Ígértem egy cikket vagy videót, de végül az írásos formátumnál maradok, mert a videóra most sajnos a sok program okán nem maradt időm. Volt tehát pár hete egy szerencsétlen videó, amelyben az egyik hazai gyülekezet vezetője a jógát démoni behatással vádolta meg, és erre mindenki pont olyan túlzó választ adott, mint amilyen maga a kijelentés volt. Megjelent egy csomó mém, bevalllom pár olyan is, amin még én is jól szórakoztam.
A gondolkodó emberben persze fel kellene merülnie annak a kérdésnek is, hogy vajon ez a téma miért lett most fontos, lévén amennyire tudom Németh Sándor meglehetősen markáns módon fogalmaz a témával kapcsoltban vagy 30 éve.
Mielőtt azonban a jóga lenne a kérdés, sepregessünk a saját portánkon kicsit – mondom ezt hívő keresztényként.
Egyrészt drámainak tartom, hogy a keresztények egy része csak heti 1 órára képes keresztény lenni, ilyenkor ájtatos arccal, szépen felöltözve ülnek a templomban és azt hiszik, hogy ezzel az egész hét letudva. A gond nem a jóga, nem meditáció, hanem az, hogy még keresztények közt is minimálisan ismerik a Biblia tartalmát, és nem értik meg, hogy az apologetika nem csak a papok, lelkészek területe – hanem minden hívőnek kötelessége a Biblia mély ismerete és ha már itt tartunk a benne fogalaltak követése, és mindezt nem birka módon, hanem az ismeret és az ige igazsága által. Kevesebb duma, több hiteles élet. Ha nem érted a könyv tartalmát, vajon hogyan tudod elmagyarázni, miről szól a hiteles kereszténység? Mert egy dologról biztos nem, és ez a vak hit.
A megfogalmazott kritika egy része arról szólt, hogy Németh Sándor milyen drága ruházatban hirdette az igét és egyáltalán mennyi pénze van. Bevallom nem érdekel. Nem értek egyet a populáris siker evangéliummal, semmi bibliai alapja nincs, és egy ponton hasonló tartalommal bír, mint a népszerű “a Titok” című könyv amit a többség a bevonzás törvénye néven ismer. Szimpla varázslás az utóbbi, a másik pedig olybá tűnik, mintha Isten egyetlen dolga az lenne, hogy engem boldoggá tegyen és persze gazdaggá. Nos, nem. Az, hogy az adott gyülekezet vezetője a hívők pénzével mit csinál pedig azért érdekes kérdés, mert a pásztor abból a pénzből él, amit a hívek adnak össze, és ezzel élhet vagy visszaélhet. Ha ezzel visszaél, úgy nem csak jogi, de szellemi ítélet alá is esik, és ez utóbbi az én szememben legalább annyira súlyos. És ez felelőssége a vezetőnek, de egy ponton túl a tagságnak is, mert úgy lesz valaki elszámoltatható, ha el is számoltatják.
De vajon jógázhat-e egy keresztény mert ugye ez a nagy kérdés.
Nos, amikor ezt a kérdést felteszik, vajon kire gondolnak, mint keresztényre? Németh Sándorról megítélni a kereszténység egészét olyan hiba, mint a Pápára úgy tekinteni, mint aki minden keresztény vezetője – nyilván ezzel nem azt mondom, hogy szavaik hasonló súllyal bírnak. Monthy Pythonnal élve, nekem ugyan nem a Pápám, nem szavaztam meg. Egyiket sem. A kereszténységet ostorozók többsége egyáltalán nem ismeri még a keresztyénség alapjait sem – igaz a magukat hívőknek tartók sem -, furának hat ennek okán az egész szituáció. De fogadjuk el legalább hipotézisként, hogy a kereszténység elfogadja a tízparancsolatot, mely része ez: „Ne legyen más Istened rajtam kívül!” A kérdés tehát annyi, hogy a jóga gyakorlásával vajon a hívő keresztény más isteneknek hódol-e?
A válasz nem is olyan egyszerű.
Az egyik elképzelés szerint, a jóga az eredeti elvek mentén a hindu vallás szerves része, amely célja az elme leigázása, amely lehetetlen a test megtörése nélkül, így lett a jóga az üdvút első lépése, hiszen hogyan tudná a gyakorló az elméjét kordában tartani, ha a test állandóan visszahúzza. Aki erről többet akar tudni, bizonyára beleolvas Patandzsali Jóga Szútra című művébe, és szabadon eldöntheti, hogy az eredeti jóga a vallás része-e, a hat hindu vallási rendszer egyike. A hindu jógik éppen ezért illetik számos alkalommal kritikával a nyugati jóga képviselőt azzal vádolva őket, hogy nem képviselik a jóga valós értékeit, mert a üdvút helyett kizárólag a fizikai fittségre koncentrálnak, magyarán felszínes jógát oktatnak a tömegeknek. És ebben az értelemben a keresztény ember mondhatja azt, hogy ezzel nem kívánok közösséget vállalni, és ezért idéztem a tízparancsolatból, amelyet Yeshua is megerősített később az Újszövetségen.
A másik lehetőség az, hogy a jóga nem más mint technológia. Olyan mozgások, pozíciók gyűjteménye, mely segítségével a testünk egészségesebb lehet, és mivel ez nem más, mint egyfajta testedzés amelyre a fiziológia és biomechanika törvényei vonatkoznak, felesleges lelki síkra terelni a beszélgetést, hiszen miért lenne egy gyakorlatnak állampolgársága vagy vallása? Az érvelés teljesen logikus, és el is fogadható mindaddig, míg az adott jóga iskolában ezen elvek mentén történik a tanítás. Ne felejtsük el, a legtöbb jóga oktató maga nem jógi, nem gyakorolja a hinduizmust, és a jógát is azért tanítja, mert általa fitt lett, esetleg már nem fáj a háta, vagy mert divat, és sokan vevők ma a titokzatos dolgokra, mert sima nyújtás és saját testsúlyos gyakorlás néven aligha lenne érdeklődő az óráikra. Amennyiben tehát az ilyen fitnesz óráknak a célja a a púdzsa, a mantra és a csakra-energetika, akkor semmiképpen sem ajánlom a hívő kereszténynek a jóga iskola látogatását, mert itt már többről van szó, mint szimpla testmozgás. A púdzsa egy ima és ennek megfelelően a felajánlásról szól, a mantra egyfajta varázsigék és/vagy istenségek nevének ismételgetése, amely megint csak ellene szól a mózesi törvényeknek.
Ahogy Pál apostol mondaná – mit mondjunk tehát?
Keresztényént nem a jóga a legveszélyesebb tevékenység amibe belefoghatsz, mert minden ami elválaszt Istentől, minden ami a hatalma alá von, kiirtandó az életből. Legyen az pénz, hatalom, szex, vagyis bármilyen függőség – ha a kontrollja alá kerülünk, távol kerültünk Isten tervétől. Ha a technológiára van szükséged – mozgás, fittség, egészség – keress olyan oktatót, aki nem a jóga vallási részével foglalkozik, és ahol világi módon képesek a neked szükséges tudást átadni.
Elvégre a kettlebell lendítésétől sem lettél orosz és gírosztól sem görög.