A tudomány figyelme az elmúlt 30 évben egyre inkább a mitokondrium felé fordult, és végre kezd beszélgetés kialakulni, hogy ne csak a sejtmaggal foglalkozzunk. A sejt és a mitokondrium is önálló DNS-el rendelkezik – már ettől el kellene dobni az agyunkat – de nekem egyre inkább úgy tűnik, hogy a mitokondrium a főnök, azzal együtt is, hogy csak 37 gént felügyel, szemben a sejtmag 20.000-30.000 génjével.

Csakhogy ebből a 37 génből van olyan, amely feladata az, hogy leoltsa a lámpát a sejtben, ha a sejt működése kompromittált. Teszi is a dolgát a mitokondrium, míg elő nem áll az a helyzet, hogy az ő dns-e sérül, és nem tudja lekapcsolni a sejtet, vagyis a sejt átáll a sötét oldalra. És itt jön képbe az úgynevezett autofágia.

Az autofágia jelensége az, hogy már haszontalan sejtektől megszabaduljon, és a lebontott elemekből új sejtek jöjjenek létre – vagyis ez egy totálisan jó folyamat. ( Ebben a kategóriában talán még az apoptózis és a nekrózis az, ami megemlítendő.) Ez a folyamat – autófágia – a böjt során különösen felerősödik, de a fény, helyes légzés, és alvás az, ahol a reparáció mitokondriális szinten is megtörténik.

Tegyük fel, hogy szeretnél otthon kitakarítani, mert nagy már a ramazuri. De otthon a két gyerek, és míg az egyik szobában rendet csinálsz, addig elesik k

ét másik szoba. Tök logikus, hogy megkéred a nagyit, vigye el őket a moziba, míg te rendbehozod a házad. Ez az autofágia és a böjt kapcsolata – az én fejemben.

Most mondhatod, mi közöm van ehhez, én “csak” edző vagyok.

Nos, a különféle jellegű edzések vagy a:
-Mitokondriumot ölik meg.
-A mitokondriumot megerősítik, a gyengéket viszont eltávolítják a rendszerből.
– Esetleg a növelik a mitokondriális sűrűséget az adott izomban. És a szív is egy izom. Meg a rekeszizom is.