A szűrés kiváló ötlet.
Egy szűrés ugyanis olyan helyzetet tud teremteni, mely csekély mértékben idő-, és szaktudás-igényes, cserébe viszont kellő mértékű információval tud szolgálni a potenciális döntések és priorizálások meghatározásához. A legjobb
Kényelmes körülmények és megfelelő technológiai háttér birtokában pedig a szűrések még inkább felértékelődnek, mivel a segítségükkel lehetőségünk van követni a történelni és tudományos alapokon nyugvó sztenderd működési folyamatokat. Amikor felbukkan egy új ’trendi cucc’, annak egy meghatározott kiinduló szint mellett előbb bizonyítania kell, hogy tényleg képes a fejlesztésre. Erősen ajánlom Ori és Rom Brafman Sway című könyvét, mely ezt a koncepciót dolgozza fel részletesen.
Egy szűrés iránymutatással tud szolgálni. Ez nem egy értékelés. Csak azt mutatja meg, hogy szükség van-e további értékelésre egy meghatározott irányban. Az egészség és az erőnlét világában az FMS-sel kapcsolatos legelterjedtebb tévhit az, hogy ez egy értékelés.
A mozgásminta szűrés kapcsán a legfontosabb a helyesen végrehajtott folyamat – csak ezt követően szabad számításba vennünk az egyes speciális mozgásokat, melyeket be szeretnénk építeni a szűrésünkbe. Meg kell óvnunk magunkat a mozgással kapcsolatos beidegződéseinktől, a saját mozgásértékelési módszereinktől, a mozgással kapcsolatos preferenciáinktól, valamint a mozgással kapcsolatos képességeinktől.
Egyszerűen fogalmazva a mozgásminta szűrésnek csupán erre a kérdésre kell választ adnia: „a vizsgált személy elég jól mozog ahhoz, hogy a következő szintre lépjen?”
„Rendelkezik a mozgással kapcsolatos alapvető életjelekkel?” Igen. Akkor lépjünk is tovább a következő szintre.
Emberek szűrése során rendkívül fontos a viselkedés előrejelzése. Az általános viselkedésminták sok mindenről tanúskodhatnak. Elvégre amíg nem ismerjük az általános viselkedésmintákat, addig nem sok értelmük van a speciális viselkedésmintákkal kapcsolatos kérdéseknek. A pszichológusok ezzel tökéletesen tisztában vannak.
A mozgásminta szűrés bemutatásakor egy tonnányi kérdést kaptam arról, hogy miként áll össze a szűrés labdarúgásra, kosárlabdára…vagy akár középiskolára, katonaságra, stb.? A válaszom pedig mindig ez volt: egy mozgásminta szűrésnek fajspecifikusnak kell lennie, nem pedig sport-, tevékenység, vagy akár életkor-specifikusnak. Ezt mindig is hangsúlyoztam. Természetesen vannak különféle osztályozások, értékelések és hozzájuk kapcsolódó értékek, de attól még a mozgás nem más, mint mozgás. Az élet elengedhetetlen eleme születésünktől egészen a halálunkig.
Bizonyos szint fölött már szükség van a mozgás kapcsán egy kiinduló szintre is, ami segít a helyes úton járni egész életünk során. Az FMS ezt a feladatot vagy el tudja látni, vagy nem, de attól még tény, hogy kiinduló szintekre igenis szükség van. Az életünk során végzett szűrések ugyanis segítenek a tisztán látásban és a helyes út követésében.
Számtalanszor kell szemvizsgálaton átesned onnantól, hogy képes vagy felismerni a betűket. Amíg képes vagy látni és felismerni a betűket, a szemvizsgálat megmutatja, a látásod elég jó-e ahhoz, hogy a következő szintre léphess, vagy átfogóbb értékelésre van szükség. Ha a következő szint az olvasás és az írás, akkor talán máris készen állsz. Azonban ha autót szeretnél vezetni, akkor hasznos – és időnként elengedhetetlen – tisztában lenni a perifériás látásod mértékével, valamint az esetleges színvakságoddal. Profi golfozó szeretnél lenni? Akkor kulcsfontosságú az is, hogy helyesen tudd felmérni a távolságokat.
