az is segít, ha egy olyan klubnál dolgozik az ember, ahol az innováció a ”DNS-ükbe van kódolva”.
OW: A profi futball terén edzői tapasztalataid alapján mi a véleményed a külső terhelés (edzőtermi terhelés, GPS, pulzus, stb) illetve belső terhelés (fiziológiai adaptáció) monitorozásának vitájáról?
TP: Én ezt valóság-alapú gyakorlatnak hívom. Úgy vélem, véget értek a bizonyíték-alapú gyakorlat évei, amikor is az emberek megpróbálták az elméletet átültetni a gyakorlatba. Vegyük például az edzéssel kapcsolatos alapelveket: Véleményem szerint őrültség egy intenzív erőedzést egy előre meghatározott 48-72 órás szuperkompenzációs időablakhoz időzíteni. Az organizmus elképesztően sok szinten adaptálódik egyszerre, ezért minden sportoló teljesen egyedi. Ha több szinten vizsgáljuk a külső és belső terhelés közti kapcsolatokat, azzal valamelyest elkezdhetünk tisztába kerülni az adott személy fundamentumainak egy részével. Ehhez azonban kemény munkára és elhivatottságra van szükség, ezért véleményem szerint ezen a területen nincs helye a lustaságnak és a csőlátásnak. Fejlődnünk kell, és el kell tudnunk engedni azokat a koncepciókat is, melyeket korábban ”a végső igazságnak” véltünk.
Hadd mutassak egy példát a ”mindenki számára megfelelő” elméletek őrültségére:
[/et_pb_text][et_pb_image _builder_version=”3.0.86″ src=”https://movelab.hu/wp-content/uploads/2017/11/5.jpg” show_in_lightbox=”off” url_new_window=”off” use_overlay=”off” align=”center” always_center_on_mobile=”on” force_fullwidth=”off” show_bottom_space=”on” /][et_pb_text _builder_version=”3.0.86″ background_layout=”light”]
2. ábra: Relatív pulzus (az illető maximális pulzusának 60-100%-ánál) és gyorsasági index (a gyorsasági zónák súlyozva vannak – minél gyorsabb, annál ’nehezebb’).
A két tengely a csoportátlagnál metszi egymást. Ezen gyakorlat során, ahol a teljes csoport ugyanazt a gyakorlatot végezte, azt látjuk, hogy egész pontosan egyetlen ember értékei egyeznek meg a csoport átlagával – továbbá láthatunk egy csomó magányos farkast, akiket ”felülteljesítőknek” is nevezhetünk (nevet). Ezzel csak azt akarom mondani, hogy egy csomó alapelv és elmélet épül az átlagokra, de az élsportban ez az ”átlag” egyáltalán nem létezik.
Link: http://www.omegawave.com/2016/05/25/on-the-ball-training-energy-supply-systems-with-sbv-vitesse/
[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]
Olvass tovább, a peterlakatos.hu fiókoddal a cikk teljes tartalmához hozzáférsz, és ajándékba adnunk még négy ingyenes videó kurzust, valamint hat kézikönyvet.
