A testmozgás lehet a leghatékonyabb védelem az idősek elesési kockázatában

közismert, mint pl. a lakókörnyezet biztonságosabbá tétele, gyógyszeres kezelések, valamint az erősebb csontozat érdekében alkalmazott étrendkiegészítők. A legfrissebb kutatások alapján azonban úgy tűnik, a legfontosabb védekezési forma a rendszeres testmozgás, amely az izomerő, az egyensúly és a stabilitás fejlődésén keresztül csökkenti az esések kockázatát. Az egészséges táplálkozás és a megfelelő tápanyagbevitel, mint például a kalcium és a D-vitamin, szintén kulcsszerepet játszik az idősek csonterőssége és izomzata szempontjából, mely hozzájárul az esések kockázatának csökkentéséhez (Volkert et al., 2019; Klímová et al., 2020; Maity et al., 2015).

A mozgásprogramok, mint például az Otago Gyakorlat Program, kimutatták, hogy jelentősen csökkenthetik az idősek esési kockázatát, és javíthatják az általános egyensúlyt (Firouzjah & Farnian, 2023; Sari et al., 2024). Ezen túlmenően, a megfelelő táplálkozás, – beleértve a vitaminokat és ásványi anyagokat, például a B-vitamin, kalcium és D-vitamin bevitelét, – szoros összefüggésben áll az idősek egészségével, és segíthet a depressziós tünetek csökkentésében, mely hozzájárulhat a fizikai aktivitás növeléséhez (Klímová et al., 2020; Park et al., 2016).

Az idősek étrendjének és táplálkozási állapotának javítása érdekében elengedhetetlen az étrendkiegészítők használata, mivel azok pozitív hatással lehetnek a csont- és izomtömeg fenntartására az öregedés során (Kamkar et al., 2021; Marino et al., 2023). Fontos hangsúlyozni, hogy az étrend és a táplálkozási szokások folyamatos monitorozása, valamint az orvosi felügyelet alatt álló étrendi javítások hozzájárulhatnak egy egészségesebb időskori lét fenntartásához (Volkert et al., 2019; Rosli et al., 2019). Az időskori balesetek megelőzésében tehát kulcsszerepe van a mozgásnak, a tudatos étrendnek és az egészséges életmódnak, amit számos kutatás alátámaszt (Salazar et al., 2016; Kusumawati, 2023).

Egy friss kutatás, amely a JAMA folyóiratban jelent meg (https://jamanetwork.com/journals/jama/fullarticle/2819574), érdekes és fontos eredményeket hozott az időskori esések megelőzésével kapcsolatban.

A kutatás szerzői összesen 65 randomizált klinikai vizsgálat adatait elemezték, hogy értékeljék különböző beavatkozások hatékonyságát:

• 37 vizsgálat kizárólag testmozgáson alapuló programokat vizsgált, 16 117 résztvevő bevonásával,
• míg 28 vizsgálat többtényezős beavatkozásokat elemzett, összesen 27 784 résztvevő részvételével.

A többtényezős intervenciók összetett programok voltak, melyek táplálkozási tanácsadást, gyógyszerelés-menedzsmentet, a lakókörnyezet biztonságosabbá tételét, valamint kisebb arányban mozgáselemeket is tartalmaztak. Ezzel szemben a testmozgás-központú programok kifejezetten különféle mozgásformákat, intenzitásokat és edzésgyakoriságokat alkalmaztak, az izomerő, az egyensúly és a mozgáskoordináció fejlesztésére fókuszálva.

Mik voltak a kutatás legfontosabb eredményei?

Mind a testmozgás-alapú, mind a többtényezős beavatkozások jelentős és hasonló mértékű, körülbelül 15%-os csökkenést eredményeztek az esések kockázatában a kontrollcsoportokhoz képest.

Külön figyelemre méltó azonban, hogy a kizárólag testmozgásra épülő programok további előnyöket is mutattak:

• Szignifikánsan csökkentették a sérüléssel járó esések számát (incidenciaarány: 0,84; 95%-os megbízhatósági intervallum: 0,74–0,95),
• és mérsékelték annak valószínűségét, hogy egy résztvevő legalább egyszer elesik (kockázati arány: 0,92; 95% CI: 0,87–0,98).

