Telefon

+36 30 599 60 35

Emal

kriszta@movelab.hu

Cikkek

A mozgás, mint életjel – kutatás az FMS és a kulcsfontosságú egészségi markerek kapcsolatáról időseknél (Brett Jones)

A mozgás, mint életjel – kutatás az FMS és a kulcsfontosságú egészségi markerek kapcsolatáról időseknél (Brett Jones)

A mozgás, mint életjel – kutatás az FMS és a kulcsfontosságú egészségi markerek kapcsolatáról időseknél (Brett Jones)

Emlékszem, Gray Cook évek óta emlegeti a Functional Movement Screen (FMS) kapcsán, hogy “a mozgás egy életjel”. Valójában az FMS gyökerei is abból fa

kadnak, hogy megpróbálták áthidalni a mérkőzések előtti fizikális felmérők, valamint a teljesítmény tesztek közti szakadékot a fiatal sportolók esetében. De hogyan is kell valójában értelmezni, hogy a mozgás egy “életjel”?

Ha emlékszel az orvosnál tett legutóbbi látogatásodra, jó eséllyel megmérték a pulzusodat, a légzésedet, a testhőmérsékletedet, valamint a vérnyomásodat, mielőtt egyáltalán rátértetek volna a konkrét panaszodra. Ezek az életjelek nem a diagnózisban segítenek, hanem annak meghatározásában, hogy szükség van-e bizonyos területeken további speciális vizsgálatokra. Például a magas testhőmérséklet nem egy diagnózis, hanem annak a jele, hogy a testben történik valami, melyet alaposabban meg kell vizsgálni. Vajon fertőzés, vírus, vagy valamilyen más egészségügyi probléma okozza? Ezt csak további vizsgálatokkal tudhatjuk meg.

Lehet a mozgás egy életjel?

Tisztában vagyunk vele, hogy a népesség azon tagjai körében, akiknél nem jelentkezik fájdalom a mozgásminták szűrése során, az egyes tesztek fel tudják tárni, mely minták esnek a minimálisan elvárt kompetenciaszint alá, felhívva a figyelmet a kezelendő diszfunkciókra. Akiknél pedig fájdalom jelentkezik a szűrés során, fel lehet hívni a figyelmet a további orvosi vizsgálatok szükségességére.

Innentől pedig a kérdés az, hogy az FMS összhangban van-e a kulcsfontosságú életjelekkel?

Habár a legtöbb kutatást a fiatalabb, aktívabb életet élő résztvevőkkel végezték, egy aktuális tanulmány során azt vizsgálták, hogy az FMS mennyire van összhangban a kulcsfontosságú életjelekkel idősebbek esetében.

A tanulmány részletei

A Cooper Center longitudinális tanulmány (Cooper Center Longitudinal Study – “CCLS”) során 425 férfit és 158 nőt vizsgáltak (életkoruk átlagosan 60 év volt), az FMS teszt és a kulcsfontosságú életjelek kapcsolatára fókuszálva. Az életjelek közé az alábbiak tartoztak: “részletes kórtörténet (saját és családon belüli), fizikális felmérés, éhgyomri vérpanel, antropometriás értékelés, nyugalmi vérnyomás, EKG, valamint MoCA teszt a kognitív képességek felmérésére”. A testtömegindexet a kg-ban megállapított testsúly és a méterben kifejezett magasság négyzetének hányadosaként állapították meg. A derék kerületét a köldök vonalában mérték meg egy rugalmas mérőszalaggal. A metabolikus szindróma diagnózisához az alábbi 5 kockázati tényző közül legalább 3-nak teljesülnie kellett: HDL-koleszterin <50mg·dl-1 a nők, illetve <40 mg·dl-1 a férfiak esetében, trigliceridek szintje ≥150mg·dl-1, nyugalmi vérnyomás ≥130/85mmHg vagy orvos által diagnosztizált hipertenzió, derékkerület>88cm a nők, illetve >102cm a férfiak esetében, valamint éhgyomri vércukorszint ≥100 mg·dl-1 vagy orvos által diagnosztizált cukorbetegség.”

A fizikális erőnléti tesztek eredményét szintén feljegyezték az alábbi információk alapján: “önbevalláson alapuló fizikai aktivitás, valamint a módosított Balke-protokoll alkalmazásával végzett maximális időtartamú futópados teszt a kardiorespirációs erőnlét megállapítására.”

Minden FMS tesztet olyan képzett szakértők végeztek, akik már teljesítették az FMS Level 1 szakértői képzést. Az FMS értékek interrater és intrarater megbízhatósága 0.76, illetve 0.74 volt (44).

A “gyors és mocskos” eredmények:

“Az életkor, nem és dohányzás alapján történő korrekciókat követően az FMS összpontszámok szignifikáns és pozitív összefüggést mutattak a kardiorespirációs erőnléttel, a HDL-koleszterinnel, a fizikális erőnléttel, az ellenállásos edzés gyakoriságával, a teljes koleszterinszinttel, az omega-3 indexszel, a szérum D-vitamin szinttel, valamint az LDL-koleszterinnel. Az FMS összpontszámok szignifikáns és inverz kapcsolatot mutattak a derékkerülettel, a BMI-vel, a metabolikus szindróma jelenlétével, az éhgyomri vércukorszinttel, valamint a HbA1c szinttel. Az FMS összpontszámok nem mutattak szignifikáns összefüggést a MoCA értékkel, az esések előfordulási gyakoriságával, a nyugalmi pulzussal, valamint a szérum B-12 szinttel.”

