Az FMS és a sérülésveszély kapcsolata (Phil Plisky)

atják, hogy kiváló megbízhatósággal rendelkezik. Az átfogó vizsgálatok alapján megállapítható, hogy javul a megbízhatóság, ha az értékelő nagyobb tapasztalattal rendelkezik, és Functional Movement Screen szakértői képesítése is van.

Egy olyan átfogó vizsgálat esetében, mely 12, a Functional Movement Screen-t érintő megbízhatósági tanulmányt vizsgált, a szerzők az a következőt állapították meg: ”Rendelkezésre áll ’mérsékelt’ nagyságrendű bizonyíték, mely alátámasztja az értékelők közötti és az értékelésen belüli elfogadható megbízhatóságot az élő pontozás alapján kialakított összetett eredmények esetében. Az élő megfigyelések jobb minőségűek voltak, mint a videofelvétel alapján készített pontozások.” Moran et al BJSM 2015

”Leíró szinten az eredmények arra utalnak, hogy az FMS egy megbízható szűrési eljárás, amennyiben az értékelő megfelelő képzettséggel és tapasztalattal (több, mint 100 mérés) rendelkezik.” Kraus et al J Strength Cond Res 2014

A Functional Movement Screen és a sérülések kapcsolata

Mielőtt beleásnánk magunkat a Functional Movement Screen-nel kapcsolatos néhány félreértés átbeszélésébe, kezdjük pár alapszabállyal, hogy egész biztos ugyanarra gondoljunk mindannyian.

Amikor a Functional Movement Screen-nel kapcsolatos első kutatást készítették, az orvosok által megállapításra került, hogy a 14 vagy annál kevesebb pontot elérő sportolók esetében sűrűbben fordulnak elő sérülések, mint a magasabb pontszámot elérő társaiknál. Bár a sérülések előrejelzését vizsgáló kutatás során a Functional Movement Screen összpontszámot használták, az egyes tesztek nyers pontszámai még fontosabbak. Ez azt jelenti, hogy egyik teszt esetében sem lehet 0 (fájdalom) vagy 1 (képtelen vagy egy alapvető mozgásminta végrehajtására) pontod. Azonban ha legalább 2 pontot érsz el mind a 7 teszten, akkor már meg is van a minimális 14 pont – mely magyarázattal szolgálhat arra, hogy miért is kapott ilyen nagy figyelmet a 14-es összpontszám.

Ne feledd, a Functional Movement Screen egy szűrő. Mit próbálsz kideríteni ezzel a szűrővel? Mi elsődlegesen a mozgás során jelentkező fájdalmat, valamint az alapvető mozgásminták végrehajtására való képtelenséget szeretnénk feltárni.

A Functional Movement Screen célja:

1. Egy kiinduló szint meghatározása a mozgást illetően
2. A fő problémák azonosítása az alapvető mozgásminták során

Mik a fő problémák? A fontosság sorrendjében az alábbiak:

1. Fájdalom a mozgás során (a Functional Movement Screen esetében ez 0 pontot jelent)
2. Egy egyszerű mozgásminta végrehajtására való képtelenség még úgy is, hogy engedélyezett a kompenzáció (1 pont az adott teszt esetében)
3. Jelentős aszimmetria egy mozgás esetében

Azt is észben kell tartanunk, hogy a Functional Movement Screen RÉSZE egy olyan rendszernek, mely fájdalom vagy sérülés esetén magába foglal egy orvos által végzett, mozgás-alapú diagnosztikai értékelést (Selective Functional Movement Assessment), valamint egy tesztet, melynek célja a funkcionális szimmetria vizsgálata (Y egyensúlyi teszt – felső és alsó kvadráns).

A Functional Movement Screen egy jó teszt? Erre az alábbi kérdés merül fel bennünk: ”Milyen célra?”