Következtetések és gyakorlati tanulságok

Bár a vizsgálat nem közvetlen összehasonlítást végzett a két beavatkozási típus között (csak a kontrollcsoportokhoz viszonyítva értékelték az eredményeket), az adatok alapján mégis jól látható:

• A rendszeres, célzott testmozgás önmagában is rendkívül hatékony eszköz az esések megelőzésében, és elengedhetetlen eleme bármilyen átfogó megelőzési stratégiának.
• Az idősebb felnőttek számára a leghatékonyabb védelmet azok a mozgásformák biztosítják, amelyek:

1. az izomerőt növelik,
2. az egyensúlyt fejlesztik,
3. és a mozgáskoordinációt javítják.

Ilyen tevékenységek például az erősítő edzések, a tai chi, vagy a funkcionális egyensúlygyakorlatok, amelyek mind bizonyítottan csökkentik az esések előfordulását és súlyosságát.

Összegzés

A kutatás egyértelmű üzenete: a rendszeres testmozgás nemcsak hozzájárul az idősek fizikai állapotának megőrzéséhez, hanem aktívan segít az esések megelőzésében is – így életminőségük hosszú távú fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.

Referenciák

1. https://jamanetwork.com/journals/jama/fullarticle/2819574 
2. Firouzjah, E. and Farnian, L. (2023). The effect of a fall proof training on balance and fear of falling in older women. Scientific Journal of Rehabilitation Medicine, 11(6), 988-1001. https://doi.org/10.32598/sjrm.11.6.11
3. Kamkar, N., Pieruccini‐Faria, F., Osman, A., Sarquis‐Adamson, Y., Hunter, S., Sultana, M., … & Kobusingye, O. (2021). Evaluation of clinical practice guidelines on fall prevention and management for older adults. Jama Network Open, 4(12), e2138911. https://doi.org/10.1001/jamanetworkopen.2021.38911
4. Klímová, B., Novotný, M., & Vališ, M. (2020). The impact of nutrition and intestinal microbiome on elderly depression—a systematic review. Nutrients, 12(3), 710. https://doi.org/10.3390/nu12030710
5. Kusumawati, Y. (2023). Differences differences effect of tandem gait exercise and square stepping exercise on reducing risk of falling in the elderly. JFKI, 3(1), 23-29. https://doi.org/10.59946/jfki.2023.182
6. Maity, A., Chauhan, K., Panwar, N., & Mistry, P. (2015). Impact evaluation of calcium and vitamin d supplementation and physical activity on bone health status of elderly population of urban vadodara. Journal of Pharmacy and Nutrition Sciences, 5(1), 50-56. https://doi.org/10.6000/1927-5951.2015.05.01.8
7. Marino, C., Pagano, I., Castaldo, G., Grimaldi, M., D’Elia, M., Santoro, A., … & Rastrelli, L. (2023). Supplementing low-sodium bicarbonate–calcic (lete)® water: effects in women on bone and systemic metabolism. Metabolites, 13(11), 1109. https://doi.org/10.3390/metabo13111109
8. Park, S., Kim, Y., Lee, S., Lee, J., Hwang, H., Jeong, D., … & Lee, B. (2016). Vitamin-mineral supplement use patterns in elderly koreans: data from the 2007–2008 korean national health and nutrition examination survey. Korean Journal of Family Medicine, 37(2), 123. https://doi.org/10.4082/kjfm.2016.37.2.123
9. Rosli, T., Chan, Y., Kadir, R., & Hamid, T. (2019). Association between oral health-related quality of life and nutritional status among older adults in district of kuala pilah, malaysia. BMC Public Health, 19(S4). https://doi.org/10.1186/s12889-019-6867-1
10. Salazar, N., Valdés-Varela, L., González, S., Gueimonde, M., & Reyes‐Gavilán, C. (2016). Nutrition and the gut microbiome in the elderly. Gut Microbes, 8(2), 82-97. https://doi.org/10.1080/19490976.2016.1256525
11. Sari, C., Basiroh, S., & Haroen, H. (2024). The otago exercise  training program for patients with moderate fall risk  problems : a case report. Jurnal Berita Ilmu Keperawatan, 17(1), 110-116. https://doi.org/10.23917/bik.v17i1.1942
12. Volkert, D., Beck, A., Cederholm, T., Cruz‐Jentoft, A., Goisser, S., Hooper, L., … & Bischoff, S. (2019). Espen guideline on clinical nutrition and hydration in geriatrics. Clinical Nutrition, 38(1), 10-47. https://doi.org/10.1016/j.clnu.2018.05.024