Különös, hogy a ketogén diétába belekezdők sem megelőző laborvizsgálatokat, sem szakértő segítséget nem kérnek, és valóban hallomás alapján vágnak bele ebbe a kalandba, hogy aztán lemondóan jelentsék ki, ez a diéta sem működik – ahogy másik diéta sem működött, nyilván okkal.

Pedig még működhet is, de érdemes szakember segítségét kérni. Akikből ugyan kevés van itthon, de akkor is! És én nem vagyok szakember.

Ha a szakirodalmat olvassuk, alapvetően ezekről a ketogén diéta típusokról beszélhetünk.

Terápiás – amit a legkülönbözőbb kórképek esetén, orvosi felügyelettel szabad csak használni. Ilyen kórképek például az epilepszia és a daganatos betegségek, Dr. Thomas Seyfried kutatásai alapján javasolt protokoll alapján.

Étkezési vagy táplálkozási – alapvetően ezt sem javaslom huzamosabb ideig, a magam részéről a ciklikus vagy célzott metódust javaslom – lásd lent.

Ciklikus – amely során vagy az évszakoknak megfelő diétát, vagy az átállás utáni csalós napot választjuk, 2-3 hetente.

Célzott – főleg sportolók esetén, ahol taktikai szénhidrát bevitel történik, 20 perccel az edzés előtt, tiszta szénhidrát – juharszirup – formájában.

Megnövelt fehérje – ez is egy lehetőség, ahol elveszünk a zsírból, és növeljük a protein bevitelt.

A módszerek közötti eltérések:
– A kiindulási állapot, hiszen a terápiás ketogén diéta alapvetően egy betegség miatt javasolt.
– A makrotápanyag arányok.
– Kalóriabevitel.
– Monitorozás módja és szükségessége.

De mielőtt még egy iszonyatosan nehéz diétába kezdenél, nem lenne-e értelmesebb:
– Felmérni, hogy a jelenlegi energiabeviteled megfelelnel-e a céljaidnak?
– A jelenlegi akár 16-18 órás étkezési ablakod levinni 10-12 órára?
– A bevitt tápanyagok minőségére figyelni?