[et_pb_section bb_built=”1″][et_pb_row][et_pb_column type=”4_4″][et_pb_post_title _builder_version=”3.24.1″ meta=”off” featured_image=”off” text_shadow_horizontal_length=”text_shadow_style,%91object Object%93″ text_shadow_hor
A motoros egységek toborzása egy látszólag egyértelmű folyamat, mint azt bemutattam a sorozat 1. és 2. részében. Azonban mint az emberi testben minden másra, erre is igaz, hogy az egyszerű magyarázat egyből kevésbé egyszerűvé válik, amikor mikroszkopikus szinten kezdjük el vizsgálni a fiziológiát.
Gondoljunk csak bele, mennyi különféle feladatra kell reagálniuk a motoros egységeknek a robbanékony „küzdj vagy menekülj” reakcióktól a megterhelő izometrikus összehúzódásokon át egészen a felemás korláton egy hátraszaltót követően egy tízforintosnyi helyre történő leérkezésig.
Vajon az idegrendszer az adott feladattól függetlenül mindig ugyanazt a motoros egység toborzási mintázatot követi?
Mielőtt erre rátérnénk, ismételjük át, miről is beszéltem az eddigiekben. Az izomösszehúzódásokat az idegrendszered szabályozza, a motoros egységek toborzása pedig meghatározott sorrendben történik az erőfeszítés növekedésével összefüggésben. Az edzőteremben akkor növekszik az erőfeszítés, ha egy könnyű súlyt gyorsabban emelsz fel, vagy ha egy nehezebb súllyal igyekszel megbirkózni. A könnyű súlyok mozgatásakor a legkönnyebb/leglassabb motoros egységeidet toborzod, az erőfeszítés növekedésével pedig további nagyobb/gyorsabb motoros egységek is bevonásra kerülnek.
Négy évtizeden keresztül azt feltételezték, hogy az emberi neurofiziológia mindig ezt a meghatározott toborzási sorrendet követi normál körülmények között. Ettől eltérő eredményeket jellemzően állatokon végzett kutatások során kaptak, és minden képzett kutató tisztában van vele, hogy az állatok bevonásával végzett laboratóriumi kísérletek gyakran nem alkalmazhatók az emberek esetében. (Elég csak a miosztatinra és az Arnold-szerű fizikummal rendelkező bikára gondolni, hogy belássuk ennek valóságtartalmát.)
Amikor 2005-ben neurofiziológiából diplomáztam, még mindig a motoros egységek meghatározott sorrend alapján történő toborzása volt tekinthető a legjobb magyarázatnak azt illetően, hogy miként reagál az idegrendszer az egyre nagyobb erőfeszítés jelentette kihívásokra.
Azonban az idegtudomány világa – bármely más megbízható tudományághoz hasonlóan – végül eljutott arra a pontra, hogy a precízebb tesztelési eljárások tisztább képet tudtak adni róla, mi is történik valójában. 2006-ban Wakeling és társai (J. R. Soc. Interface, 3, 533-544) tanulmányuk során megvizsgálták az izomrostok toborzását a vádli plantarflexióért felelős három izmában: a gázlóizomban, valamint a kétfejű lábikraizom medialis és lateralis fejében.
A vizsgálatuk során pedig egy rendkívül meglepő dologra bukkantak. EMG vizsgálat segítségével bemutatták, hogy a kétfejű lábikraizom medialis fejében preferáltan a leggyorsabb (legnagyobb) motoros egységek kerültek toborzásra még akkor is, amikor a lassabb motoros egységek is elérhetőek voltak.
Ez a kutatás azért igazán érdekes, mert tökéletesen szembemegy a toborzással kapcsolatos korábbi ismeretekkel. A méret elve alapján ha a legnagyobb motoros egységek toborzásra kerülnek, akkor a kisebb motoros egységeknek is teljes erőbedobással kell dolgozniuk, hogy tartani tudják a lépést. Wakeling csapata azonban bemutatta, hogy a kétfejű lábikraizom medialis fejében lecsökkent a kisebb motoros egységek aktivitása, miközben a legnagyobb egységek továbbra is teljes elképesztő sebességgel dolgoztak.
