Az SFMA alapgyakorlatok és korlátozások alkalmazása a világ legrobbanékonyabb és legtechnikásabb sportolóinál (Greg Dea)

rsion=”3.9″]

Az, hogy 2014-ben Sanghajban (Kína) egy súlylökőnél és egy 400m-es sprinternél az SFMA-t használtam, életem két legértékesebb bókjával ajándékozott meg:

„Te egy idióma vagy”, mondta a tolmácsa segítségével Meng QianQian. Végig kellett gondolnom, hogy idiótának vagy idiómának hívott-e, ugyanis még soha nem illettek korábban ezzel a névvel. Meng krónikus hátfájdalma megszűnt, enyhülést hozva ezáltal az alsó első és oldalsó TED, valamint sípcsont rotáció JMD kapcsán.

„Te egy nagyon más edző vagy”, mondta korlátozott angol tudását használva Zheng ZhiHui (balról a harmadik). Zheng a 4×4 mátrix négy pozíciójának véletlenszerű alkalmazása révén első kézből tapasztalhatta meg az „a minőség fontosabb, mint a mennyiség” szemléletmód előnyeit a fájdalmai kezelése, valamint a mobilitása és a motoros kontrollja helyreállítása kapcsán.

[/et_pb_text][/et_pb_column][et_pb_column type=”1_3″][et_pb_image _builder_version=”3.9″ src=”https://www.functionalmovement.com/files/Articles/746a_Screen%20Shot%202017-01-10%20at%206.54.21%20PM.png” align=”center” /][/et_pb_column][/et_pb_row][et_pb_row][et_pb_column type=”2_3″][et_pb_text _builder_version=”3.9″]

A testfelépítésük és az edzési módszertanuk szinte minden egyes elemében mutatkozó eltérések ellenére ezekben a sportolókban volt egy fontos közös elem: a hirtelen gyorsításra való képesség.

Egy sportoló számára a gyorsítás vitathatatlanul az egyik legfontosabb minőség. Segíthet ezen általános minőség kibővítésében, ha az edzést az irány és az erőhatás viselkedése fényében vizsgáljuk.

[/et_pb_text][/et_pb_column][et_pb_column type=”1_3″][et_pb_image _builder_version=”3.9″ src=”https://www.functionalmovement.com/files/Articles/746a_Screen%20Shot%202017-01-10%20at%206.55.24%20PM.png” align=”center” /][/et_pb_column][/et_pb_row][et_pb_row][et_pb_column type=”4_4″][et_pb_text _builder_version=”3.9″]

A teljesítmény edzés 4 irányban igyekszik fejleszteni a képességeket:

1. Vízszintesen
2. Függőlegesen
3. Laterálisan
4. Rotációsan

Az ezen irányokban történő viselkedés az alábbiakkal lehet kapcsolatos:

1. Erőkifejtés
2. Erőelnyelés
3. Erő újrafelhasználás, más néven becsapódás kontrollálás vagy elasztikus visszapattanás

A teljesítmény-viselkedés különféle kombinációkban fordulhat elő, ahol a feladat egy cél teljesítése különféle mozgáskészségek révén. Számos sportban a teljesítmény kritikus tényezői egy meghatározott irányban tolódnak el, ez pedig hatással van a teljesítmény edzésre is.

A fentiek alapján fontos észben tartani azt is, hogy a teljesítmény egy végeredményt jelent, mely mintaként jelentkezik. Ez a végeredmény pedig erősen támaszkodik egy szenzoros rendszerre, mely információkat gyűjt magáról a testről és a környezetéről egyaránt. Ugyanerre a szenzoros rendszerre van szükség a jelzések feldolgozásához és koordinálásához, majd lefordításához olyan kimeneti jelekké, melyek eredménye a meghatározott mintát követő mozgás.

Ezért egy behúzott fizikális kézifékkel, hibás ízületi pozíciókkal, vagy szivárgó kinetikus lánccal rendelkező sportoló kérdéses minőségű mintákkal fog rendelkezni a gyorsítási technika terén. A nem megfelelő minta kapcsolódhat a négy irány valamelyikében jelentkező mobilitási vagy motoros kontroll diszfunkcióhoz, mely hatással lesz az erőfelhasználásra. Egy súlylökő esetében az alsó végtag a rotációs és extenziós mobilitás és motoros kontroll hatással van a rotációs, vízszintes és függőleges erő mintákra. Egy sprinternél pedig a szagittális sík mobilitási és motoros kontroll diszfunkciói kihatnak a vízszintes erő mintákra. Egy gyorsításos mintázatokat alkalmazó sportolókkal foglalkozó SFMA szakértő magas szintű perspektívával rendelkezik a technikai minőség fejlesztéséhez szükséges alapok javítása terén. Vegyük például az alábbi sportolót.

[/et_pb_text][et_pb_image _builder_version=”3.9″ src=”https://www.functionalmovement.com/files/Articles/746a_Screen%20Shot%202017-01-10%20at%207.00.02%20PM.png” align=”center” /][et_pb_text _builder_version=”3.9″]

A Melbourne-i „The Herald Sun” magazin 2017. december 20-i, keddi számában szúrtam ki Annette Dew alábbi képét egy sportolóról. Ugyanennek a gyakorlatnak egy másik szakaszát fotózta le és tette közzé ugyanaznap digitálisan a Brisbane-i „Courier Mail” is. Ezek a fotók Stefan Martin focistáról készültek gyorsítás közben. A kontraszt rávilágít számos olyan dologra, melyek nyilvánvalók egy SFMA szakértő számára.

