A mai modern fitnesz egyik nagy hibája – főképpen itthon – hogy egyszerűen nem törődik a 40-50 feletti korosztállyal. Mintha nem is lennének, mert ennyi idősnek lenni nem trendi itthon. És aki ennyi idő, az kezdjen beletörődni, hogy lassan eléri a a régen felnőttkori cukorbetegségnek nevezett kór – amit csak itt mellékesen jegyzek meg, ma már 2-es típusú diabétesznek neveznek, mert már rég nem csak a felnőttek betegsége.
A lényeg, hogy az egészségügyi szakemberek többsége, ha testmozgásról beszél vagy egyáltalán javasol valamit, próbál biztonsági játékot játszani. Tessék elmenni úszni, meg nagyokat sétálni. Kockázat? Minimális! Nyereség? Nos az is! De nem mondanám, hogy egy alapvetően mozgásszegény életmódot folytató ember esetén ezek elhanyagolható hatással bírnak – mert valahol el kell kezdeni, és ezek remek belépő szintű aktivitás programok. De az edzés egyik alapvető eleme a progresszív túlterhelés, míg csak mellékesen jegyzem meg, ha izmot akarunk építeni magunkra, akkor a séta kevés lesz.
A probléma az, hogy az izom építése alapvetően ma az emberek fejében megegyezik a testépítéssel, és alapvetően a fitneszipar ki is sajátította ezt a területet, vagyis edzeni csak az edzőteremben lehet, mert ott vannak ugye a gépek. És gépek nélkül elképzelhetetlen maga az edzés. Nos, nem az, csak kell egy jó szakember, aki megtanítja az alapokat, és rendszeresen módosít az edzésterven, különben egész jól lehet erőt és izmot növelni otthon is. Megértem, ha valakit jobban motivál az edzőteremben edzés, mert ennek valóban remek hangulata tud lenni.
A lényeg az, hogy 40 felett a legtöbb embernek hasznos izomtömegre van szüksége. Ahogy korábban írtam, számos olyan betegség van, amely kimenetelét nagyban befolyásolja az, hogy az adott személy mekkora izomtömeggel rendelkezik. Az izom egyfajta metabolikus tartalék, mégpedig abból a fajtából, amely metabolikusan igen aktív, szemben mondjuk a testzsírral. Az izomvesztés – sarcopenia – részben az élet része, de ez nem azt jelenti, hogy bele kellene nyugodnia az embernek. Éppen ezért a 40-50 év feletti sportolók esetén a biztonságos hipertrófia program különös jelentőséggel bír. És itt ne álljunk meg, ez fokozottan igaz a 60-70-80 éves korosztályra is, szóval fejezzük már be a biztonsági játékot. Ha nem terheljük az izmokat, csontokat, vajon mi készteti arra a testet, hogy erős csontozatot tartson fent? Miért tablettákkal akarjuk kezelni a nők csontritkulását, amikor heti 2-3 erőedzéssel ezt jó eséllyel lehetne kezelni?
Természetes, hogy egy jól megtervezett edzésnek figyelnie kell arra, hogy a 40 feletti atléta kevésbé mobil, már van egy csomó hozott sérülési, talán meglévő egészségügyi kockázatok is vannak bőven, de a nem mozgásnál aligha van nagyobb egészségügyi kockázat. Nyilván ebben a korban már érdemes olyan tevékenységet keresni, ahol az ízületek és maga a gerinc nagyobb védelmet kap. Megint csak, jó szakembert kell keresni, és a megnövekedett erő, illetve izmosabb keret azonnali pozitív visszacsatolással jár.
A magam részéről biztosan egy olyan hiteles – 40 feletti – edzőt keresnék, aki pontosan tudja, miről beszélek. Egy 20 éves, egyébként remek szakember aliga érti azt, mit jelent idősebb korban edzeni.