Carnivore étrend 1×1: Tapasztalataim + kérdések-válaszok – fordítás

�m ellenpárja világszerte pozitív hatással van a követői életére, teljes mértékben a feje tetejére állítva mindent, amit eddig az egészséges étkezésről gondoltunk. Jómagam azon munkálkodom, hogy hosszú és boldog életben legyen részem, ezért a legfőbb igazság nevében igyekszem mindig szakítani a hiedelmeimmel…ezért kaptam az alkalmon, hogy megoszthatom a személyes tapasztalataimat ezzel az eszméletlen étrenddel kapcsolatban. Ez ugyanis szembemegy minden olyan alapelvvel, amiben az egészség kapcsán eddig hittem, így aztán nem találtam jobb módját a megismerésének, mint ha saját magamon próbálom ki!

A CARNIVORE ÉTREND – VAGYIS HAL, TOJÁS, TEJTERMÉK, DE LEGFŐKÉPPEN: VÖRÖS HÚS

ÉS MI A HELYZET A ZÖLDSÉGEKKEL?

Amikor körülbelül két éve először hallottam erről a „diétáról”, igencsak meglepett az elképzelés. Egyáltalán nem törekszem semmilyen téren az extrém végletekre, és őszintén szólva elsőre ugyanolyan abszurd extrém divatnak tartottam, mint a vegán étrendet. Kizárólag hús? Már csak a gondolattól is kirázott a hideg.

Ugyanis imádom a zöldségeket. Élvezettel és bőségesen fogyasztom őket minden egyes étkezésem alkalmával. Őszintén szólva még büszke is vagyok rá, hogy a zöldségeim (és gyümölcseim) minden nap a szivárvány minden színében pompáznak. Köztudott volt velem kapcsolatban, hogy együltő helyemben több zöldséget eszek meg, mint mások 3 nap alatt – ezért a zöldségek iránti őszinte rajongásom, valamint annak ismerete, hogy a mikrotápanyagok a táplálkozásunk alapvető részét alkotják, teljes mértékben kizárta egy kizárólag állati eredetű ételekből álló étrend leghalványabb esélyét is.

A kizárólag állati eredetű ételekből (többnyire húsból) álló étrend elméleti háttere két tényezőre támaszkodik. Az egyik az, hogy az állatok az elfogyasztás során már felhasználták a növények pozitív hatásait, a bioelérhető tápanyagokat pedig eltárolták az izmaikban és a zsírjukban – felkészítve őket arra, hogy az elfogyasztást követően fel tudjanak szívódni bennünk. Ez lényegében nem más, mint a munka kiszervezése, mely végülis abszolút érthető. Az ősi étrend hívei – mint például Weston A. Price – már nagyon-nagyon régóta hangoztatják a zsírokban gazdag állati eredetű ételek (etikus tartású, organikus) tápanyaggazdagságát. A modern kutatási eredmények pedig alátámasztják a meglátásaikat. Ne feledd: nemrég még ezt tartalmazták az egészséges étrenddel kapcsolatos irányelvek:

Folyamatosan változnak az azzal kapcsolatos irányelveinek, hogy milyen ételekre van szükségünk a fejlődéshez, és a mikrotápanyagok (vitaminok és ásványi anyagok) ajánlott napi bevitele is ezen (mostanra már igazoltan „egészségtelen”) hagyományos étrenden alapul.

Az idők folyamán már minden egyes ételtípust sikerült démonizálnunk. A glutén, a tejtermékek, de még a gyümölcsök is össztűz alá kerültek – de a zöldségek!? Lehetséges, hogy egyáltalán nincs rájuk szükség az egészséges étrend keretein belül? Ez a carnivore étrend mögötti érvek második aspektusa. Térjünk erre ki egy kicsit bővebben…

Minden élőlény rendelkezik olyan mechanizmussal, mellyel igyekszik megvédeni magát a ragadozóktól. Az állatok királyságában ide tartozik a gyors helyváltoztatás, a repülés, az álcázás, a kegyetlen fogsor, valamint a hatalmas karmok. Ezzel szemben a növények mozdulatlanságra vannak kárhoztatva, és kizárólag kémiai módszerekkel tudják elkerülni a veszélyt. Ezért aztán fel is vértezték magukat különféle antitápanyagokkal, melyek közül a legismertebbek az alábbiak:

• Fitát (fitinsav): Leginkább magokban, gabonákban és hüvelyesekben található. A fitát csökkenti az ételből származó ásványi anyagok (vas, cink, magnézium, kalcium) felszívódását.
• Tanninok: Antioxidáns polifenolok olyan osztálya, mely meggátolhatja a különféle tápanyagok megemésztését.
• Lektinek: Megtalálható minden ehető növényben – leginkább a magokban, hüvelyesekben és gabonafélékben. Egyes lektinek nagy mennyiségben károsak lehetnek és meggátolhatják a tápanyagok felszívódását.
• Proteáz inhibitorok: Számos növényben megtalálható – leginkább a magokban, gabonafélékben és hüvelyesekben. Az emésztő enzimek működésének akadályozása révén meggátolják a fehérjék megemésztését.
• Kalcium-oxalát: A kalcium elsődleges formája számos növényben (például a spenótban). Az oxaláthoz kötődő kalcium nehezen tud felszívódni.

A növények királyságának tagjai ezekkel az antitápanyagokkal próbálják biztosítani a túlélésüket, egyrészt elriasztva az állatokat a fogyasztásuktól, másrészt megerősítve a szerkezetüket – így ha elfogyasztásra kerülnek, biztonságosan végighaladhatnak az emésztőrendszeren, és a távozást követően a magok képesek lehetnek kihajtani. Hogy ez mit jelent a számodra? Lehet, hogy csak annyit, hogy rosszul emészthető (valódi tápérték nélküli) táplálékot biztosítanak – de akár sokkal súlyosabb dolgokat is.

Az ’a zöldségek károsak’ felvetés kapcsán a másik érv az, hogy napjainkban a zöldségek már korántsem azok, amik korábban voltak. A GMO-k, különféle hibrid növények és tápanyagokban szegény termőföldek korában egyesek úgy vélik, hogy habár egyes növények régebben még jobb minőségűek voltak, mostanra már túl sok behatás érte őket ahhoz, hogy bármiféle tápértékkel rendelkezzenek.

HORMETIKUS STRESSZ

A hormézis egy olyan jelenség, mely hormonválaszt indukál, ami rövid távon ugyan negatívnak tűnhet, hosszú távon azonban fokozza a test ellenállóképességét. Az edzés, a szauna és a hideg vizes zuhany remek példája a „jó” stresszoroknak. (A ’jó’ azért van idézőjelben, mert ez függ a tested egészségi állapotától/stressz szintjétől/a mellékvesék erejétől. Akármilyen hihetetlen, aki súlyos krónikus stresszben szenved, és gyengék a mellékveséi, annál az edzés több kárt okozhat, mint hasznot.) Mindenesetre ezek az előbb említett antitápanyagok hormetikus hatással vannak a testre, ami bizonyos mértékben elméletileg akár még pozitív hatással is lehet. De vajon milyen mértékben vannak ezek az ételek a hasznunkra vagy a kárunkra? Nos, őszintén szólva egészen mostanáig egyáltalán nem kérdőjeleztem meg a zöldségek hasznosságát, ezért még mindig szoknom kell a gondolatot, hogy ez akár egyáltalán csak elképzelhető is lehet. Ezzel együtt mindenkinek máshogy működik a szervezete, a különféle allergiák és érzékenységek pedig közismertek – épp ezért régóta használunk különféle eliminációs diétákat ezek kordában tartására.

ELIMINÁCIÓS DIÉTÁK ÉS AUTOIMMUNITÁS

Az eliminációs diéták (mint például a népszerű GAPS és FODMAPS) során elhagyunk különféle allergéneket (például tojást, burgonyaféléket, különféle dióféléket), majd fokozatosan építjük vissza őket egyesével az étrendbe, hogy megfigyelhessük, hogyan reagál rá a testünk. Habár a carnivore étrend alapvetően nem számít eliminációs diétának, sokan használják erre a célra. Azáltal, hogy kizárólag a húsokra korlátozzák az étrendjüket, a súlyos autoimmun betegségben szenvedők később lépésről lépésre be tudnak építeni különféle ételeket az étrendbe, és megvizsgálhatják, hogyan reagál erre a betegségük. Manapság azért is vált népszerű életmóddá a carnivore étrend, mert a súlyos autoimmun betegségtől szenvedőknél minden más (még a zöldségek is) súlyos autoimmun reakciót váltott ki. A tünetek meglehetősen változatosak lehetnek: emésztési zavarok, viszkető vagy égő bőr, sajgó ízületek, pigmenthiány, valamint különféle mentális problémák, mint az agyi köd, a migrén és a depresszió – a kizárólag állati eredetű ételeket tartalmazó étrend sokak számára hozott enyhülést. Másoknál pedig egyszerűen csak az egészségük optimalizálását segítette elő.