Az FMS tesztek átlagos kompozit összpontszáma 11.73 volt a férfiaknál, 11.88 a nőknél, és 11.77 a teljes mintában. A férfiak és nők eredményei közti eltérések leginkább az Aktív nyújtottláb-emelés (ASLR), Vállmobilitás (SM) és Törzsstabilitás – fekvőtámasz (TSPU) teszteknél jelentkeztek. A nők átlagosan jobb eredményeket értek el az ASLR és SM teszteken, míg a férfiak jobban teljesítettek a TSPU teszten.

Résztvevők és kihagyók

A tanulmány résztvevői közül 3.678 férfi és 1.575 nő úgy döntött, hogy nem vesz részt a CCLS tanulmány részét képező FMS tesztben. Ez lehetővé tette, hogy a kutatók további információkat nyerjenek a résztvevők és a kihagyók közti eltérésekről.

“Jelentős eltérések voltak megfigyelhetők az FMS tesztben résztvevők és azt azt kihagyók között. Az FMS-tesztben résztvevő férfiaknál magasabb volt a kardiorespirációs erőnlét, a diasztolés vérnyomás, a teljes és az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL)-koleszterin, valamint a MoCA érték, valamint alacsonyabb volt az életkor, a sziszolés vérnyomás, a szérum D-vitamin és B-12, az omega-3 index, valamint az esések előfordulási gyakorisága, mint az FMS-tesztet kihagyóknál (p=0.05 mindkét esetben). Habár a résztvevő, illetve kihagyó nők közti átlagos eltérések jellemzően hasonlóak voltak, mint a férfiak esetében, ezek az eltérések alapvetően nem minősültek szignifikánsnak (kisebb elemszám).

Konklúzió és alkalmazási lehetőségek

A Cooper Center logitudinális tanulmánynak voltak komoly erősségei, mint például a résztvevők magas száma, az FMS-teszteket rögzítő szakértők jelenléte, valamint a CCLS-en belüli erőteljes támogatottság. A tanulmány ismert gyengesége a fehér résztvevők homogénebb jelenléte, mivel jellemzően ők képezték a CCLS résztvevőinek többségét; ezáltal az adatok többféle népességre történő alkalmazási lehetősége korlátozott lehet (habár véleményem szerint ugyanúgy alkalmazható, mivel a mozgás és az adaptáció folyamata az emberi fajnál egységesen megfigyelhető).

Összefoglalva “jelen tanulmány során az FMS összpontszámmal erősen összefüggő kulcsfontosságú életjelek az alábbiak voltak: derékkerület, kardiorespirációs erőnlét, BMI, a metabolikus szindróma jelenléte, a HDL-koleszterinszint, a fizikális erőnlét, az ellenállásos edzés gyakorisága, az éhgyomri vércukorszint, valamint a HbA1c szint, melyek mindegyikére erőteljes hatással van az életmód. Például a fizikálisan aktívabb életmódot folytatók esetében nagyobb esélyel fordul elő magasabb kardiorespirációs erőnlét és HDL-koleszterin szint, valamint alacsonyabb vércukor és HbA1c szint (19). Ezen személyek szignifikánsan kisebb valószínűséggel vannak elhízva vagy szenvednek metabolikus szindrómában (13). Ezért az FMS összpontszám bizonyos mértékben az egészséges életmód életjelének tekinthető idősek esetében.”

Az utolsó mondat a lényeg: “az FMS összpontszám bizonyos mértékben az egészséges életmód életjelének tekinthető idősek esetében.” A fogáserőről szóló korábbi cikkünk a fogáserő és a mortalitás közti kapcsolatot tárta fel, de valójában maga az életmód az, ami elősegíti a megfelelő fogáserő révén a kettő közti “kapcsolatot”, nem pedig “magában” csak a fogás ereje. Az egészséges életmód és a magasabb aktivitási szint tudja fokozni vagy szinten tartani a jobb minőségű mozgást, ezáltal téve az FMS-t egy “életjellé” a kulcsfontosságú egészségi markerek vonatkozásában.

Az FMS-nek megvan az a további nagy előnye is, hogy egyrészt módosítható (korrekciós gyakorlatok révén), másrészt pedig megfelelő programtervezéssel fokozhatja a fizikális aktivitás mértékét. Ugyanis ha a jobb mozgás révén pozitív adaptációkat tudsz elérni az edzés jelentette stressz hatására, akkor nagyobb eséllyel fogsz gyakrabban mozogni. Annak ismeretében pedig, hogy egyrészt a mozgás erősen korrelál a kulcsfontosságú egészségi markerekkel idősek esetében, másrészt az idősebb népesség jelenti a fitnesz ipar egyik fő fókuszát, könnyebben lehet népszerűsíteni az FMS rendszerét az idősebb népesség körében is.

Hivatkozások:

Farrell, S. W., Pavlovic, A., Barlow, C. E., Leonard, D., Defina, J. R., Willis, B. L., … Haskell, W. L. (2019). Functional Movement Screening Performance and Association With Key Health Markers in Older Adults. Journal of Strength and Conditioning Research, 1. doi: 10.1519/jsc.0000000000003273

 

Link: https://www.functionalmovement.com/Articles/912/a_movement_vital_sign_-_research_on_the_fms_and_key_health_markers_in_older_adults

Megosztás

Legújabb cikkek

Facebook