• Egy sportoló tesztelése, melynek célja a sérülésveszély felfedése? Önmagában nem. A legjobb egyszerre több tényező használata (lent bemutatjuk, hogy ezt miként kutatták). Ha önmagában pozitív, az további vizsgálat és/vagy kezelés szükségességét jelzi – különösen, ha fájdalom is jelen van.
• Olyasvalaki azonosítása, akinél fájdalom jelentkezik a 7 alapvető mozgás során? Igen, az alapvető mozgásminták során jelentkező fájdalomról több tanulmány is megállapította, hogy összefügg a sérülésveszéllyel.
• Olyasvalaki azonosítása, aki képtelen végrehajtani a 7 alapvető mozgást?

Mint ebben a táblában összefoglalva látható, 11 kutatás talált valamiféle kapcsolatot az FMS, valamint az amerikai profi futballisták, egyetemi sportolók, katonai tisztjelöltek, katonai felderítők, tűzoltók és hivatásos férfi futók (18-24 éves életkor) között. Négy tanulmány (tábla) nem talált kapcsolatot az FMS és a sérülés között. Ezek közül kettőnél egyértelműen hibás volt a módszertan (lásd a kommenteket). A Dorrel és társai által végzett meta-analízis (2015) alapján az FMS megfelelő specifikusságot (85%) és alacsony érzékenységet (24%) biztosít. Ez lényegében annyit tesz, hogy ha alacsony az FMS pontszámod, akkor nagyobb valószínűséggel fogsz megsérülni. Azonban a magas FMS pontszám sem véd meg a sérüléstől.

Az Functional Movement Screen alkalmazásának kutatás általi igazolása egyetemista sportolók sérülés előrejelzése kapcsán

Mivel a Functional Movement Screen nem úgy került kialakításra, hogy az EGYETLEN tényező legyen a sérülések előrejelzése kapcsán (aktuális kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy a sérülésveszély több tényezőtől is függ), Lehr és társai a Move2Perform sérülés előrejelző algoritmust használták a sérülésveszély kategorizálására, felhasználva a Functional Movement Screen összetevőit. Ez túlmutatott az FMS összpontszám puszta vizsgálatán.

Az alábbi bizonyíték-alapú összetevők (kockázati tényezők) különféle súlyokkal és interakciókkal szerepelnek az algoritmusban:

• Korábbi sérülés
• Y egyensúlyi teszt pontszám kockázati határ nem, sportág és versenyzési szint alapján
• Y egyensúlyi teszt aszimmetria
• Functional Movement Screen összpontszám
• Functional Movement Screen aszimmetria
• Fájdalom a tesztelés során

Íme a tanulmány eredményei (Lehr 2013)

Amikor több kockázati tényezőt kombináltak, a sérülés előrejelzési eredmények még erőteljesebbek lettek. Az algoritmus a következőképpen kategorizálja a sportolókat:

1. A magas kockázati kategóriába tartozók esetében 3,5-szer nagyobb a valószínűsége annak, hogy fájdalom jelentkezik a tesztelés során, vagy volt korábbi sérülés; az Y egyensúlyi teszt pontszám a kockázati határ alatt van nem, sportág és versenyzési szint alapján; nincs Y egyensúlyi teszt aszimmetria; Functional Movement Screen összpontszám 14 pont fölött; nincs Functional Movement Screen aszimmetria.
2. Az alacsony kockázati kategóriákba tartozóknak nem volt korábbi sérülésük; az Y egyensúlyi teszt pontszám a kockázati határ fölött van nem, sportág és versenyzési szint alapján; nincs Y egyensúlyi teszt aszimmetria; Functional Movement Screen összpontszám 14 pont fölött; nincs Functional Movement Screen aszimmetria, nem jelentkezik fájdalom a tesztelés során.

Összefoglalva: A szakértőknek több kockázati tényezőt kell alkalmazniuk, és súlyozniuk kell őket az egyéni sérülésveszély meghatározása és kezelése során. Egy olyan többtényezős sérülésveszély vizsgálati algoritmus használata javasolt, mely elsőnek a fájdalmat súlyozza, és ezt követően veszi figyelembe a különféle egyéb tényezőket (mint a korábbi sérülések, Functional Movement Screen, Y egyensúlyi teszt alsó kvadráns). A beavatkozásnak és a forrásoknak illeszkedniük kell a megfelelő kategóriához.

