A cikk harmadik részére kellett egy kicsit várni, de a jó munkához idő kell. Bízzunk benne, hogy ez a mondás erre a cikkre is igaz.
Egy neves amerikai edző blogját olvastam, ahol egy EPOC-ról volt szó, és arról, hogy most akkor ez a hatás hány órán át érvényes. És a vita központjában végig ez volt, fel sem mertem tenni a kérdést ott, hogy vajon biztos-e, hogy az EPOC kergetése komolyan jó ötlet-e, főleg egy kezdő sportoló esetén.
(Mi az az EPOC? Nos, az Excess Post Exercise Oxigen Consumption rövidítése. Nem más, mint edzés utáni emelkedett oxigén fogyasztás ml/kg-ban, vagyis mennyivel növekedett meg a szervezet oxigén felvétele az intenzív edzés hatására. Vagy mennyire sikerült szétcsapni a homeosztázist, hogy a szervezet napokig arra allokáljon energiát, hogy valahogy túléljen. Ízlés kérdése, ugye…)
Tény, hogy a kezdő sportoló esetén a cél az, hogy az esetleg hiányos, alulfejlett mozgásbázist – mi mozgáskincsnek nevezzük a szókincs analógiájára – elfogadható szintre tornázzuk fel. Ez egy elképesztően fontos koncepció, mert ha azonnal az intenzitás kerül a célkeresztbe, a rossz minőségű mozgás gyorsan sérülést okozhat, és hiába ég a zsír, ha elszakadt a térdszalag, ugye.
A jó hír az, hogy a mozgásbázis kiépítése – amelyben rövid tesztek segítenek, mint az FMS meg az edző szeme és tapasztalata – nem ördöngősség, de ehhez már rendszerben gondolkodó szakember kell. A jó hír az, hogy ilyenből egyre több van, de ha azt mondom, valahol az összes edző 10 százaléka tartozik ide, úgy van még dolgunk, nem is kevés. Mert addig aligha lesz változás, ha maguk a kliensek nem értik meg, hogy egy jó edző bizony előbb mér, analizál, korrigál – ha kell – aztán fókuszál a fejlesztésre. Ahogy egy jó katona is előbb céloz, aztán lő. Persze, lehet előbb lőni, aztán célozni, de minek?
Az első három hónap kritikus a tanár és tanuló szempontjából is. Miközben óvatosan adagoljuk a stresszt, arra is figyelnünk kell, hogy a túlzott óvatosság nehogy eredménytelenség képét öltse, már ami a tanuló céljait illeti. Mert a célok a program elején – ha tetszik, ha nem – jellemzően esztétikai változást jelentenek, és csak közben feledkezik bele az ember abba a fantasztikus élménybe, hogy nagyobb súlyt képes felelelni, több alkalommal, és egyre növekvő biztonsággal.
Az első hónapok azért is izgalmasak is, mert minden ami innen következik, erre a jól megtervezett időszakra épül. Ennek elhanyagolása hamar visszaüt, vagyis érdemes okosan bevonni a tanulót a folyamat megértésébe, hogy tudja, jó alapok nélkül nem lehet erős épületet tervezni.