Minden a szemvizsgálattal kezdődik…mindig, minden egyes alkalommal. Az életben minden folyamatosan változik, és a kiinduló szint segíthet a tudománynak és az objektív szemléletmódnak eljutni az igazsághoz, ha az esetleg nem egyértelmű, vagy rejtve marad.
Ha egy pszichológiai kérdőív segítségével akarnám előrejelezni az alapvető és általános viselkedésmintáidat, akkor egyszerű kérdéseket kell feltennem, miközben egy olyan helyzetet teremtek, ahol rá vagy kényszerítve az őszinte válaszadásra. Ez pedig egy igencsak nehéz feladat.
Nézzük például az első dilemmát: egyszerű kérdést kell feltenni. Az egyszerű kérdés olyan, amit nem lehet félremagyarázni vagy félreérteni, függetlenül a kérdező személyétől. Ez a szűrés első és legfontosabb eleme: egy olyan kérdés meghatározása, melyet eltérő készségszintű kérdezők eltérő körülmények között is fel tudnak tenni. Egy olyan egyszerű kérdést, mely remélhetőleg javítja egyrészt a kommunikációt, másrészt a válasz megbízhatóságával kapcsolatos elszámoltathatóságot is – és ezzel el is jutottunk a második dilemmához: a kérdésre adott válasz kizárólag akkor hasznos, ha őszinte.
A mozgással kapcsolatos legegyszerűbb kérdés ez: „képes vagy rá, vagy sem?” A válaszodtól függetlenül választanom kell egy mozgást, és meg kell kérjelek rá, hogy hajtsd végre. Ha te választanál, esetleg lehetőséged nyílna gyengébb teljesítményt nyújtani. Azonban ha helyesen teszem fel a kérdést, soha nem tudsz a valós képességeidnél jobban teljesíteni.
Amikor kérdések sorozata révén megpróbáljuk előrejelezni a jövőbeni viselkedést, el kell döntenünk, hogy a sikert vagy a kudarcot próbáljuk megjósolni. Ha a természet törvényeit követjük, kijelenthetjük, hogy a természet nem feltétlenül biztosít lehetőséget a sikerre – inkább „nem bukási” lehetőségekkel tud szolgálni. A bukásaink és a nem bukásaink révén többet megtudhatunk önmagunkról és a környezetünkről. Ha helyesen tanulunk, sikerrel járunk. Ha viszont nem, akkor nem fog összejönni a siker.
Valójában többet tanulunk a bukásainkból, mint a nem bukásainkból, ezért nagyon fontos követnünk a természet törvényeit. Némely bukásunk meglehetősen súlyos következményekkel járhat – olyanokkal, melyeket talán meg sem érdemlünk. Néha még túl sem lehet élni őket. Szükségünk lesz egy kis körültekintésre és előzetes tudásra ahhoz, hogy a különféle környezetekben fel tudjuk mérni a saját képességeinket.
Talán nem járunk mindig sikerrel, de olyan lehetőségeket teremthetünk, melyek révén gyorsan és hatékonyan tudunk tanulni a bukásainkból. Nem kell feltétlenül másodszor is elbuknunk ugyanúgy (tevékenység) ugyanazon tevékenység (környezet) során. Mindig módosíts a tevékenységen vagy a környezeten, ha nem a kívánt eredményt sikerült elérni. Ne feledd: ha mindkettőt egyszerre módosítod, az tönkrevágja a visszajelzési hurkot. A világ legsikeresebb embereinek jelentős része már számtalanszor elbukott – azonban amit ezekből a kudarcokból megtanultak, segített nekik a következő szintre lépni.
A kudarcot lehetőségként fogták fel – egy visszajelzési hurokként. Ryan Holiday The Obstacle is the Way című könyve a tanulás folyamatáról szól – erősen ajánlom mindenkinek.
Link: http://graycook.com/?p=2468
A teljes tartalom megtekintéséhez kérjük, jelentkezz be!
Bejelentkezés
