Hosszú ideje tartozom magamnak ennek a cikknek a megírásával. Kérdezheted, mi hatalmaz fel engem arra, hogy alvásszakértőként írjak a témáról, de megint csak az egyik mentorom, Mike Boyle szavai jutnak az eszembe. Értsd meg az alapokat, ismerd fel az összefüggéseket és a Alapvetően minden téma, amit górcső alá veszek a nagy hármas témakörbe sorolható, ha már a definíció tiszta. Minden más kérdés csak ezek megválaszolása után következhet, ez az én alapelvem, és ha úgy döntesz velem tartasz, kénytelen leszel kicsit az én alapelveimhez alkalmazkodni. Na de mi az az alvás? Az alvás egy természetes, időszakosan ismétlődő inaktivitás, amelyet az tudatosság hiánya és a külső ingerekre mutatott csökkent reakcióképesség jellemez. És valljuk be, ez egy kockázat is az állatvilágban, és mégis szükség van rá, de a kérdések mégis ezek: Hypnogram – erről is lesz szó lesz majd… Miért van szükségünk alvásra? “Az agyban az alvás gazdagítja képességünket a tanulásra, a memorizálásra és a logikus döntések meghozatalára. Újrailleszti az érzelmeinket, visszaállítja immunrendszerünket, finomítja az anyagcserét és szabályozza étvágyunkat.” – Hát, ez nem kevés előny, vagyis érdemes az alvást komolyan venni. Már csak azért is, mert az életünk közel egyharmadát ezzel a tevékenységgel töltünk el, amit előszeretettel használnak fel értékesítési előnyként a matracgyártók. Memória, tanulás – a tanulási folyamat első részeként az információ az agy hippocampus területén kerül eltárolásra. Úgy tűnik ez a tárolási terület nem végtelen, és a memória konszolidációhoz szükség van arra, hogy az információt áthúzzuk a cortexbe, ahol a hosszútávú memoria tárolása történik. Érzelmek – a kialvatlan egyén rosszabbul tűri a stresszt, mert érzékenyebbé válik az amygdala, egyes kutatások szerint majd 60 százalékkal. Immunrendszer – a kialvatlanság közel 70 százalékkal csökkenti a T-limfociták vagy T–sejtek hatékonyságát, vagyis direkt kapcsolat van az alvásminőség és betegségek között, beleértve a rákos megbetegedéseket is. A hat óránál kevesebbet alvó egyének négyszer inkább lesznek influenzások. Endokrin rendszer – az alváshiány növeli a kortizol szintet, felborítja a ghrelin – leptin egyesúlyt, csökkenti a tesztoszteron és növekedési hormon termelést. A hasnyálmirigyben lévő bétasejtek kevésbé lesznek érzékenyek a magasabb glükóz szintre, kevés és/vagy felszínes alvás hatására. Étkezés – a keveset alvók kalóriabevitele tipikusan magasabb az eleget alvóknál. A különbség akár napi extra 200-300 kalória is lehet. Mikrobiom – a rossz minőségű alvás negatív módon befolyásolja a mikrobiom összetételét. Teljesítmény – pár pár óra alváscsökkenés negatívan befolyásolja az aerob teljesítményt és reakcióidőt, de nincs közvetlen hatással az anaerob teljesítményre. ( Max erő) Szív – Az eredmények azt mutatják, hogy mind a keveset, mind a túl sokat alvás nagyobb kockázatot jelent a koszorúér-betegségben vagy stroke-ban. Amyloid plakkok – Az Alzheimer betegség egyik lehetséges oka az úgynevezett amyloid plakkok kialakulása az agyban. A kevés alvás elősegíti a plakkok kialakulását, mert a agy és gerincűri folyadék nem képes elszállítani ezeket a plakkokat. Ez egy meglehetősen új információ, mert korábban nem gondolták, hogy az agynak saját nyirokrendszere van. ( Glymphatic system) A sorozat hamarosan folytatódik… A teljes tartalom megtekintéséhez kérjük, jelentkezz be!
