Az FMS használata 19 ezer rendőr sérülésveszélyének kezelése során (Lee Burton)

d_image=”off” featured_placement=”below” text_color=”dark” text_background=”off” /][et_pb_text _builder_version=”3.0.86″ background_layout=”light”]

Az EHS Today által gyűjtött adatok alapján a munkahelyi sérülések, melyek következtében a munkavállalók 6 napra vagy még tovább kiesnek a munkából, több, mint 62 milliárd dollárba kerülnek az Egyesült Államok cégeinek (az összes sérülés és betegség teljes költsége meghaladta a 250 milliárd dollárt). Ami különösen említésre méltó, hogy a HAT napos vagy még hosszabb távolléttel járó sérülések harmada ismétlődő vagy túlhasználatból adódó sérülés volt. Annak során, hogy a cégek mi mindent tesznek meg a költségeik lefaragása érdekében, lehet, hogy elmulasztjuk a lehetőséget, hogy a legfontosabb értékeinkről gondoskodhassunk: az embereinkről.

Szerettük volna bemutatni, hogy egy barátunk, aki egyben az FMS fantasztikus nagykövete, kivételes dolgot tett a csapata egészsége és mozgásminősége érdekében. Mick Stierli őrmesterként dolgozik a New South Wales Police Force-nál (Sydney, Ausztrália), ahol ő az egészségügyi és erőnléti szakember, a testedzéssel foglalkozó instruktorok koordinátora, valamint a fegyverek és védekező taktikák instruktora. Amellett, hogy elismert rendőr, Stierli-nek komoly szerepe van a legátfogóbb fizikális edzésprogram megalkotásában, melyet valaha is alkalmaztak egy taktikai egységnél. A program alapját az FMS jelenti, melynek segítségével értékelték 19 ezer rendőr mozgásképességét, akik egy Texas-nál nagyobb területen szóródtak szét. Elképesztő munka volt, melynek pozitívumai messze túlmutatnak a rendőrök fizikális egészségi állapotán.

Azon munkálkodva, hogy kialakítson egy erő-, és állóképességi programot, és beépítse abba az FMS-t is, Stierli kijelentette: ”A rendőrségen mindennapi ellenőrző listáink vannak: ellenőrizzük a járműveinket, a fegyvereinket, de soha nem ellenőriztük még az embereinket. Úgy vélem, hogy az embereink alkotják a legfontosabb értékeinket.”

Azonban Stierli motivációja nem korlátozódik a rendőri egységekre. A célja a tapasztalatainak minél szélesebb körben történő megosztása. Ennek megfelelően elképesztő mennyiségű információt publikált a tapasztalatait illetően, felismerve az egyenlőtlenséget a sportolók és a különleges alakulatok edzésével kapcsolatos kutatások között.

”Ha arra vagy kíváncsi, hogy miként kell edzeni egy röplabdázót vagy egy kosárlabdázót, arról könnyen találhatsz információkat. A célunk azon ismeretek megosztása, hogy miként kell edzeni egy rendőri egységet.”

A sérülések költségessége vitathatatlan. Ágazattól függetlenül a kieső munkaidő a legjelentősebb költség, mellyel egy cégnek szembe kell néznie. A legmeggyőzőbb adatokat Michael Contreras tette közzé az Orange megyei tűzoltóság (OCFA) kapcsán a 2013-as Functional Movement Summit-on. Íme néhány megállapítása:

[/et_pb_text][et_pb_image _builder_version=”3.0.86″ src=”https://movelab.hu/wp-content/uploads/2017/11/538a_Chart-1-recruit-score-breakdown.png” show_in_lightbox=”off” url_new_window=”off” use_overlay=”off” align=”center” always_center_on_mobile=”on” force_fullwidth=”off” show_bottom_space=”on” /][et_pb_text _builder_version=”3.0.86″ background_layout=”light”]

Az eredmények alapján a 112 OCFA-nál dolgozó tűzoltó több, mint fele (53%-a) ért el 15 pontot vagy annál többet az FMS teszten. Bár számos kutatás mutatott ki kapcsolatot a sérülések számának emelkedése és a 14-nél alacsonyabb pontszám között, mi az adatokat inkább tesztenként értékeljük. Egy 14-es pontszám ugyanis nem feltétlenül áll kizárólag 2-esekből – összeállhat veszélyes aszimmetrikus 1-esekből és 3-asokból is.

