[et_pb_section bb_built=”1″][et_pb_row][et_pb_column type=”4_4″][et_pb_post_title _builder_version=”3.0.86″ title=”on” meta=”off” author=”on” date=”on” categories=”on” comments=”on” feature
Ugye te is használod a Pandora-t?
[/et_pb_text][et_pb_image _builder_version=”3.0.86″ src=”https://www.functionalmovement.com/files/Articles/458a_pandorascreenshot-266×400.png” show_in_lightbox=”off” url_new_window=”off” use_overlay=”off” align=”center” always_center_on_mobile=”on” force_fullwidth=”off” show_bottom_space=”on” /][et_pb_text _builder_version=”3.0.86″ background_layout=”light”]
Ha nem, elmagyarázom: A Pandora egy zenei élmény, ahol személyre szabhatod a zenehallgatásodat. Kiválasztasz egy előadót, akinek szereted a számait, ezután pedig létrehozol erről az előadóról elnevezve egy rádióállomást. Ezt követően a program ajánlani fog neked zenét az adott előadótól, de más előadóktól is (függetlenül attól, hogy ismered őket, vagy sem), akik stílusa rendkívül hasonlít az eredeti választásodhoz.
A Pandora azért képes erre, mert a háttérben kitaláltak egy módot a zenék mintázatának vizsgálatára – mintákra a szövegben, mintákra a ritmusban, mintákra az előadásmódban. Ha egyszerűen csak választasz egy Pandora csatornát, és nem reagálsz rá, akkor csupán a hallott számok fele fog tetszeni.
A Pandora-ban ”hüvelykujjal felfelé” vagy ”hüvelykujjal felfelé” értékelheted a számot attól függően, hogy tetszett, vagy sem. Onnantól, hogy megmutatod a Pandora-nak a zenei ízlésedet, a te zenédet fogja játszani. A Pandora megjegyzi a választásaidat, és azok segítségével finomítja a rendelkezésre álló információit.
[/et_pb_text][et_pb_image _builder_version=”3.0.86″ src=”https://www.functionalmovement.com/files/Articles/458a_thumbs-450×158.png” show_in_lightbox=”off” url_new_window=”off” use_overlay=”off” align=”center” always_center_on_mobile=”on” force_fullwidth=”off” show_bottom_space=”on” /][et_pb_text _builder_version=”3.0.86″ background_layout=”light”]
A cikk címe Pandora és edzés, de nem foglak arra utasítani, hogy hallgass zenét edzés közben.
Csak annyit akarok ezzel mondani, hogy a Pandora hatékonyabban tud szórakoztatni, mint mi edzőkként és rehabilitációs szakemberekként a mozgásodon fejleszteni. Ez azért van, mert a Pandora odafigyel a mintáidra, és finomítja az információit.
A Pandora módszerének is vannak buktatói. Ha túl válogatós vagy, és túlságosan finomra hangolod az információkat, nem lesz változatos a zenéd, és soha nem fogsz összefutni a potenciális jövőbeli kedvenceiddel. Ha pedig egyáltalán nem reagálsz a Pandora-ra, nem leszel sokkal előrébb annál, mint amit a helyi rádióban is hallgathatsz.
De ha adsz visszajelzést a Pandora-nak, és nem próbálod meg teljes mértékben irányítani, más előadók zenéjével is meg fogsz tudni ismerkedni. Ez lehetőséget fog biztosítani újabb állomások létrehozására és további finomítására. Mi lenne, ha az edzést is ugyanígy kezelnénk?
A The Rise of Superman című könyvében Steven Kotler egy utazásra visz bennünket az extrém sportolók világába. Olyan férfiakról és nőkről szól, akik a saját sportágukban korábban soha nem látott mértékben döntötték meg a rekordokat.
Egyszerűen csak azért dőltek meg a rekordok, mert egy új sportról beszélünk, ahol jelentős tere van még a fejlődésnek?
