Az egyetemen egy több éves klinikai tapasztalattal rendelkező tanárunk közölte, hogy pusztán csak a kórtörténeten végighaladva szinte mindig egyből meg lehet állapítani a probléma forrását.
Ha találkoztál már valaha a Functional Movement Systems módszerrel, akkor jó es
Nemrég egy új páciens – nevezzük mondjuk Sharon-nak – kereste fel a klinikámat. 45 éves, öregek otthonában dolgozik gondozóként, van két gyereke, hetente többször lejár edzeni, hétvégenként pedig hobbi szinten focizik. Másképp fogalmazva: ez pontosan egy olyan tipikus páciens profilja, aki bármikor besétálhat bárkinek a klinikájára.
Sharon derékfájásra panaszkodott a lumboszakrális terület környékén – jellemzően a jobb oldalon, de időnként a bal oldalon is tapasztalta. A fájdalom 8 éve jelentkezett először, amikor a jelenlegi otthonába költözött és focizni kezdett, és azóta sem tud szabadulni tőle annak ellenére, hogy már számos különféle szakértőt felkeresett vele az évek során. Focizás közben mindig előjön, majd később lecsillapodik – azonban az elmúlt években már a focitól függetlenül is ki szokott újulni. Sharon úgy döntött, hogy egy ideig szünetelteti a focizást, de a probléma továbbra is megmaradt.
Sharon kórtörténetének áttekintése feltárta, hogy 21 évesen eltörte a jobb bokáját, 6 éve pedig focizás közben ugyanazon az oldalon elszakadt a vádli izma. Felvetettem, hogy valaki megvizsgálta-e már ezeket a területeket a derékfájása kapcsán, de azt felelte, hogy nem.
Ezt hallva arra gondoltam, hogy ez egyszerű feladat lesz – csak rakjuk rendbe a korlátozott mobilitású bokát, amiről mindenki megfeledkezett, és a derékfájás rövid úton a múlté lesz. Azonban a kórtörténet feltárt egy fontos hiányzó láncszemet.
A megszokott módon a Selective Functional Movement Assessment-et (SFMA) alkalmaztam a globális és regionális diagnózis során, mielőtt rátértem volna a lokális biomechanikai vizsgálatokra. Később ki fogok térni a releváns SFMA eredményekre, de annyit mindenesetre hangsúlyoznék, hogy a diszfunkcionális jobb lábon állás (a bal láb funkcionális volt nyitott és csukott szemmel egyaránt), valamint a diszfunkcionális guggolás egyértelműen arra utalt: a bokaprobléma minimum egy szignifikáns befolyásoló tényező lehet.
Ha elvégezted az SFMA Level 1 szakértői képzést, akkor tisztában vagy vele, hogy mindig hangsúlyozzuk: ne bocsátkozz feltételezésekbe a Top Tier diszfunkciók kiváltó okait illetően. Inkább teszteld le a mintákat, és vizsgáld meg egyesével a lehetséges okokat. Szerencsére jómagam is követtem a saját tanácsomat, és bár egyértelműen a jobb boka tűnt elsőre a bűnösnek, ettől függetlenül a normál módon végigcsináltam a minták tesztelését.
Meglepetésemre azt találtam, hogy Sharon jobb bokája rendkívül mobil volt! Az aktív mozgás teljes tartománya elérhető volt, és kizárólag a nyújtott térddel végzett aktív harántterpeszes dorziflexió volt diszfunkcionális. További vizsgálataim pedig feltárták, hogy a nyújtott térddel végzett passzív dorziflexió mozgástartománya szintén funkcionális volt.
A többi teszt rámutatott, hogy a kiugró diszfunkció egy rendkívül pozitív módosított Thomas-teszt volt, a jobb oldalon sokkal erőteljesebben, mint a balon. További kérdezősködésemre kiderült, hogy Sharon védő poszton játszik, és jobb lábbal szokta messzire előrebikázni a labdákat. Diszfunkcionális volt továbbá a jobb oldali csípő kifelé rotálása (ülve és hason fekve egyaránt), valamint a pozitív FABER és a sípcsont befelé rotálása, egyaránt a jobb oldalon. Az ágyékrögzítéses rotáció/extenzió teszt szintén diszfunkcionális volt, azonban éreztem, hogy a húzás a törzs elülső jobb alsó kvadránsából fakad. További tesztek feltártak érzékeny triggerpontokat a jobb oldali csípőhorpaszizomban és a hosszú combközelítő izomban. A csípőízület kiegészítő mozgásai funkcionálisak és fájdalommentesek voltak, kizárva ezáltal a csípőízület mobilitásának diszfunkcióját.