„Úgy tűnik, hogy az emberek számára a hús a „legalapvetőbb táplálék”. Ha nem foglalkozol azokkal a kulturális beidegződésekkel, amik megpróbálnak meggyőzni arról, hogy a hús szívbetegséget, rákot és cukorbetegséget okoz, akkor észreveheted, hogy a hús meglehetősen stabil alapot biztosíthat az étrended összeállításához.”

– MARK SISSON

Az autoimmun betegségek világa egy olyan mély üreg, mely rendkívüli módon lenyűgöz – egyrészt azért, mert a rejtélyesség köde lengi be ezeket a sokrétű problémákat, másrészt pedig azért, mert a nyugati orvostudomány teljes mértékben tehetetlen velük szemben. Az autoimmun betegségek (melyek közé sorolható többek közt a Lyme-kór, a Hashimoto-betegség, a lupus, a pikkelysömör, a szkleroderma, a pigmenthiány, valamint a rheumatoid arthritis) olyan rendellenességek, melyek ráveszik az immunrendszert, hogy a test egészséges sejtjeit támadja. Az a tény, hogy a hagyományos orvosi eljárások még csak a tüneteit sem képesek kezelni ezeknek a betegségeknek, sok pácienst a holisztikusabb megközelítések felé sodort. Habár én nem szenvedek ilyen betegségekben, de a célom az életben nem csupán a túlélés, hanem a fejlődés – azonban olyan beszámolókkal találkoztam, melyek szerint a carnivore étrend pozitív hatással volt különféle autoimmun betegségekre, ez pedig igencsak felkeltette az érdeklődésemet a téma iránt.

Habár kezdetben rendkívül szkeptikus voltam a témával kapcsolatban (a fejemben egy gyúrós srác képe jelent meg, aki átállt kizárólag húsból álló étrendre, hogy leszálkásodjon), a carnivore étrend valóban enyhülést hozott az autoimmun betegségekben szenvedőknek. Ez pedig már önmagában is lenyűgöző teljesítmény! De ez még nem minden, ugyanis az emberek nem csak akkor követik ezt az étrendet, mert betegek, hanem azért is, mert fejlődni szeretnének. Gyors fogyás, erő- és teljesítménynövekedés egyaránt elérhető vele. A carnivore étrend végigsöpör a társadalmunkon – és ha ismertek, tudhatjátok, hogy mindig szívesen kísérletezek magamon.

ÉS EZ ELEGENDŐ AHHOZ, HOGY SZÁMŰZZŰK A ZÖLDSÉGEKET AZ ÉTRENDÜNKBŐL?

Gyanítom nem. Az átlagember számára a zöldségek által előidézett hormetikus stressz több hasznot jelent, mint kárt. Ráadásul fontos fenntartani az egyensúlyt is az életmódunk optimalizálása és az ÉLET között! Vajon megéri gyümölcsök és zöldségek nélkül élni? Személy szerint azt mondanám, hogy valószínűleg nem. Ez persze személyfüggő – azon múlik, milyen az egészséged / mik az igényeid / mik a szükségleteid. A PCOS-em miatt le kellett mondanom a magas GI értékű ételekről (például banán, datolya, mangó és ananász). Emellett teljesen száműztem az étrendemből a feldolgozott ételeket is (igen, minden csomagolt terméket – leszámítva az adaptogén porokat, a kakaóport és a kókuszt!). Ezért bizonyos mértékig én is távol tartok magamtól olyan ételeket, amelyek nincs jó hatással az egészségemre – a carnivore étrend ezt egyszerűen csak egy magasabb szintre emeli.

Az összes gyümölcs és zöldség egyetlen nagy halmazba – „egészséges ételek” – történő rendezésével az a probléma, hogy az emberek gyakran úgy allergiások különféle ételekre, hogy ennek nincsenek is tudatában. Mikor biztosították legutóbb lehetőséged a szervezetednek, hogy jelezni tudja, mi az, amit nem képes tolerálni? Én például nemrég teljesen véletlenül fedeztem fel, hogy allergiás vagyok a nyers céklára. Vajon hány dolog jelenthet túlságosan nagy kihívást az immunrendszered számára napi vagy heti szinten? Mely látszólag „egészséges” ételek vannak valójában NEGATÍV hatással a szervezetedre?

VAN ERRE BÁRMIFÉLE BIZONYÍTÉK?

A carnivore étrenddel kapcsolatos tanulmányok még gyerekcipőben járnak, ugyanis bár már egy ideje itt van velünk ez az étrend (lényegében az emberi faj kialakulása óta), nagyon kevés megfelelően kialakított kutatást végeztek a húsfogyasztás általános hatásairól – és akkor még nem is beszéltünk egy kizárólag húsból álló étrendről. Azért említettem ’megfelelően kialakított’ kutatást, mert számos szalagcímben okolták a húsokat (és különösen a vörös húsokat) napjaink betegségeiért, ezek a feltételezések azonban hatalmas marhaságok. Az a legfőbb tanulmány (lent bővebben kitérek rá), melynek hatására a WHO a feldolgozott húst 1-es típusú karcinogénnek, a vörös húst pedig 2-es típusú karcinogénnek minősítette, epidemológiai alapokon nyugvott – ez azt jelenti, hogy a konklúzióit egy felmérésből vonta le, és soha nem ismételték meg kontrollált környezetben, ahol kiderülhetett volna, hogy a megállapításai kauzációk voltak-e, nem pedig korrelációk.

Ahhoz, hogy jobb döntéseket hozhass és fejleszteni tudd a problémamegoldó képességeidet, fontos megérteni a különbséget korreláció és kauzáció között.

A hús/egészség vita kapcsán két fontos tényezőt nem árt figyelembe venni:

SZÁMÍT A MINŐSÉG

A fent említett hírhedt kérdőív-alapú tanulmány – melynek hatására a WHO a húst potenciálisan karcinogénnek minősítette – nem tett különbséget a kiváló minőségű, organikus, fűvel táplált, szabad tartású marhahús és egy McDonald’s hamburger között, valamint (ami talán még fontosabb) nem vette figyelembe az étrend többi elemét sem. Szóval lényegében összehasonlították a Sztenderd Amerikai Étrendet (GMO-val táplált, telepeken tenyésztett állatokból készült hamburger, finomított lisztből készült fehér kenyér, GMO-alapú növényi olajban sült krumplival és nagy kólával) a vegetáriánus étrenddel. Ha az előbbi és egy házi készítésű vegetáriánus étrend közül kéne választanom, én abszolút az utóbbi mellett tenném le a voksom. Ezzel együtt egy abszolút nevetséges „tanulmány” során egészen abszurd ebből arra a következtetésre jutni, hogy a vörös hús eltömíti az artériáidat!

Még ha ezek a következtetések helytállók is lettek volna (ha valamilyen oknál fogva a töménytelen mennyiségű sült krumpli és üdítő nem járult volna hozzá a rák kialakulásához), az eredmények alapján a végbélrák valószínűsége 18%-kal nőtt meg – azonban ha figyelembe vették annak a valószínűségét, hogy ténylegesen bélrák alakul ki, a kockázat csupán kevesebb, mint 1%-kal nőtt meg. Ráadásul az eredmények azt mutatták, hogy a kizárólag húst tartalmazó étrendet követők esetében olyan drámaian lecsökkentek más rák-markerek (mint például az elhízás és a gyulladás), hogy még ha a hús is az a rejtélyes összetevő, mely felelős volt a végbélrák kockázatának 18%-os növekedéséért, a kizárólag húsból álló étrend általános pozitív hatásai jócskán meghaladták a rák általános kockázatának 1%-os növekedését.

