A modern funkcionális fitnesz gyakran beszél és ír tiltó módon a felülés néven végzett gyakorlatról. A kérdés az, hogy valóban igaz-e az, hogy a nagy mennyiségben végzett felülések a gerinc kóros elváltozását okozzák, nevezetten kiboltosulást vagy sérvet okoznak.< Én alapvetően abba a táborba tartozom legalább 15 éve, aki nem használja ezt a gyakorlatot, de nem biztos, hogy az én érveim megegyeznek más kollégák érveivel, szóval hullámvasút lesz ez... A helyzet az, hogy nem is olyan egyszerű erre a kérdésre válaszolni. Miért? Mert a kutatások, melyek azt bizonyítják, hogy a felülés rossz, azok házi sertések gerincét használták fel – és bevallom, én még életemben nem láttam malacot hasazni. A dolog még ennél is mókásabb tudományos szempontból, mert elpusztult állatok gerincén tanulmányozták a felülés kockázatát, mi pedig élő emberek vagyunk. És valljuk, be, ez azért felvet pár kérdést. 1. Az élő szövetek stresszhelyzet hatására megújulnak, módosulnak, megerősödnek. Edzőbácsi, mehet a felülés? A McGill tanulmányokból azt is tudjuk, hogy vannak kockázati tényezők bőven, ha felülésről beszélünk és itt mindenképpen McGill követő vagyok. Maga a csigolya struktúrája, dehidratáltsága és még számos okból lehet rossz választás a felülés. A kérdést persze tegyük fel máshogyan, mert mégis funkcionális edzés lenne a cél, amely egyik célja, hogy a funkcionális mozgásmintákat és testtartást erősítse meg egy populációban, amely testtartása és így mozgása sem funkcionális. 1. Az egész napon ülés hatására az emberek többsége eleve púpos háttal – flexio – éli az életét, ergo pont nem kellene, hogy erre még rátegyünk egy lapáttal. A tartáshibás gyerek tartáshibája megerősödik a felülés hatására. Ha már funkcionális edzés, akkor sokkal többet érünk azzal, ha kihozzuk őket innen, mert a funkcionális edzés során megerősítjük őket a helyes pozícióban. 2. A felülés, mint gyakorlat nem funkcionális, mert kvázi izolált módon akarja a hasizmot erősíteni, sok esetben inkább esztétikai, mint teljesítmény okokból. Úgy tesz, mintha a törzs izomzata egyetlen izomból állna, és nem veszi figyelembe, hogy a sérülések jelentős része a reflexív, vagyis dinamikus motoros kontroll hiányára vezethető vissza, amelynek több köze van a rekeszizomhoz és a légzéshez, mint amit a legtöbb edző tudomásul akar venni. 3. A felülés nem veszi figyelembe, hogy a törzs elsődlegesen nem erőt generál, hanem erőt továbbít, és minél stabilabb a törzs, annál hatékonyabban teszi ezt. 4. Ez a gyakorlat nyilvánvalóan alkalmatlan arra, hogy helyi fogyást idézzen elő, így ez egy újabb ok arra, hogy a használatától tartózkodjunk. https://www.researchgate.net/…/232156729_To_Crunch_or_Not_t… A teljes tartalom megtekintéséhez kérjük, jelentkezz be!
2. A folyadékáramlás nem létezik a halott szövetekben.
3. A valóságban a gyakorlatokat nem hajtják végre egyszerre több ezer ismétlésnél egy edzésen.