Figyeljük meg a technikában mutatkozó aszimmetriát. Martin bal csípője kifelé rotál az elrugaszkodásnál. Márpedig befelé kellene rotálnia extenzióval az elülső csípőízület/szalagok megfeszülése miatt.

Ennek számos következménye lehet:

1. Egy kifelé rotáló csípő korlátozza az adott oldalon a csípőnyújtás tartományát, és transzverzális síkban történő rotációt alakít ki. A transzverzális síkú rotáció energiapocséklás egy gyorsító sportoló számára, melyet ellensúlyozni kell, és vissza kell fordítani a következő lendítési fázis során.
2. A lecsökkent csípőnyújtás mérsékli azt a keresztezett extenzor reflexet, mely kiváltja az ellentétes oldali csípő flexióját. Emellett csípő (előre) billenést is eredményezhez az azonos oldalon, mely hatással van az ellenkező oldali csípő flexióra azáltal, hogy hátrafelé húzza a jobb oldali combhajlító eredését – ennek kompenzálására pedig az adduktorokat használja a jobb oldali csípő flexió támogatására. Ez kihat a jobb oldali csípő flexió/kifelé rotálás kombinációjára, mely befolyásolja a jobb oldali sípcsont keresztező befelé rotálását – ez pedig elégtelen dorziflexióval párosulva hatással van a leérkezést megelőző előfeszítésre.

Megfigyelhető a sokkal jobb csípő/térd/boka elhelyezkedés a bal oldali képen, ahol a jobb csípő az elrugaszkodás, míg a bal csípő a lendítés fázisában van éppen.

A fenti diszfunkció gyakran megfigyelhető gyorsításokat végző sportolóknál. Kezdők ilyenkor abban hibázhatnak, hogy a csípő korlátozásaival kezdenek foglalkozni – kerüld el ezt a hibát. Lehetséges, hogy a fenti sportoló esetében a bal csípő hiányzó extenziója és befelé rotálása valójában a bal kislábujj elégtelen dorziflexiójának és/vagy a talp nem megfelelő motoros kontrolljának és/vagy a bal oldali sípcsont korlátozott kifelé rotálásának következménye. Azt is vegyük észre, hogy a fenti képeket megszerkesztették, melynek során eltávolították a fotóról a törzset és a felsőtestet. Ne módosíts a szerkesztett fotókhoz hasonlóan az alapgyakorlatokon és korlátozás vizsgálatokon. Mint az ismeretes, a háti gerinc mobilitásában és motoros kontrolljában mutatkozó korlátozások hatással vannak egymásra, a feljebb és lentebb fellépő meghatározott irányú erő felhasználások pedig potenciálisan fokozhatják, vagy akár komplikáltabbá is tehetik az alsó negyed mobilitását és motoros kontrollját.

A stratégia egyszerűsítése érdekében jusson eszünkbe, hogy a regionális egymásrautaltság jelen van függetlenül attól, hogy kezeled-e, vagy sem. Azt se feledjük, hogy a fájdalom módosítja a motoros kontrollt. Vajon a fenti sportoló alsó negyedben jelentkező diszfunkciója esetében vannak-e fokozó vagy komplikáló tényezők? Nem lenne nagy meglepetés, ha tudomást szereznénk egy lábujj mobilitási diszfunkcióról, egy talp motoros kontroll diszfunkcióról, vagy egy boka dorziflexió mobilitási diszfunkcióról, nem igaz? Vagy ha kiderülne, hogy fájni szokott a háta? Jusson eszünkbe, hogy idegfejlődési szempontból az a sportoló, aki „piszkos és nehézkes” motoros kontrollról tesz tanúbizonyságot a 4-es pozícióban, az a saját testsúlyánál nagyobb ellenállás (ez igaz a gyorsítás során) esetén ezt nem úgy fogja korrigálni, hogy még jobban próbál gyorsítani, hanem hogy a mobilitása révén eltárolja a beérkező jelzéseket, és jobb minőségben dolgozza fel azokat a motoros kontrollja révén.

A gyorsításokat végző sportolók teljesítmény rehabilitációja pontosan úgy kezdődik, mint bárki másé. Szerepet kap benne a különféle lehetséges megoldásokra való felkészítés, melyek révén kezelni tudják a hibáikat a képességeik határán dolgozva is. Ehhez elsőként javítani kell a szenzoros ingerekben gazdag környezeten a fájdalom kezelése, valamint a mobilitás helyreállítása révén. Ezt követi a stimuláció reaktív neuromuszkuláris ingerek, véletlenszerű gyakorlás, valamint az utasítások változására történő külső fókusz révén.

A gyorsítás során mutatott teljesítmény egy viselkedés. A viselkedés megváltoztatásához előbb fel kell kelteni a sportoló figyelmét a minta megváltoztatása révén. Így lehet elérni, hogy „idiómaként” és „egy nagyon más edzőként” válj ismertté.

 

Greg Dea

Sportteljesítmény fizioterapeuta

www.preparetoperform.net

 

 

Link: https://www.functionalmovement.com/Articles/755/using_the_sfma_top_tier_and_breakouts_for_the_world’s_most_explosive_and_technical_athletes

[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]