„A lényeg az, hogy a vörös hús fogyasztás és a rák közti kapcsolatot vizsgáló epidemiológiai tanulmány a legjobb esetben is gyenge asszociációkon és az idők folyamán egyre gyengébb lábakon álló bizonyítékokon alapult. És ami a legfontosabb: mivel a vörös hús fogyasztás több száz más étel bevitele mellett történt, és korrelált más viselkedésbeli változókkal is, nem helytálló az a megállapítás, hogy a vörös hús fogyasztása a rák kialakulásának független kiváltó oka.”

– DOMINIK ALEXANDER, PH.D., MSPH, VEZETŐ EPIDEMIOLÓGUS AZ EPIDSTAT INTÉZETBEN

…és ha ez még nem lenne elegendő:

„A vörös hús és a rák közti kauzális kapcsolat tudományos alapokon nyugvó eltúlzása mindenkinek csak a kárára vált. Az elmúlt évtizedekben olyan gyenge relatív kockázatokon alapuló előírásokra támaszkodtunk, melyek klinikai próbái pontosan ellentétes eredményekkel zárultak. A gyenge asszociációk megbízhatatlanok, ugyanis hatással lehet rájuk az étrend vagy életmód számos különféle tényezőjével szembeni elfogultság.”

– GORDON GUYATT, M.D., M.SC., ORVOS ÉS KITÜNTETETT EGYETEMI PROFESSZOR A KLINIKAI EPIDEMIOLÓGIAI, BIOSTATISZTIKA ÉS ORVOSLÁS KARÁN A MCMASTER EGYETEMEN

SZÁMÍT AZ EGYENSÚLY

Ha már sikerült kiszűrni a hús minőségével kapcsolatos aggályokat, arra is fontos kitérni, hogy nem tekinthető azonosnak minden hús és minden állati eredetű étel. Sőt, még nem vehető azonosnak minden „fehérje” sem. Egy korábbi cikkemben már kifejtettem, hogy léteznek esszenciális és nem esszenciális aminosavak, és habár a táplálkozástudománnyal foglalkozó szakirodalom többsége azon az állásponton van, hogy nincs szükség a nem esszenciális aminosavak bevitelére, valójában az esszenciális és nem esszenciális aminosavak közti egyensúly segít fenntartani a testünk egyensúlyát és egészségi állapotát. Azokat a tanulmányokat, melyek szerint a magas fehérjetartalmú étrendek idéznek elő számos betegséget (például cukorbetegséget), teljes mértékben sikerült megcáfolni, amikor glicint (egy olyan aminosav, ami megtalálható például a marhából készült csontlevesben, valamint a kollagénben) adtak az alanyoknak. A problémát nem maga a hús jelentette, hanem a kizárólag izom-eredetű hús túlzott fogyasztása. A húson és a fehérjén belüli egyensúly fenntartásának koncepciója jelenti a carnivore étrend alapját…az nem elég, ha minden egyes este megeszünk egy sovány steaket.

EGY ÉN-ALAPÚ TANULMÁNY: N=1

„Az n=1, vagyis egyetlen alany bevonásával végzett klinikai próbák esetében egyetlen pácienst vizsgálunk egy olyan tanulmány során, melynek célja a különféle intervenciók hatékonyságának, illetve mellékhatásainak feltárása. Egy n=1 alapú próba végső célja az optimális vagy legideálisabb intervenció meghatározása egy adott páciens számára, objektív adatokon nyugvó kritériumok felhasználásával.”

– O LILLIE ET AL.

Kivonat a “The n-of-1 clinical trial: the ultimate strategy for individualizing medicine?” című tanulmányból (a teljes tanulmányt ITT találod)

Az n=1 a kedvenc „tudományos bizonyíték” típusom, ugyanis meglátásom szerint nincs jobb módszer annak feltárására, hogy valami hogyan hat rád, mint ha leteszteled magadon. Mind mások vagyunk, és bár a tudományos kutatásokban hasznos lehet általánosításokat használni (ha megfelelően alkalmazzák azokat…), nincs más módja annak kiderítésének, hogy nem te vagy-e pont a kivétel ez alól. Egyesek vércsoport alapú diétákat követnek, míg más étrendek földrajzi alapokon vagy ősi eredeten nyugszanak. Egyes étrendeknél elhagyják a gabonákat, a lektineket, a glutént, a tejtermékeket vagy a húsokat. Lényegében minden lehetséges változóra létezik már étrend, ezért gondold végig a következőt:

HA VAN OLYAN DIÉTA, AMI MINDENKINÉL BEVÁLIK, AKKOR NEM IS LENNE MIRŐL VITÁZNI…EGYSZERŰEN CSAK MŰKÖDNE

Az emberek azért erőltetik folyamatosan az egyetlen „csodatévő” diéta narratívát, mert könyveket vagy jogvédett programokat szeretnének eladni. Természetesen egy olyan étrenden lehet a legtöbbet kaszálni, ami mindenkinél beválik. De az élet nem így működik – sem az étrendben, sem a tanulásban, sem a pszichológiában, sem az orvoslásban. Az orvosi és pszichológiai rendelőket azért hívják praxisoknak („practice”), mert valójában rajtad gyakorolnak („practice”)…próba-szerencse.

Kizárólag te vagy felelős a saját egészségedért – te tudod igazán, mi az, ami beválik nálad. Persze hasznos lehet figyelembe venni mások bölcs tanácsát, de végül úgyis neked kell döntened a saját testedről. Bízz magadban. Hallgass az ösztöneidre, és figyelj oda, hogy mennyire vagy összhangban az adott módszerrel. Gyakran már így sikerül megkapnod a helyes választ. A fenti tanulmány készítői” kételkednek benne, hogy az n=1 alapú próbák komoly figyelemre fognak szert tenni orvosi körökben, hiszen ezeknél a tanulmányoknál a hangsúly a személyre szabott gyógyításon van.”

Fontos, hogy valóban belső kényszert érezz az önmagadon való kísérletezésre, bármilyen témáról legyen is szó. A vízböjthöz hasonlóan a carnivore étrendnek is mellékhatása a fogyás – de meglátásom szerint ha kizárólag önsanyargatásból vágsz bele ilyesmibe, mert utálod a tested (ezért akarsz fogyni), akkor nem figyelsz oda a tested valódi szükségleteire és természetére, és jó eséllyel több kárt fogsz okozni, mint hasznot.

Ha sikerült megbizonyosodnod a valódi indítékaidról, akkor vágj bele. Nem vagyok orvos, és nem is ajánlom ezt az életmódot vagy kísérletet mindenkinek (mivel őszintén szólva nem is való mindenkinek); de ÉN attól még arra bátorítalak, hogy vedd a saját kezedbe az egészségedet és az életedet, és ne félj attól, hogy felelős légy a jólétedért. Csak te tudhatod, hogy mi válik be nálad. Nyugodtan inspiráljanak mások eredményei, de végül úgyis neked kell eldöntened, hogy milyen úton szeretnél fejlődni.

“Olyan vagy, mint egy kísérleti patkány.”

– AZ APÁM

Miközben épp egy hamburger húst és bacont ettem reggelire a carnivore kísérletem 1. napjának reggelén, az apám megjegyezte, hogy „olyan vagy, mint egy kísérleti patkány” (mivel folyamatosan magamon próbálok ki dolgokat, hogy megtapasztaljam, valóban működnek-e – ahelyett, hogy egyszerűen csak vakon hinnék bennük anélkül, hogy tudnám, igazak-e). A válaszom pedig erre ez volt: „nos, akárcsak te!”. Az igazság az, hogy mindannyian kísérleti patkányok vagyunk a saját életünkben. A meghozott döntéseink idővel összeadódnak és meghatározzák a végzetünket. Én egy hosszú és boldog életre vágyom, ezért ennek jegyében igyekszem fokozni az egészségemet és a várható élettartamomat. De még ha te magad nem is hajszolod az egészséged javítását, akkor is hasznos felismerned, hogy továbbra is egy kísérleti patkány vagy a saját életmódodat érintő döntésekben (melyek elképzelhető, hogy nem olyan tökéletesek).

Minden döntés, amit meghozol (vagy nem hozol meg), hatással van az életedre, és kizárólag te vagy értük a felelős. Ha ezt az erőt átadod inkább az orvosodnak, aki koleszterincsökkentőt ír fel neked egész hátralévő életedre ahelyett, hogy inkább javítanál az étrendeden és az életmódodon – nos, az is a te döntésed. Légy valóban felelős az életedért ahelyett, hogy áldozatává válnál egy olyan rendszernek, ahol a sikerküszöböt a túlélés jelenti. Én nem csak túlélni szeretnék, hanem fejlődni.

