A tudomány figyelme az elmúlt 30 évben egyre inkább a mitokondrium felé fordult, és végre kezd beszélgetés kialakulni, hogy ne csak a sejtmaggal foglalkozzunk. A sejt és a mitokondrium is Csakhogy ebből a 37 génből van olyan, amely feladata az, hogy leoltsa a lámpát a sejtben, ha a sejt működése kompromittált. Teszi is a dolgát a mitokondrium, míg elő nem áll az a helyzet, hogy az ő dns-e sérül, és nem tudja lekapcsolni a sejtet, vagyis a sejt átáll a sötét oldalra. És itt jön képbe az úgynevezett autofágia. Az autofágia jelensége az, hogy már haszontalan sejtalkotóktól megszabaduljon, és a lebontott elemekből új sejtalkotók jöjjenek létre – vagyis ez egy totálisan jó folyamat.( Ebben a kategóriában talán még az apoptózis és a nekrózis az, ami megemlítendő.) Ez a folyamat – autófágia – a böjt során különösen felerősödik, de a fény, helyes légzés, és alvás az, ahol a reparáció mitokondriális szinten is megtörténik. Tegyük fel, hogy szeretnél otthon kitakarítani, mert nagy már a ramazuri. De otthon a két gyerek, és míg az egyik szobában rendet csinálsz, addig elesik két másik szoba. Tök logikus, hogy megkéred a nagyit, vigye el őket a moziba, míg te rendbehozod a házad. Ez az autofágia és a böjt kapcsolata – az én fejemben. Most mondhatod, mi közöm van ehhez, én “csak” edző vagyok. Nos, a különféle jellegű edzések vagy a: Hogyan lehet tehát arra provokálni a rendszert, hogy bekapcsolja autofágia folyamatát:
-Mitokondriumot ölik meg.
-A mitokondriumot megerősítik, a gyengéket viszont eltávolítják a rendszerből.
– Esetleg a növelik a mitokondriális sűrűséget az adott izomban. És a szív is egy izom. Meg a rekeszizom is.
A teljes tartalom megtekintéséhez kérjük, jelentkezz be!
Bejelentkezés
