Gyakran kérdezik meg tőlem csapatoknál dolgoző edzők – akár a vezető akár az erőnléti edző – hogy vajon mennyire lehet legitimitása az Omegawave rendszerének csapatsportágakban akár klub, akár válogatott szinten. Kevesen tudják, az Omegawave jelenlegi formájában a Kanadai Jégkorong Szövetség kérésére érhető el, főképpen a TEAM és a Coach alkalmazásról beszélek, természetesen.
Válogatott szinten tudni azt – legyen az adott sportoló bármely csapat tagja, és tartózkodjon éppen bármely földrészen – hogy a sportoló milyen edzettségi szinten van, ezt látni akár visszamenőleg hetekre, hónapokra vagy éppen évekre visszamenőleg, szerintem hatalmas versenyelőny. A szövetségi kapitány tehát képes lehet arra, hogy a játékosai készenléti állapotát egész évben monitorozza, sőt a TEAM applikáció esetén ezt az orvosi stáb is felügyeli, mint itthon teszi ezt már pár csapat, de itt kiemelném a Ferencvárost, akik elsőként vezették be itthon az Omegawave-t a csapatnál.
Amikor egy sportoló a sportágban elért eredményei alapján része lesz a nemzeti válogatottnak, akkor be kell illeszkednie egy játékrendbe, amely adott technikai, taktikai és fizikális követelményeket is támaszt a sportolóval szemben. Nem akarok úgy tenni, mint aki ismeri a csapatsportokat válogatott szinten, de játszottam pár évet kézilabdásként mérvadó csapatban, így a nullánál több elképzelésem van a dologról. Amit sokan kívülről nem értenek, hogy a csapatban történő edzés mellett van egy másik része az edzésnek, ez pedig az egyéni fejlesztés területe, ahol függetlenül attól, hogy ez egy csapatsport, az adott sportoló speciális fejlesztést igénylő készségein dolgozunk. A napi két edzés, sok esetben a családdal, távolléttel, tanulással kapcsolatos stressz összeadódik, és speciális adaptációs környezetet teremt. Nem lehet egyszerűen minden egyes sportolóra megegyező mértékű edzésterhelést helyezni, remélve, hogy mindenkinél egyformán pozitív hatást – értsd hasznos adaptáció – érünk el. Itt van tehát az Omegawave legnagyobb előnye. 
Kluboknál a helyzet részben hasonló, annyi megjegyzéssel, hogy a sportoló szerencsés esetben csak akkor van távol, ha a válogatottnál van, esetleg a szabdságát tölti. Ezekben az esetekben sem árt, ha a klub edzői ismerik az adott játékos akutális készenléti fokát, így mikor esetünkben egy nemzetközi tornáról hazatér, az Omegawave és persze a játékos visszajelzési alapján pontosan tudják, mekkora stresszel járt az adott torna, plusz az ezzel járó utazás. De az igazán izgalmas része a felhasználásnak mégis az, amikor az edző reggel, az edzés előtt pontosan látja, hogy az adott játékos milyen állapotban van. Ez az, amit az Omegawave az edzésképesség ablakainak nevez.
- A sportolót befolyásoló különféle környezeti tényezők (edzéshez kapcsolódók valamint nem kapcsolódók egyaránt) széleskörű elemzése.
- Ezen befolyásoló tényezőkkel szembeni egyéni adaptációk gyakori monitorálása.
- A leginkább megfelelő időpont meghatározása a különféle típusú, volumenű és intenzitású terhelések alkalmazásához (12. oldal).
- Olyan sport-specifikus funkcionális rendszer, valamint adaptációk kiépítése, melyek a felkészültség legmagasabb szintjét eredményezik (8. oldal).
Tudván tehát, hogy mit edzhetek, fejleszthetek felmerül egy remek lehetőség, miért ne azt fejlesszem, amire az adott játékosnak specifikusan szüksége van? Minden sportnak van sajátos, úgynevezett sportspecifikus funkcionális rendszer mintázata.
A biológiai rendszerek (pl. a keringési-, a légző-, vagy az idegrendszer) nem elkülönülten dolgoznak, mint azt klasszikus anatómiából és fiziológiából tanították. Egy funkcionális rendszer összetett struktúrát alkot, mely önálló rendszereket és szerveket von be és köt össze, hogy azok egyetlen mechanizmusként működjenek tovább. Bármely biológiai összetevő (pl. az ideg-, vagy izomrendszer) funkcionális rendszerbe törtènő bevonásának vagy onnan való kihagyásának egyetlen kritériuma a végső cél elérése szempontjából való hasznossága.
Sport-specifikus funkcionális rendszerek kiépítése segítségével a sportoló a felkészültség és sport kiválóság magasabb szintjét érheti el minimális adaptàciós költség árán. Azonban egy hasznos sport- specifikus funkcionális rendszer kiépítéséhez fontos előbb azt meghatározni, hogy mely eszközöket és módszereket szeretnénk használni.
Tudom, ez eddig borzalmasan erős anyag, de már csak ennyit kell megérteni, mert ezt az egészet ezért írtam le:
Ha sikerrel tudjuk felépíteni a megfelelő sport-specifikus funkcionális rendszereket a sportolóban, akkor egy edzhetőbb, vagyis sokkal nagyobb stressztűrő képességgel rendelkező sportolót teremtünk, akinél Az Edzésképesség Ablaka is tovább marad nyitva. Másképp fogalmazva megfelelő edzés segítségével olyan sportolóink lesznek, akik számára bármely inger rendkívül alacsony adaptációs költséggel jár, és edzésképességi ablakuk is hosszabb ideig marad nyitva.