Rendelkezésre áll már minden szükséges tudományos ismeret? Nem. De az a célom, hogy kipróbáljam a módszert a saját testemen, és megítéljem az életemre gyakorolt hatásait? Abszolút. Meg fogom osztani az eredményeimet annak reményében, hogy talán másoknak is megtetszik a módszer, és szintén tesznek egy próbát a saját életükkel? ABBAN BIZTOS LEHETSZ!

Jelenleg a carnivore kísérletem 10. napjánál járok, és úgy tervezem, hogy holnap zárom le az első ismerkedésemet ezzel az étrenddel. Kacérkodok azzal a gondolattal is, hogy a jövőben 30 napot is végigcsinálok belőle – majd meglátjuk.

Szokás szerint jöttek bőven kérdések, szóval vágjunk is bele!

CARNIVORE ÉTREND 1X1: KÉRDÉSEK-VÁLASZOK

“MIT SZERETNÉL TUDNI A CARNIVORE ÉTRENDRŐL?”

KÉRDÉS: VANNAK OLYAN NÉPCSOPORTOK (JELENLEG VAGY RÉGEBBEN A TÖRTÉNELEMBEN), AKIK KIZÁRÓLAG HÚST FOGYASZTANAK?

VÁLASZ: Valószínűleg nincsenek. A legtöbb carnivore (és keto) rajongó az eszkimókat hozná fel ütőkártyaként a zsírokban gazdag étrend alátámasztására, de még az eszkimók is fogyasztanak bizonyos mértékben zöldségeket algák és vízi növények formájában. Szóval 100%-ig carnivore étrendűek? Nem valószínű, de már az, hogy egy népcsoport a táplálékának kevesebb, mint 2%-át viszi be növényi eredetű ételekből, kihívás elé állítja azt az elképzelést, hogy jelentős mennyiségben van szükség rostokra és növényi alapú mikrotápanyagokra a fejlődéshez.

Mit jelent ez a carnivore mozgalom számára? Nos, nem sokat. Változnak az idők, az étrendünk pedig ehhez alkalmazkodik. Meg kell értened, hogy a carnivore étrend nem egy kultusz. A vegánokkal ellentétben ehhez az étrendhez nem kapcsolódnak dogmatikus etikai szabályok. Az emberek nem azért vágnak bele a carnivore étrendbe, mert kell, hanem azért, mert jobban érzik magukat tőle. Ez hatalmas különbség: az etikai alapokon nyugvó étrendek követői gyakran a saját egészségük árán tartanak ki mellette. Ennél az étrendnél azonban gyakran figyelhető meg, hogy az emberek egy végső mentsvárként vágnak bele annak érdekében, hogy enyhíteni tudjanak a megmagyarázhatatlan betegségeiken, autoimmun tüneteiken, gyulladásos folyamataikon és más panaszaikon.

Vannak olyanok néhányan, akik már régóta carnivore étrendet követnek. Dr. Shawn Baker egy ismert követője, aki népszerűvé tette az ’n=many’ carnivore tanulmányt. Az ’n=many’ azokról szól, akik személyes tapasztalataik alapján osztják meg másokkal az élményeiket. Shawn kohort tanulmányokat is készített azokból az n=1 próbákból, melyek során az emberek 90 napig carnivore étrendet követtek, az általuk megosztott eredmények pedig hasonlóak és egészen elképesztők voltak. Az ismert tartós carnivore követők közé sorolható még Amber O’Hearn, aki 2009 óta szigorú carnivore étrendet követ; akárcsak Joe és Charlene Anderson, akik már több, mint 20 éve ezen az étrenden élnek.

A nagy kérdés számomra az, hogy miért követne bárki is hosszú távon egy szigorú carnivore étrendet, ha nem szenved súlyos autoimmun betegségben. Tisztában vagyunk vele, hogy a bél mikrobiom az elfogyasztott táplálékhoz adaptálódik, és az után sóvárog, amivel korábban tápláltuk; ezért ha eltávolítasz minden növényi eredetű ételt az étrendedből (ami ugyanolyan, mintha minden hús alapú ételt hagynál ki belőle), akkor a tested nehezen fogja tudni megemészteni (kezdetben), amikor újra visszaépíted az ételeidbe. Ez persze csak átmeneti, a bélflórád ugyanis elképesztően működik, és már 3 nap után elkezd alkalmazkodni egy új étrendhez. És itt van részben a 22-es csapdája: a tested nehezen tud megemészteni olyan ételeket, amikhez nincs hozzászokva, azonban ez nem jelenti azt, hogy teljesen fel kellene adnod a dolgot – ugyanis a hosszú távú előnyök jelentősebbek lehetnek, mint az abból az időszakból származó hátrányok, amikor a szervezeted visszaemlékszik, hogyan is lehet megemészteni ezeket az ételeket. Dr. Shawn Baker azonban nem szenved autoimmun betegségben, de már régóta képes fejlődni ezzel az étrenddel (és nem mellesleg élsportolóként is kiválóan teljesít). A 30 napos carnivore kísérlete egy tartós életmódváltássá vált.

Szóval a kérdésre visszatérve: vannak olyan népcsoportok, akik tisztán carnivore étrendet követnek? A lényeg: (valószínűleg) nincsenek. Vajon ez az adaptáció hasznos lehet a modern kor embere számára? Abszolút. Mindenki számára ajánlott? Abszolút nem.

K: MIÉRT CSINÁLOD EZT?

V: A Primal Musings-nál dolgozó barátom és kollégám, Kathryn azt kérdezte tőlem, hogy lenne-e kedvem a carnivore étrendet összekapcsolni egy vízböjttel a hó végén, majd írni a tapasztalataimról egy beszámolót Dr. Daniel Pompa honlapjára. Habár már régebben is hallottam a carnivore étrendről, eddig soha nem agyaltam azon, hogy ki is próbáljam; azonban ahogy feltette ezt a kérdést, az agyam egyből ráállt a dologra, és 100%-ig biztos voltam benne, hogy ki akarom próbálni.

A böjt egy 5 napos vízböjt, amit Dr. Pompa hirdetett meg a „Fasting For A Purpose” nevezetű Facebook csoportjában, Kathryn-nel pedig egy olyan csapat tagjai voltunk, akik Dr. Pompa-val közösen sokat írtak erről, ezért remek érzés közösen végigcsinálni ezt a böjtöt. A carnivore kihívást a böjt utánra terveztem, de kutatás közben olyan izgatott lettem, hogy nem tudtam tovább várni, és szeptember 3-án belevágtam. Amikor ezeket a sorokat írom, a carnivore étrenddel kapcsolatos első kísérletem 10. napján tartok, és úgy érzem, ez remek felkészülés a hó végi böjtre.

Azért vágtam bele, mert ahogy már említettem, kiváló hatással volt sokak egészségére. Habár nincsenek autoimmun betegségeim, de nagyon érdekel az az elgondolás, hogy a hús alkotja az étrendem alapját, és ehhez adok hozzá lassan (egyesével) más ételeket, így vizsgálva, miként hatnak rám. Például régóta gyanítottam, hogy a kókusz enyhén allergiás reakciót vált ki nálam. Habár imádom az ízét, ösztönösen éreztem már ezt egy ideje – és érdekes lesz egy szünet után újra hozzáadni az étrendemhez, és megvizsgálni, milyen hatással van rám.

A hűtőm: steak, darált marhahús, bárány, csirkecombok, kolbászok, lazac, szardella, tojás és csontleves.

Imádom a szivárvány minden színében pompázó zöldségeket és gyümölcsöket, és minél többet agyalok rajta, annál kevésbé érzem úgy, hogy ez lenne az őseink étrendje. Amikor idén nyáron Európában jártam, 100%-ban helyi ételeket fogyasztottam, és a testem jobban fejlődött, mint eddig bármikor, miközben szimplán csak újra és újra ugyanazokat az ételeket ettem. Őszintén hiszek benne, hogy számos okból kifolyólag annak az éghajlatnak az ételeit kellene fogyasztanunk, amelyben élünk, és úgy érzem, ez a carnivore étrend lehetőséget biztosít rá, hogy „újrakezdjem” az étrendem összeállítását, és erre a carnivore kiinduló szintre támaszkodva fokozatosan építsem fel, milyen ételek kerüljenek a tányéromra.