[/et_pb_text][et_pb_image _builder_version=”3.0.86″ src=”https://movelab.hu/wp-content/uploads/2017/11/538a_chart-2-injuries-per-group.png” show_in_lightbox=”off” url_new_window=”off” use_overlay=”off” align=”center” always_center_on_mobile=”on” force_fullwidth=”off” show_bottom_space=”on” /][et_pb_image _builder_version=”3.0.86″ src=”https://movelab.hu/wp-content/uploads/2017/11/538a_chart-3-average-cost-per-injury.png” show_in_lightbox=”off” url_new_window=”off” use_overlay=”off” align=”center” always_center_on_mobile=”on” force_fullwidth=”off” show_bottom_space=”on” /][et_pb_text _builder_version=”3.0.86″ background_layout=”light”]

Ezen konkrét csoport eredményei kapcsolatra utalnak az FMS összpontszám és a sérülések aránya között. A tűzoltók 47%-a szenvedte el a sérülések 72%-át. És ezek drága sérülések voltak.

[/et_pb_text][et_pb_image _builder_version=”3.0.86″ src=”https://movelab.hu/wp-content/uploads/2017/11/538a_chart-4-cost-of-hiring-poor-movers.png” show_in_lightbox=”off” url_new_window=”off” use_overlay=”off” align=”center” always_center_on_mobile=”on” force_fullwidth=”off” show_bottom_space=”on” /][et_pb_text _builder_version=”3.0.86″ background_layout=”light”]

A számok egyértelműek, a sérülések pedig rendkívül drágák. Továbbá a sérülések közül sok nem olyan típusú, mint amire az adott munkakörben számítanánk.

Az Anesthesia and Analgesia magazinban 2005-ben publikált tanulmány adatai alapján a katonaságnál a vázizomzat sérülései gyakoribbak, mint a tényleges küzdelem során elszenvedett sebesülések. Ez a trend nem korlátozódik a katonaságra, más taktikai egységeknél is megfigyelhető.

A ’PT on the Net’ adatai alapján:

A tűzoltók esetében a vázizomzat sérülések voltak a legnagyobb mértékben felelősek a kártérítésekért és sérülés miatti távollétekért, meghaladva még az égési sérülések számát is (Karter, Molis, & Association, 2011; Walton, Conrad, Furner, & Samo, 2003). A rendőrök esetében a támadók okozta közvetlen fizikai erőszaktól eltekintve a sérüléseket gyakran a nem együttműködő támadók kezelése során szenvedik el, valamint olyan átlagosabb esetekben, mint például a pisztolytáska és a rendőrautó ülésének találkozásakor, amikor a rendőrnek el kell fordulnia, hogy kiszálljon a járműből (esetenként nagy sebességgel), vagy leolvasson valamit a mobil termináljáról (Orr, 2013a).

Továbbá a munkaerőd fizikális egészségének javítása túlmutat azon az előnyön, hogy jól mozognak. Egy 2013-as tanulmány, melynek Stierli a társszerzője volt, arra a következtetésre jutott, hogy a munkába való visszatérést segítő kondicionáló program javított az emberek attitűdjén és mentális egészségén a szervezeten belül.

”Az FMS-t nem azért vezettük be, hogy tesztelhessünk, hanem azért, hogy megváltoztassuk a kultúránkat a legfontosabb értékeinkhez való hozzáállás terén.”

Mick Stierli munkájának eredménye kiemelkedő volt, de ez az egész nem ment könnyen, és még nincs is vége a folyamatnak. ”Egy kultúra megváltoztatása 10 évbe telik”, mondja Stierli. ”Mi most tartunk nagyjából az 5. évnél”.

”Az FMS számunkra nem egy olyan eszköz, mellyel azt mérjük, hogy mennyire végzed jól a munkádat, de bízunk benne, hogy segít jobbá tenni az életedet.”

”Időbe telik”, mondja Stierli. ”Egy csomóan azt mondanák, hogy ’nincs rá elég időnk’. De ha 19 ezer rendőrnél be tudjuk építeni a rutinjukba az FMS-t, akkor bárki képes rá.”

 

Link: http://functionalmovement.com/articles/Philosophy/709/using_the_fms_to_manage_the_injury_risk_of_19000_first_responders

[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]