[/et_pb_text][et_pb_image _builder_version=”3.0.86″ src=”https://www.functionalmovement.com/files/Articles/458a_Rise-of-Superman.jpg” show_in_lightbox=”off” url_new_window=”off” use_overlay=”off” align=”center” always_center_on_mobile=”on” force_fullwidth=”off” show_bottom_space=”on” /][et_pb_text _builder_version=”3.0.86″ background_layout=”light”]
Nem feltétlenül. Képzeljük el, ahogy egy snowboardos, egy szörfös, egy sziklamászó vagy egy gördeszkás gyakorol. Sokkal inkább tűnhet játéknak, mint szetteknek, ismétléseknek, valamint a testrészekre és az anyagcserére fókuszáló edzésnek. Nem is kell megkérni őket a gyakorlásra. Játszanak, és játék közben ”hüvelykujjal felfelé” vagy ”hüvelykujjal felfelé” értékelnek bizonyos tevékenységeket. Egyes tevékenységeket gyakorlás segítségével szeretnének megerősíteni.
Mi a különbség a játék és a gyakorlás közt?
A gyakorlás során kiválasztjuk a játék egy adott elemét, és nagyobb bukási valószínűségnek tesszük ki magunkat. Ez lehetséges egy kockázatosabb mozgás során, vagy egy szakértő jelenlétében. Elképzelhetjük, ahogy egy gördeszkás a saját határait feszegeti, egy harcművész egy ütést vagy rúgást hajt végre egy mester előtt, vagy egy súlyemelő valós idejű visszajelzést kap, majd azt felhasználva kezd neki a következő ismétlésnek.
Minden alkalommal gyakorlunk, mikor egy mesterrel találkozunk, vagy egy kihívást jelentő elemmel foglalkozunk. Vettük a játék egy adott elemét, és megnöveltük a bukás valószínűségét. Ha a bukás lehetősége, mellyel szembenézel, nem túlélhető, holnap nem leszel itt. Csak addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér. De mindenképpen nyújtózkodj olyan mértékig, amihez teljes elkötelezettségre van szükség. Ha nem teszed bele magad a tevékenységbe, melyet épp végzel, nem fogsz eljutni a ”flow” állapotba.
A flow-ban születnek az új rekordok, és realizálódik a mozgás belső értéke.
A mozgás belső értékét az adja, hogy jobban nézel ki, jobban érzed magad, az emberek pedig hátba veregetnek, és azt mondják, ”Ez igen, nagyon jól nézel ki.” Az extrém sportok belső mértékét a pillanat maximális megélése adja – egy agy-test élmény, ahol nincs múlt, nincs jövő, és nincs belső kritika.
Mikor profi sportolókkal a flow állapotról beszélünk, nem feltétlenül tekintik magukat szuperembernek. Csupán annyit mondanak, hogy úgy tűnik, mintha mindenki más lassított felvételben mozogna. Ha a mozgásaid életútját három szeletként vizsgálnánk, melyek egymást átfedve kört alkotnak, a három szelet a játék, a gyakorlás és az edzés lenne.
[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][et_pb_row][et_pb_column type=”1_3″][et_pb_image _builder_version=”3.0.86″ src=”https://www.functionalmovement.com/files/Articles/538a_pptpie2-450x400_Thumb.png” show_in_lightbox=”off” url_new_window=”off” use_overlay=”off” align=”center” always_center_on_mobile=”on” force_fullwidth=”off” show_bottom_space=”on” /][/et_pb_column][et_pb_column type=”2_3″][et_pb_text _builder_version=”3.0.86″ background_layout=”light”]
Az egyik legnagyobb hiba, melyet fitnesz szakértőként, teljesítmény szakértőként, vagy akár rehabilitációs szakértőként elkövettünk, az az, hogy olyan szinten ráfókuszáltunk az edzés számszaki részére – a szettekre, az ismétlésekre, a periodizációra –, hogy elfelejtettük: az emberek az állapotuk fenntartásán túl elsődleges a játék, és a környezettel való kapcsolat miatt mozognak.
Az összekapcsolódást követően a kapcsolat intenzitásának növelését gyakorolják. Lemennek a nyúl üregébe, és akár észreveszik, akár nem, egyre jobb lehetőségeket keresnek a gyakorlás által a visszajelzésre. A visszajelzés pedig általában inkább a bukás által érkezik, nem pedig a siker által. Ha a bukás túlélhető, és a bukás elfogadható, akkor minden nap egyre jobbak leszünk. A fejlődés a készségeid élesítése, hogy eljuthass a potenciálod „elérhető, de távoli” peremére.