K: MIBEN KÜLÖNBÖZIK EZ A GAPS / SDC / AIP ELIMINÁCIÓS DIÉTÁKTÓL?

V: Technikai értelemben véve a carnivore étrend nem számít eliminációs diétának – de személy szerint úgy vélem, hogy ez az abszolút csúcsa ezeknek a típusú diétáknak. És sokan így is használják: lényegében visszatérnek az alapokhoz (úgy tűnik, a hús szinte mindenkinél zöld lámpát kap), majd lassan adnak hozzá nem állati eredetű ételeket az étrendjükhöz, hogy megfigyelhessék, miként reagál rájuk a szervezetük. És vannak olyanok, akiknek a teste kizárólag az állati eredetű ételeket képes tolerálni.

Attól függ, mit vársz el a carnivore étrendtől, és mik a céljaid. Az eddigi tapasztalataim alapján a carnivore Facebook csoportok és fórumok tagjai elképesztően kedvesek, és nyitottan állnak ahhoz a tényhez, hogy az ezt az étrendet követők jelentős része a saját személyes igényeihez igazodva alkalmazza ezt az étrendet: EZ NEM EGY KULTUSZ. A vegánokkal ellentétben itt azt ehetsz, amit csak akarsz. Akik pedig szigorú carnivore étrendet követnek, azok többsége számára ez szükségből fakad. Vannak olyan híres carnivore-ok, mint például Mikaela Peterson, akiknél súlyos autoimmun (allergiás) reakciók lépnek fel még egy salátától is…ezért ő például azért követ szigorú carnivore étrendet, hogy karban tudja tartani a betegségét. Számomra ez a „diéta” egy módszer az étellel való kapcsolatom felfedezésének…így meg tudom figyelni, milyen ételek vannak hasznomra, és mik tartoznak inkább a káros kategóriába.

Számos eliminációs diéta létezik, de mindegyiket abszurdnak tartom, mivel különféle szabályrendszereken alapulnak. Egyeseknél a diófélék vannak a tiltólistán, másoknál a burgonyafélék, vagy a hüvelyesek és az antitápanyag-tartalmúak, esetleg a szója, vagy a finomított cukrok…de attól még mindegyik elképesztően hosszú listányi „zöld lámpás” ételt tartalmaz, melynek semmi értelme sincs egy eliminációs diéta esetében.

Az elimináció eltávolítást jelent – márpedig elképzelhető, hogy a tested érzékeny lesz valamire a zöld lámpás ételek közül, miközben abszolút semmi problémája nincs a kizárt ételekkel. A kókuszolaj például egy fantasztikus étel, de egyeseknél enyhétől súlyos szintig terjedő allergiás reakciókat válthat ki. Ha szeretnéd tudni, nálad mi okoz problémát, akkor menj vissza az abszolút kiinduló szintre, majd egyesével adj hozzá más ételeket. Úgy tűnik, a hús megfelelő kiinduló szintet jelent, ezért ha ételfüggő puffadással, emésztési zavarral, hangulatingadozással, energiacsökkenéssel, stb. küzdesz, akkor érdemes lehet tenni vele egy próbát.

K: EHETSZ SAJTOT ÉS JOGHURTOT?

V: Technikai értelemben véve igen. Azért fogalmaztam úgy, hogy ’technikai értelemben’, mert vannak olyan carnivore „puristák”, akik kizárólag vörös húst és vizet fogyasztanak. De amúgy igen: a „carnivore” étrend tartalmaz mindennemű állati eredetű húst és melléktermékeket (mint például vaj, sajt, joghurt, stb.) is. Érdemes azért megemlíteni, hogy ezek (természetesen) tartalmaznak laktózt, valamint nagyobb mennyiségű glükózt – egyesek emiatt korlátozzák a tejtermék bevitelüket. Tényleg attól függ a dolog, hogy a szervezeted hogy érzi magát tőlük, valamint hogy mik a céljaid. Ha a célok között a ketózis elérése is szerepel, akkor jobb, ha korlátozod a tejtermékek fogyasztását.

Én személy szerint azt javaslom, hogy kezdésképpen maradj kizárólag a húsoknál, és fokozatosan add hozzá a tejtermékeket, így meg tudod figyelni, hogyan reagál rájuk a szervezeted.

K: FOGSZ ENNI TEJTERMÉKEKET IS?

V: Az én esetemben ez egy különösképpen érdekes kérdés, ugyanis a carnivore étrendet megelőzően súlyos laktózérzékenységben szenvedtem. Már egyetlen kanálnyi organikus, legeltetett forrásból származó nyers kecskesajttól is rosszul voltam 3 napig. Még az organikus, fűvel táplált forrásból származó ghí vajtól is felpuffadtam. Ezért kezdetben úgy voltam vele, hogy kerülni fogom, de aztán elolvastam egy olyan lány beszámolóját, aki (hozzám hasonlóan) laktózérzékeny volt, de a carnivore kísérlete során adott egy esélyt a tejtermékeknek, és minden különösebb probléma nélkül meg tudta őket emészteni (…AZ AGYAM ELDOBOM!).

Ezért igen, úgy tervezem, hogy organikus bivalytejből készült kefírt fogok szerezni egy helyi farmról, és a 10. nap környékén – vagy esetleg a következő carnivore kísérletem 2. hetén, a vízböjtöt követően – teszek vele egy próbát. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy fog reagálni rá a testem. Az emberek manapság büszkén viselik az ételérzékenységeiket – én viszont azon vagyok, hogy eléggé meggyógyítsam a testem ahhoz, hogy megszabaduljak tőlük. Ezért egészen elképesztő lenne, ha a kísérletem során képes lennék tejtermékeket fogyasztani. Majd beszámolok az eredményeimről.

K: SZEDTÉL/SZEDHETSZ KÖZBEN TÁPLÁLÉKKIEGÉSZÍTŐKET? A LEGTÖBB CARNIVORE-KÖVETŐ AZT ÁLLÍTJA, HOGY NEM SZED KIEGÉSZÍTŐKET…AKKOR HOGYHOGY NEM LÉP FEL NÁLUK VITAMINHIÁNY?

V: Azt tehetsz, amit csak akarsz; ne feledd: ez nem egy kultusz, egy vallás vagy egy őrült dogma. A carnivore étrend inkább egy keretrendszer, amit úgy módosíthatsz, hogy illeszkedjen az igényeidhez/céljaidhoz.

Elméletileg azonban nem. A carnivore étrend lényegét az adja, hogy nincs szükséged kiegészítőkre. Én személy szerint kicsit kételkedek ebben, ugyanis a hagyományos táplálkozási tanácsokat figyelembe véve a purista carnivore étrendből (nincsenek kiegészítők és nincsenek nem állati eredetű ételek) hiányoznak bizonyos ásványi anyagok és vitaminok.

Ez persze felveti azt a kérdést, hogy vajon mi határozza meg a vitaminok és ásványi anyagok ajánlott napi bevitelét, és valóban szükség van-e rájuk ennél a konkrét étrendnél? A tápanyagok ajánlott napi beviteli mennyisége egy hagyományos étrenden alapul, és tekintve, hogy a ketogén-stílusú étrendek egy teljesen más energiatermelési mechanizmusra támaszkodnak, elképzelhető, hogy más tápanyagokra van szükség ilyen esetben? Nos, a kutatási eredményeim azt mutatják, hogy a mikrotápanyag-szükséglet a metabolikus állapottól függ.

Vilhjalmur Stefansson antropológus végzett egy klinikai kutatást, melynek során két férfi 1 éven keresztül kizárólag húst fogyasztott, és egyiküknél sem alakult ki semmiféle tápanyaghiány. Sokan szintén arról számoltak be, hogy már több, mint 20 éve szigorú carnivore étrendet követnek táplálékkiegészítők nélkül, és semmiféle hiány nem alakult ki náluk…ez lenyűgöző.

A C-vitamin a nagy kérdés a szigorú carnivore étrendből hiányzó vitaminok terén. A carnivore közösség erre meglehetősen egyöntetűen azzal a válasszal szolgál, hogy a C-vitaminra csak akkor van szükség, ha magas a glükózszint, ezt pedig nemcsak az elméleti ismereteink, de a gyakorlati tapasztalatok is alátámasztják: akik már több, mint 20 éve követnek carnivore étrendet, azoknál sem mutatkozott a C-vitamin semmiféle tünete (gondolok itt konkrétan a skorbutra).