Sharon multiszegmentális flexió (MSF) mintája diszfunkcionális volt lábujjérintés nélkül. Emellett ráadásul fájdalmat is tapasztalt közben, így ezt a mintát vizsgáltam meg utolsóként. Korlátozott volt a gerinc flexiója a hason fekve hintázás pozícióban, a törzsaktiválással végzett lábemelés pedig bár funkcionális volt, de egyúttal fájdalmas is (hagyom, hogy te magad kösd össze ezeket a pontokat). A farizmok felső része nagyon érzékeny volt a tapintásra – a jobb oldalon sokkal inkább, mint a balon –, és más szakemberek pontosan erre fókuszáltak korábban – a legfájdalmasabb minta legfájdalmasabb triggerpontjaira.
Én azonban eltérő megközelítést választottam, és inkább a leginkább diszfunkcionális területeket vettem elsőként célba – a csípőhorpaszizom és a hosszú combközelítő izom triggerpontjait. Az azonnali újratesztelés során teljes lábujjérintést sikerült elérni, valamint sokkal kisebb mértékű fájdalmat az MSF mintában, valamint jelentős javulást az összes többi diszfunkcionális nem fájdalmas mintában is. Kizárólag ezt követően alkalmaztam egyszerű lágyszöveti technikákat a farizmok felső részén mutatkozó érzékenység csillapítására, melynek eredményeképpen az MSF minta fájdalommentessé vált. Házi feladatként egy térdelésben végzett egyszerű csípőhajlító nyújtást írtam elő Sharon-nak, amellyel a csípőhorpaszizom komplexet céloztam meg.
Fontos megemlítenem azt is, hogy a csípőhorpaszizom és a hosszú combközelítő izom kezelését követően azonnal újrateszteltem a Top Tier-t. Ha ugyanis enélkül folytattam volna tovább a „páciens fájdalmának” kezelését (esetünkben az érzékeny farizmokat), akkor nem tudtam volna illusztrálni a regionális keresztfüggőség hatásait. Tapasztalataim szerint a páciensek ugyanis csak akkor fogadják el ennek a koncepciónak a létjogosultságát, ha nem a fájdalmas területet kezeled, és bebizonyítod, hogy ez okozta a javulást az állapotukban. Az általam választott sorrend nem okoz ugyan különbséget a végkimenetelt illetően, de tegyél vele egy próbát, és meséld el, milyen gyorsan növekedett a pácienseidtől származó ajánlásaid száma!
Két további kezelésre volt szükség – melyek során motoros kontroll gyakorlatokkal céloztam meg a jobb oldali csípőt és a törzset, valamint egyensúly deszkán végeztettem vele néhány feladatot – ahhoz, hogy teljesen megszűnjön a derékfájása. Amikor ezt a cikket írom, még szüksége van egy újratesztelésre ahhoz, hogy visszatérhessen a sportoláshoz.
Előzetesen azt hittem, ez egy egyszerű kezelés lesz – csak rakjuk rendbe a korábban figyelmen kívül hagyott bokát. A rossz hír az, hogy a feltételezésem téves volt – nem a boka volt az elsődleges probléma. Hogy mi a jó hír? Az, hogy így is könnyen meg tudtam szüntetni a derékfájását – azonban kizárólag annak köszönhetően, hogy követtem az előírt rendszer, ami elvezetett a valóban problémás területhez ÉS megóvott attól, hogy az előzetes feltételezéseim alapján állítsak fel egy diagnózist.
8 év, számtalan szakember, mindez mégis eredmény nélkül. Egy olyan rendszer, ami a megfelelő területre fókuszál, néhány kezelés, és megszűnt a fájdalom. Ez azért nem rossz eredmény.
Link: https://www.functionalmovement.com/Articles/985/using_a_system_protects_you_from_your_assumptions
Olvass tovább, a peterlakatos.hu fiókoddal a cikk teljes tartalmához hozzáférsz, és ajándékba adnunk még négy ingyenes videó kurzust, valamint hat kézikönyvet.