[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][et_pb_row][et_pb_column type=”4_4″][et_pb_text _builder_version=”3.0.86″ background_layout=”light”]
A Functional Movement Screening és a teljesítmény tesztelés különféle szintjei bukást, vagy a normálisnál alacsonyabb eredményeket és számokat okozhatnak, melyek a bukás lehetőségét jelezhetik. Ezen igyekezetünk során azonban csupán a büszkeséged fog csorbát szenvedni (és kizárólag akkor, ha csak a számokkal foglalkozol). A célunk annak elkerülése, hogy megsérüljön a térded vagy a hátad, vagy értékes edzési időt veszíts csupán azért, mert nem sikerült a készségeidet eléggé kiélezni a kihíváshoz olyan módon, mely a készség szintjének növelését elfogadható kockázat mellett tette meg.
A 90-es évek vége óta ezen készség – a kihívási arány – fejlesztésének és előrejelzésének legjobb módjára koncentrálunk. Ha belegondolsz, a SAID-elv (Specific Adaptation to Imposed Demand – adott terheléshez való egyedi alkalmazkodás) középen kettéválasztható, mivel az egyedi alkalmazkodás a szervezet feladata, míg az adott terhelés a környezeté. Ennek kapcsán két dologra szeretnék rávilágítani.
[/et_pb_text][et_pb_image _builder_version=”3.0.86″ src=”https://www.functionalmovement.com/files/Articles/458a_SAID-400×400.jpg” show_in_lightbox=”off” url_new_window=”off” use_overlay=”off” align=”center” always_center_on_mobile=”on” force_fullwidth=”off” show_bottom_space=”on” /][et_pb_text _builder_version=”3.0.86″ background_layout=”light”]
Először is, mikor a megfelelő készséget – a kihívási arányt – szeretnénk fejleszteni saját magunk esetében, vagy valaki másnál, aki felbérelt minket erre, milyen szisztematikus eszközt használunk annak megállapítására, hogy a szervezet vagy a környezet jelenti a szűk keresztmetszetet?
Kerüljük a menekülő útvonalat, ne mondjuk azt, hogy ”Ó, mindkettőt fejleszteni fogjuk.” Sebészek, műtősök, pilóták és bírók nap, mint nap hoznak ’igen’ és ’nem’ döntéseket.
Könyörgök nektek, fitnesz és rehabilitációs szakembereknek: ha nem tudjátok, melyikkel van probléma – a szervezettel, vagy a környezettel –, akkor nem vagytok elég képzettek egy javaslathoz. Véleményem szerint azért fizetnek minket, hogy mesterlövészek legyünk, ne pedig szőnyegbombázók.
[/et_pb_text][et_pb_image _builder_version=”3.0.86″ src=”https://www.functionalmovement.com/files/Articles/458a_orgorenv6-450×331.jpg” show_in_lightbox=”off” url_new_window=”off” use_overlay=”off” align=”center” always_center_on_mobile=”on” force_fullwidth=”off” show_bottom_space=”on” /][et_pb_text _builder_version=”3.0.86″ background_layout=”light”]
Másodszor, ha tisztában vagy vele, hogy melyikkel van a probléma, milyen szisztematikus kategóriákat és alapvető jelzéseket veszel figyelembe annak biztosítására, hogy ne okozz kárt?
Ha utazásra indulunk, az segít felfrissülni, valamint felnyitni az ember szemét. A saját utazásom során megtanultam, hogy képtelen vagyok erre – fizikális fejlesztés – jobb minőségben, mint maga a természet. A természetes szelekció a létezésünk során folyamatosan ott munkálkodik a háttérben. Nem hinném, hogy a természetes környezetnél jobban tudnálak fejleszteni.
Szakértőként a szerepem csupán annyiból áll, hogy biztonságosabban és gyorsabban fejlesszelek. Ehhez rendszerszintű megközelítésre van szükségünk, és azonosítanunk kell a fejlettséged egyes szintjeihez kapcsolódó alapvető biomarkereket. Amennyiben ezek rendelkezésre állnak, már hatékonyan rá tudunk fókuszálni egy készség – a kihívási arány – optimalizálására, hogy eljuss az agyadból a testedig…és túlléphess a fitnesz lényegtelen motivátorain, és rákoncentrálhass a fontos motivátoraira.
Kérlek olvassátok el a The Rise of Superman című könyvet. Segíteni fog a magánéletben és a hivatásban egyaránt. Ezt nem tudom ennél már hangsúlyosabban javasolni.
Link: http://www.functionalmovement.com/articles/Screening/576/pandora_and_exercise
[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]
A teljes tartalom megtekintéséhez kérjük, jelentkezz be!
Bejelentkezés