„A különféle tápanyagokkal kapcsolatos ajánlott napi bevitelt nyugati – és ennél fogva szénhidrátokban gazdag – étrendek alapján alakították ki.

Mivel a ketogén anyagcsere eltérő metabolikus jelutakat használ, melynek révén drámaian eltérő metabolikus és fiziológiai hatások láncolatát idézi elő, elképesztő lenne, ha az ajánlott napi beviteli értékek közül bármelyik is helytálló lenne.

Az egyik olyan mikrotápanyag, melynél különösképpen indokolt az ajánlás felülvizsgálata, az a C-vitamin, mely biokémiailag szorosan kötődik a glükózhoz. A legtöbb állat maga szintetizálja glükózból. A glükózzal azonosak a sejtszintű receptorai is. Egyesek úgy vélik, hogy mivel a mi testünk nem termel C-vitamint, magunknak kell biztosítanunk azt nagy mennyiségben, exogén forrásokból.

Én pont az ellenkezőjét gondolom: ha szénhidrátokban szegény étrendet követünk, akkor valójában kevesebbre lesz belőle szükségünk. Valószínűleg hamarosan újra fogjuk értékelni a C-vitaminhiány és az inzulinrezisztencia közti kapcsolatot.”

– AMBER O’HEARN

Egyesek ajánlják a kálium és magnézium kiegészítők szedését, míg mások esküsznek rá, hogy fölösleges. Őszintén szólva szerintem itt is ugyanaz a helyzet: meg kell tapasztalnod, nálad mi válik be. A kísérlet során én továbbra is szedtem heti 1 alkalommal egy magnézium gélt. Ez segít az alvásban, valamint az edzés utáni gyorsabb regenerációban, ráadásul jól is érzem magam tőle.

K: HOGYAN ÁLL ÖSSZE EGY NAPI MENÜSOROD?

V: Sokat eszek. Többektől hallottam, hogy az étvágy lecsökken néhány hétig, vagy akár egy hónapig is, amikor a test adaptálódik az étrendhez – de nagyon fontos, hogy ebben az időszakban mindig teljes telítettségig kell enned magad, míg az étvágy természetes módon csillapodni nem kezd. Íme az én módszerem: addig eszek, míg már szó szerint nem kívánok még egy harapásnyit sem. Habár ez sok kaja, még egyszer sem éreztem úgy, hogy telezabáltam volna magam, és nem voltam felpuffadva sem. Ez lenyűgöző.

Sok vörös húst eszek. A marha talán a leggyakoribb, sok (zsírban gazdag) darált marhahúst, bordát, steaket, májat és pofát eszek; naponta iszok marhavelőből készült csontlevest; néhányszor vadon élő lazacot; csirkeszárnyat és -combot (fehér csirkehúst nem); báránycsülköt és vesepecsenyét; valamint bacont és kolbászt. Igyekszem mindig a legzsírosabb falatokat választani. Minden hús 100%-ig organikus, helyi, etikusan nevelt (legeltetett vagy vadon tartott, és természetes, organikus takarmánnyal táplált).

Egy átlagos napi adagom körülbelül 70 deka marhahús, 3 nagy kolbász, egy darab lazac és 2 csésze csontleves. VAGY 25 deka marhahús, szárított marhahús és 3 tojás, 2 csirkecomb (vagyis lényegében egy egész csirke a melle nélkül) és 2 csésze csontleves. VAGY 1 adag borda, 3/4 csomag bacon, 1 csésze házi készítésű marhamáj pástétom, egy kis szárított marhahús és 1 csésze csontleves.

Őszintén szólva nehéz megmondani, mennyit eszek, ugyanis egyszerűen csak addig tolom magamba az ételt, amíg teljesen jól nem lakom. Nem számít, hogy ez mekkora adagot jelent. Ironikus módon ha vissza akarod fogni a bevitt kalóriák mennyiségét ennél az étrendnél, akkor a tested éhező módba fog váltani és nőni fog a súlyod (…valójában minden diétázás során ez történik).  

Ezt ettem tegnap, de a bacon mellé még volt marhamáj pástétom is.

K: SZOKTÁL KÁVÉZNI?

V: Soha. Ennek semmi köze a carnivore étrendhez, csak és kizárólag ebből a barna babból készült folyadéknak a mérgező természetére vezethető vissza a döntésem. A kávé az egyetlen „növényi eredetű” étel, amit a carnivore étrend sok követője továbbra is fogyaszt – amit jómagam ironikusnak találok, ugyanis ebben található talán az egyik legrosszabb növényi méreg.

K: HASZNÁLSZ MÁRTÁSOKAT, ÖNTETEKET, FŰSZEREKET, STB.?

V: Én személy szerint nem szoktam. Csak minimális fűszerezést alkalmazok (esetenként egy kis szárított rozmaringot, vagy egy kis kurkumát), valamint tengeri sót. A valódi kiinduló szint elérésére szeretnék koncentrálni, és igyekszem elkerülni mindent, ami eltorzíthatja a kísérlet lényegét. A carnivore étrend sok követője használ szószokat és fűszereket, de persze sokan vannak olyanok is, akik csak húst és vizet fogyasztanak.

Igyekszem a legtöbb húst ízesítés nélkül fogyasztani, de szeretek egy kis kurkumát szórni a sült csirkeszárnyra!

K: NEM UNTÁL MÉG RÁ A HÚSRA?

V: Meglepő mód nem. Legalábbis még nem! Mindig is imádtam a húsokat (a mamám szó szerint egy kis ragadozónak hív amiatt, hogy szó szerint szanaszét tépem a csirkeszárnyakat), és bár attól tartottam, hogy néhány napon belül már undorodni fogok a hústól, most úgy érzem, hogy egész életemben képes lennék ezt az étrendet követni. Számomra az jelentette a kulcsot ehhez, hogy jók bevásároltam, és csommmmmó mindenből választhatok, ha megéhezem. A hűtőm mindig tele van marhával, csirkével, lazaccal, májjal, csontlevessel, baconnel és háromféle kolbásszal…így minden étkezés során azt eszem, amihez csak kedvem van. Emellett igyekszem kreatívkodni is a konyhában – például saját szárított marhahúst, valamint carnivore-barát bacont és májpástétomot is készítettem. Egyszerűen imádom!

Imádom az ilyen jellegű bevásárlásokat!

 

K: HOGY VAN ENNYI PÉNZED ERRE A SOK CSODÁS HÚSRA? / MILYEN HATÁSSAL VAN A KIADÁSAIDRA A KORÁBBI NORMÁL MINDENEVŐ ÉTRENDEDHEZ KÉPEST?

V: Őszintén szólva a carnivore étrend talán még olcsóbb is, mint a normál mindenevő étrendem.

Sokat költök kajára. Habár nem rendelkezem korlátlan anyagi lehetőségekkel, az étkezéseimen egyszerűen nem szeretek spórolni. 100%-ban organikus alapanyagokat veszek, az alapján, hogy a boltban állva mit érzek, mire vágyik a szervezetem. A carnivore étrend előtti kísérletem során iszonyat mennyiségű legeltetett, organikus eredetű húst, több tonnányi organikus zöldséget, gyümölcsöt, adaptogént, házi készítésű csokoládét, vad fűszereket, aktivált dióféléket, csontlevest, kókusz joghurtot, kókuszvajat, stb. ettem, és ez nagyon nem volt olcsó mulatság. De úgy vagyok vele, hogy az étel orvosság: befektetés a jövőbeni jólétembe és hosszú élettartamomba. Nem járok étterembe, és mivel egyedül élek, jellemzően csak magamra főzök…ezért ártól függetlenül igyekszem kényeztetni magam minden finomsággal, és ügyelek rá, hogy semmilyen étel ne menjen kárba.

Ügyelj rá, hogy a kolbászok ne legyenek tele kérdéses eredetű töltőanyagokkal és cukrokkal. Ezek itt a képen szabadon tartott sertés húsából készültek, és nincs rajtuk más, csak édeskömény és chilipor.

Habár a carnivore étrend során a húsfogyasztásom mennyisége megnőtt, ez a többlet egyértelműen nem haladta meg azt az összeget, amit korábban gyümölcsökre, zöldségekre és kiegészítőkre költöttem.