* Megjegyezzük, hogy a kutatók megállapításai szerint a Normál kockázati kategória védelmet biztosíthat a sérülésekkel szemben. Megéri arra törekedni, hogy ebbe a kategóriába kerüljünk.

Sérülésveszély kategóriák

1. Jelentős hiány

Fájdalom jelentkezik a tesztelés során (sérülés), vagy jelentős a diszfunkció. Ez privát értékelést (Selective Functional Movement Assessment) és orvosi intervenciót igényel. Kulcsfontosságú az újratesztelés az alsóbb kategóriába sorolás fenntartásához.

2. Mérsékelt hiány

A kórtörténeted (Várhatóan meg fogsz sérülni, a normál csoportban pedig senki nem sérült (magas érzékenység = 1.0). Csak hogy tisztázzuk, volt valakinek a normál kategóriában sérülése/műtéte mostanában, vagy többszöri sérülése?) és a jelenlegi körülményeid függvényében privát intervencióra van szükséged egy erő-, és állóképességi edzővel vagy egy orvossal. Kulcsfontosságú az újratesztelés az alsóbb kategóriába sorolás fenntartásához.

3. Enyhe hiány

Ez egy figyelmeztető jel – lehet, hogy nincs szükség privát intervencióra, de aktívan együtt kell működnöd az orvosoddal, valamint az erő-, és állóképességi szakértőddel, változtatni kell az életmódodon, és rendszeresen újra kell tesztelni.

4. Optimális

Folytasd tovább, amit eddig csináltál. Kövess bizonyíték-alapú csoportos sérülés megelőző programokat. Ettől függetlenül rendszeresen monitorozni kell a kockázati tényezőidet.

A Functional Movement Screen eredmények jól mutatják, hogy az illető miként teljesít terhelés vagy versenyszituáció esetén.

Jusson eszedbe, hogy a Functional Movement Screen célja nem a sport teljesítmény mérése. Ezért azoknak a kutatásoknak, melyek azt próbálják megállapítani, hogy kapcsolódik-e a pontszám a teljesítményhez, nincs túl sok értelmük. Olyan, mintha a kilométerórán szeretnéd nézni a fordulatszámot. A fizikális és a sport teljesítmény amúgyis rendkívül változó, ezért nagyon nehéz összehasonlítani eltérő készségekkel rendelkező sportolókat. Egy tanulmány kapcsolatot talált a Functional Movement Screen pontszám, és a teljesítmény fokozásra való potenciál között elit atlétáknál (Chapman et al 2013). Ha az alap jó minőségű, akkor arra magasabb teljesítményt tudsz felépíteni.

Továbbá ha valakinél jó a Functional Movement Screen és az Y egyensúly teszt, attól még fennáll a sérülésveszély, mivel lehet rossz a leérkezési mechanikája, lehet gyenge az ereje, az állóképessége, az agilitása vagy a robbanékonysága. Az ilyen emberek esetében rendkívül hatékonyak tudnak lenni a bizonyíték-alapú csoportos sérülés megelőző programok. De ha a teszteken jól teljesített, legalább azzal tisztában vagy, hogy rendelkezésére áll az alapvető motoros kontroll, mely lehetővé teszi a magas szintű teljesítményt, melynek elérésére törekszik.

Összefoglalás

A Functional Movement Screen-nel kapcsolatos számos félreértés abból fakad, hogy olyan feladatra próbálják használni, melynek ellátása nem volt beletervezve a működésébe. Az FMS-t nem tervezték az alábbi feladatok ellátására:

1. Önmagában egy átfogó rendszert alkosson a sérülésveszélyt illetően
2. Határozzon meg egy orvosi diagnózist, vagy precízen mutasson rá, mi a probléma
3. Közvetlen teljesítményértékelő eszközként lehessen használni

Link: http://functionalmovement.com/articles/Research/649/the_relationship_between_the_fms_and_injury_risk