Azt is megfigyeltem, hogy soha nem éreztem még korábban ilyen mértékű jóllakottságot. Félre ne értsetek, sokat is ettem, de az étkezéseim végén nem volt kajakóma-szintű telítettség, ami amúgy könnyen bekövetkezhet egy egészséges mindenevő étrend mellett. Korábban könnyen elcsábulhattam mindenféle finomságokra ($$$$$), mert gyakran vágytam csokira vagy jégkrémre. A carnivore étrendet követve az étkezés végén nem kívánok egyetlen harapással sem több húst. Amikor belevágtam ebbe az étrendbe, hamar észrevettem, hogy korábban a mindenevő étrendet követve sok olyan étel volt, amit a jóllakottság szintjén túl is tömtem magamba egyszerűen csak azért, mert annyira élveztem az ízét.

K: A HÚS IS TARTALMAZ OLYAN EMÉSZTŐ ENZIMEKET, MINT A NÖVÉNYEK?

V: Igen. Valójában ezek még erősebbek is, mint a növényekben találhatók, ugyanis a növényekkel ellentétben a hús nem tartalmaz antitápanyagokat (már korábban említettem), melyek nem emészthetők, valamint rostokat, melyek lassítják azt. Az enzimek viszont elpusztulnak hő hatására, ezért ideális esetben nem cél, hogy teljesen átsült állapotban fogyaszd a húsokat. Úgyhogy láss csak neki egy jó kis tatár beefsteak-nek! Egy közepesen átsült steakből megszerezheted a benne található enzimeket, egyszersmind megóvva a fehérjék szerkezetét is.

Fontos azt is észben tartanod, hogy az emésztés kapcsán a legjobb tanács a következő: RÁGD MEG JÓL AZ ÉTELT! Az is hasznos, ha nem iszol túl sokat étkezés közben (vagy közvetlenül előtte/utána); a bevitt folyadékok ugyanis felhígítják a gyomorsavat. Ezért még ha az ételedben nincs is sok enzim, akkor is rágd meg jól, és igyekezz biztosítani az emésztésed hatékonyságát azáltal, hogy kerülöd az innivalókat étkezés előtt, közben és közvetlenül utána.

Fontos, hogy nyers, illetve enyhén átsült ételek esetében figyelj oda az elérhető legjobb minőségre. A nyers húsról régóta asszociálnak már az emberek a baktériumokra és a patogénekre, de az igazság az, hogy ezek a patogének ugyanúgy megtalálhatók a nyers zöldségekben, de még a főtt ételekben, a csapvízben, stb. is. A baktériumok és paraziták elleni védekezésre a legjobb módszert mindig is egy erős immunrendszer jelentette. Lehetetlen elkerülni a találkozást a parazitákkal – ott vannak a porban, a fűben, a virágokban, és még a levegőben is. A paraziták az élet részét képezik: egyszerűen csak ne biztosíts nekik olyan környezetet (a testedet), ahol fejlődni tudnak. Erre pedig a megoldást egy egészséges szervezet jelenti.

Már a carnivore étrendet megelőzően is régóta alkalmaztam – és időnként jelenleg is fogyasztok – emésztéskönnyítőket, amikor fehérjében gazdag ételeket ettem. Ez fokozza a szervezeted azon képességét, hogy lebontsa és felszívja a tápanyagokat, majd hasznos energiává alakítsa át őket. Több opció is elérhető, de a kedvenceim a gyomorkeserűk, az emésztőenzimek, valamint a sósavat és pepszint tartalmazó tabletták.

K: MEKKORA A ZSÍROK ÉS FEHÉRJÉK ARÁNYA?

V: Ebben a témában nincs igazán egyetértés. Egyesek szerint testsúlykilogrammonként 2,2 grammban kellene korlátoznod a fehérjebeviteledet, a többi kalóriát pedig zsírokból kellene bevinned (amíg jól nem laksz), míg mások inkább a nagyobb mennyiségű fehérjét preferálják. Én személy szerint nem hiszek abban, hogy fenntartható (vagy egészséges) egy olyan étrend, ahol folyamatosan számolgatnod kell. Szerinted az őseink mérlegeket vagy applikációkat használtak az ételeik makrotápanyag-arányának meghatározására? Ugyan már!

Az ösztönösség az étkezéssel kapcsolatos filozófiám fontos alkotóeleme, és ez nem változik meg attól, hogy carnivore étrendet követek. Ösztönösen egy rendkívül magas zsír arányt igyekeztem tartani. Már régen „adaptálódtam a zsírokhoz”, és évek óta próbálok úgy enni, hogy egyensúlyban tudjam tartani a vércukorszintemet. Emiatt szinte problémamentesen tudtam áttérni a carnivore étrendre. Ha azonban a jelenlegi étrended folyamatosan egy glikémiás hullámvasúton tart, akkor bármilyen arány túlságosan megterhelő lesz a szervezetednek. Azt javaslom, hogy fokozatosan csökkentsd le a szénhidrátok mennyiségét (kezdve az erősen finomított szénhidrátokkal), majd idővel találd meg a számodra optimális zsír-fehérje arányt. Ha az étrendedtől hányingered lesz, levertté válsz, felpuffadsz, szorulásod vagy hasmenésed lesz, akkor ideje újratervezni az arányokat, vagy tudomásul venni, hogy ez az étrend nem neked való.

Vannak különféle módszerek a zsír-fehérje arány „ideális pontjának” meghatározásához, beleértve a ketonszinted nyomon követését is – de sokkal egyszerűbb, ha az éhgyomri vércukorszintedet monitorozod. Ha ez alacsony, akkor jól csinálod a dolgot. A keton értékek lehetnek ugyan magasak, de ez esetedben kevésbé lényeges, mint az éhgyomri vércukorszinted. A magas értékek ugyanis arra utalnak, hogy sok kortizol van éjjel a szervezetedben / a tested túl sok glükózt termel (glükoneogenezis), ezért érdemes lenne lecsökkenteni a fehérjebevitelt.

K: EZ EGY ZERO-CARB ÉTREND? UGYANOLYAN, MINT A KETÓZIS?

V: Nem, és nem feltétlenül. Először is, nem zero-carb étrend, mivel glikogén (glükóz, vagy más néven szénhidrát) található az állatok húsában is, különösképpen olyan helyeken, mint például a máj. A tejtermékek és a tojás szintén nagyobb mennyiségben tartalmaznak szénhidrátokat, de még egy szigorú carnivore étrendben is viszel be szénhidrátokat. A „zero-carb” mozgalom tagjai szerint itt a lényeg az, hogy „nem viszünk be szénhidrátot növényi forrásból”.

A ketózist illetően pedig a lényeg az, hogy hogyan étkezel a carnivore étrend során, és hogy a tested miként reagál erre. A szervezeted a fehérjét a „glükoneogenezis” folyamata során glükózzá alakítja át (általában stresszhelyzetben). Ezért ha alacsony a glikogénszinted, de egy tigris ugrik eléd egy bokor mélyéről, akkor a kortizol (stressz) csúcsnak köszönhetően a tested gyorsan biztosít elegendő glükózt ahhoz, hogy elmenekülhess onnan. A probléma ezzel csak az, hogy sokan folyamatosan alacsony szintű krónikus stressz állapotában élnek, emiatt pedig a testük hajlamos a folyamatok glükóztermelésre.

Összefoglalva a válaszom az, hogy ’nem’ – a carnivore és a keto nem ugyanaz, de tekintettel a rendkívül alacsony szénhidrátbevitelre, a kettő gyakran együtt jár. Én jelenleg csak arra koncentrálok, hogy 100%-ig a carnivore étrendet kövessem (ez is épp elég komoly feladat most számomra), de legközelebb monitorozni fogom a vércukor-, és a ketonszintemet is. Majd beszámolok az eredményekről.

K: HOGYAN HAT A VÉCÉZÉSI SZOKÁSAIDRA, HA EGYÁLTALÁN NEM ESZEL ROSTOKAT?

V: Ez egy nagyon érdekes téma, amivel kapcsolatban már jóval a carnivore kísérletemet megelőzően kezdett megváltozni a véleményem. Az elmúlt év során egyre többet hallottam arról, hogy az „egészséges” emberek valójában túl sok rostot esznek – ennek hatására elmerültem a nyúl üregében, és végül eljutottam annak megkérdőjelezéséhez, hogy vajon milyen szerepet is játszanak valójában a rostok az emésztőrendszerünk működésének szabályozásában.

Egyesek különféle tanulmányokat hoznak példaként (mint például EZT a 2016-ost), melyek azt állítják, hogy akik nagy mennyiségben fogyasztanak növényi eredetű ételeket, azoknál nagyobb mértékű a beleikben található mikrobák diverzitása – melyről azt állítják, hogy hasznos, de ez így nem tekinthető egy túlságosan tudományos érvelésnek. A mikrobiom ugyanis ahhoz adaptálódik, amit meg kell emésztenie – ezért ha elhagysz bizonyos ételeket az étrendedből, a tested ehhez intelligensen alkalmazkodik, és nem hagyja elszaporodni azokat a baktériumokat, amelyekre olyan dolgok lebontásához lenne szükség, melyeket nem fogyasztasz el. Ez minden típusú ételre igaz, amit beépítünk az étrendünkbe, vagy elhagyunk onnan: a testünk képes fokozni a diverzitást, ha az indokolt.

Ezért nem mondanám, hogy csak azért érdemes rostokat enned, hogy nagyobb legyen a bélbaktériumaid diverzitása – csak legyél tisztában vele, hogy a bélbaktériumaid képesek alkalmazkodni. Ezért ha valamit elhagysz az étrendedből, akkor később lassan építsd vissza, hogy a testednek legyen elég ideje kitenyészteni azokat a baktériumokat, melyek elengedhetetlenek az étel megfelelő lebontásához.

De egy kicsit elkalandoztam. Visszatérve a kérdéshez: a rendszerességet illetően nem tapasztaltam semmi aggasztót a székletem terén. A rostok felduzzasztják a méretét, ezért nem meglepő módon most minden kisebb – de minden más tekintetben csak azt tudom mondani, hogy rendszeres és normál kinézetű. Azonban nem mindenkinél jelentkeznek ilyen tapasztalatok. Számos blogban és fórumon lehet olvasni aggályokról, és ennek kapcsán csak azt tudom mondani, amit számos más esetben is: mindenki eltérően működik. Egyesek szerint a túl laza széklet túl sok zsírra utal, míg a túlzott rendszertelenség túl sok fehérjére. Az egészségügyi állapotod, valamint az, hogy mikor kezdtél bele ebbe az étrendbe, szintén számít – akárcsak az, hogy a tested miként reagál a zsírban és fehérjében gazdag étrendre, miként tudja megemészteni azokat, valamint hogy milyen ételeket eszel a carnivore étrend részeként. Egy fontos tudnivaló a székletproblémákat illetően: légy türelmes. Úgy tűnik, hogy a legtöbb ilyen jellegű panasz legfeljebb 30 nap alatt magától is megoldódik.

Szóval csak annyit mondhatok, hogy ezek alapján a rost-széklet sztori inkább tűnik korrelációnak, mint kauzációnak.

K: EDDIG HOGY ÉRZED MAGAD?

V: Meglepően szuperül. Olyan sok visszajelzést olvastam a carnivore étrend kezdetén jelentkező adaptációs időszakról, hogy felkészültem a rossz közérzetre, de eddig abszolút semmi számottevő. Az elmúlt héten kicsit kevesebb energiám volt, de mint említettem, számomra az étrend része a nulla koffein is, ezért a kakaó és a tea elhagyása talán kissé lelassított – ráadásul ez a hét egybevág a holdciklusommal is, ahol jellemzően több pihenésre van szükségem. Egyértelműen kicsit gyengébben teljesítek az edzőteremben, és mások beszámolói alapján néhány hetet igénybe vehet, mire visszanyerem a carnivore étrend előtti erőmet. De összességében remekül érzem magam és jól is alszom. Az önmagamon történő kísérletezés kapcsán mindig kardinális kérdés az alvás minősége, ugyanis alapvetően jó alvó vagyok, és nagyon-nagyon sokra értékelem az alvást. Azonban semmi probléma nem adódott ezen a téren sem, és nagyon jól érzem magam! Biztos vagyok benne, hogy a vízböjt terén szerzett korábbi tapasztalataim segítettek a szervezetemnek felkészülni erre a kísérletre.

K: MIK A LEGKOMOLYABB HÁTRÁNYOK? VAGYIS KINEK NEM SZABAD BELEVÁGNIA A CARNIVORE ÉTRENDBE ÉS MIÉRT?

V: A húsallergia extrém ritka (tudtommal kizárólag a magányos csillagkullancs képes kiváltani), de természetesen ha allergiás vagy a húsra, akkor ne legyél hülye, hogy kipróbálod.

Szintén korlátozó tényező lehet, ha valaki súlyos mellékvese-, vagy hormonproblémában szenved. Hosszú távon hasznos lehet ugyan, de lehet, hogy nem bírsz átjutni az adaptációs periódus gyötrelmein. Az aktuális étrendedről a carnivore étrendre történő áttérés ugyanis komoly terhelést jelent a szervezet számára. Ez egy 22-es csapdája, de elég erősnek kell lenned ahhoz, hogy ki tudj alakítani „egészséges” szokásokat. Az edzés és a szauna szintén remek példa erre. Ha komoly egészségügyi panaszaid vannak, a carnivore étrend jelentette kezdeti stressz miatt előfordulhat, hogy csak még rosszabb állapotba kerülsz.

Ez azt jelenti, hogy aki nem szenved allergiától és/vagy mellékvese-/hormonális problémáktól, annak mindenképpen érdemes kipróbálnia? Egyáltalán nem.

Először is semmit sem szabad „csak azért” tenned, mert másnak használt. Nincs olyan dolog, ami mindenkinek hasznos lenne, és ha átveszed valaki más egészséges életmóddal kapcsolatos szemléletét, azzal önként átadod az irányítást. Ez pedig káros hatással lehet az egészségedre is. Úgy érzed, érdemes lenne tenned vele egy próbát? Akkor elsőként gondold végig a céljaidat.

A céljaid egy olyan eszközt adnak a kezedbe, mellyel eldöntheted, hogy valami a hasznodra válik-e, vagy sem. Légy őszinte magadhoz, ugyanis túlságosan gyakran fordul elő, hogy a diéták használata az önutálatban gyökerezik, nem pedig az önszeretetben. Ha önutálatra alapozott döntéseket hozol, azzal hosszú távon kárt teszel magadban. Ha csak azért vágsz bele a carnivore étrendbe, mert utálod a tested és emiatt fogyni akarsz, akkor ez a jojódiéták, korlátozások és még mélyebb önutálat soha véget nem érő útjára fog vezetni. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy csakis akkor kísérletezz magadon, ha az önszereteten alapul. Azért tedd, mert szeretnéd, hogy fejlődjön a tested, mert táplálni akarod, mert összhangba akarsz kerülni a tested valódi igényeivel.

Ha megvizsgáltad a szándékaidat, térj át az ösztöneidre. Hallgass rájuk! Figyelj oda a testedre, és okozz neki örömöt. A legtöbb követő az adaptációs időszakra (mely jellemzően 30 napon belül véget ér) hívja fel a figyelmet. Még azok is megtapasztalták, akik keto étrendről váltottak át carnivore-ra!

Azt javaslom, szánj rá 30, 60 vagy 90 napot (annak függvényében, hogy mik a személyes céljaid, és milyen mélyen vágysz a gyógyulásra), majd tarts ki mellette, hacsak nem érzed ösztönösen, hogy valamiért nagyon tesz jót a szervezetednek.

K: EGYÜTT LEHETEK EGY VEGÁNNAL, VAGY AZZAL BESZENNYEZEM A HÚST?

V: Először is: ez nagyon vicces. De a válaszom persze az, hogy TERMÉSZETESEN EGYÜTT LEHETSZ VELE! Elvégre a tehenek is többnyire füvet esznek, és mégis ott kötnek ki a tányérunkon…szóval egyáltalán ne fogd vissza a magad! De vajon a vegán, akivel együtt akarsz lenni, hogyan áll a hús kérdéséhez? No ez már komolyabb etikai dilemma lehet.

Rendben srácok, ennyi volt mostanra a kérdések-válaszok szekció! Remélem tanultatok belőle néhány dolgot – vagy ha nem is, de legalább jól szórakoztatok közben.

Link: https://www.becomingfullyhuman.ca/experiences/2018/9/5/carnivore-diet-101-my-experience