Vajon miként lehetséges ez? A tanulmány készítői szerint a gerincvelőben található interneuron – az úgynevezett Renshaw-sejt – képes gátolni a kicsi/lassú motoros egységek működését. Az alábbi képen két motoros egységet (fekete színnel jelölve) fogsz látni, melyek kilépnek a gerincvelőből és irányítják az izmaidat. Látni fogsz emellett egy nyilat is mindkét motoros neuronból, mely azt jelzi, hogy információkat juttatnak vissza a Renshaw-sejthez (pirossal jelölve). Ez a Renshaw-sejt a motoros neuronokból származó információkra támaszkodva gátolhatja a kis motoros egységeket annak érdekében, hogy előnyben részesítse a nagy motoros egységeket.
[/et_pb_text][et_pb_image _builder_version=”3.24.1″ src=”https://movelab.hu/wp-content/uploads/2019/06/4.jpg” align=”center” box_shadow_horizontal_tablet=”0px” box_shadow_vertical_tablet=”0px” box_shadow_blur_tablet=”40px” box_shadow_spread_tablet=”0px” z_index_tablet=”500″ /][et_pb_text _builder_version=”3.24.1″ text_text_shadow_horizontal_length=”text_text_shadow_style,%91object Object%93″ text_text_shadow_horizontal_length_tablet=”0px” text_text_shadow_vertical_length=”text_text_shadow_style,%91object Object%93″ text_text_shadow_vertical_length_tablet=”0px” text_text_shadow_blur_strength=”text_text_shadow_style,%91object Object%93″ text_text_shadow_blur_strength_tablet=”1px” link_text_shadow_horizontal_length=”link_text_shadow_style,%91object Object%93″ link_text_shadow_horizontal_length_tablet=”0px” link_text_shadow_vertical_length=”link_text_shadow_style,%91object Object%93″ link_text_shadow_vertical_length_tablet=”0px” link_text_shadow_blur_strength=”link_text_shadow_style,%91object Object%93″ link_text_shadow_blur_strength_tablet=”1px” ul_text_shadow_horizontal_length=”ul_text_shadow_style,%91object Object%93″ ul_text_shadow_horizontal_length_tablet=”0px” ul_text_shadow_vertical_length=”ul_text_shadow_style,%91object Object%93″ ul_text_shadow_vertical_length_tablet=”0px” ul_text_shadow_blur_strength=”ul_text_shadow_style,%91object Object%93″ ul_text_shadow_blur_strength_tablet=”1px” ol_text_shadow_horizontal_length=”ol_text_shadow_style,%91object Object%93″ ol_text_shadow_horizontal_length_tablet=”0px” ol_text_shadow_vertical_length=”ol_text_shadow_style,%91object Object%93″ ol_text_shadow_vertical_length_tablet=”0px” ol_text_shadow_blur_strength=”ol_text_shadow_style,%91object Object%93″ ol_text_shadow_blur_strength_tablet=”1px” quote_text_shadow_horizontal_length=”quote_text_shadow_style,%91object Object%93″ quote_text_shadow_horizontal_length_tablet=”0px” quote_text_shadow_vertical_length=”quote_text_shadow_style,%91object Object%93″ quote_text_shadow_vertical_length_tablet=”0px” quote_text_shadow_blur_strength=”quote_text_shadow_style,%91object Object%93″ quote_text_shadow_blur_strength_tablet=”1px” header_text_shadow_horizontal_length=”header_text_shadow_style,%91object Object%93″ header_text_shadow_horizontal_length_tablet=”0px” header_text_shadow_vertical_length=”header_text_shadow_style,%91object Object%93″ header_text_shadow_vertical_length_tablet=”0px” header_text_shadow_blur_strength=”header_text_shadow_style,%91object Object%93″ header_text_shadow_blur_strength_tablet=”1px” header_2_text_shadow_horizontal_length=”header_2_text_shadow_style,%91object Object%93″ header_2_text_shadow_horizontal_length_tablet=”0px” header_2_text_shadow_vertical_length=”header_2_text_shadow_style,%91object Object%93″ header_2_text_shadow_vertical_length_tablet=”0px” header_2_text_shadow_blur_strength=”header_2_text_shadow_style,%91object Object%93″ header_2_text_shadow_blur_strength_tablet=”1px” header_3_text_shadow_horizontal_length=”header_3_text_shadow_style,%91object Object%93″ header_3_text_shadow_horizontal_length_tablet=”0px” header_3_text_shadow_vertical_length=”header_3_text_shadow_style,%91object Object%93″ header_3_text_shadow_vertical_length_tablet=”0px” header_3_text_shadow_blur_strength=”header_3_text_shadow_style,%91object Object%93″ header_3_text_shadow_blur_strength_tablet=”1px” header_4_text_shadow_horizontal_length=”header_4_text_shadow_style,%91object Object%93″ header_4_text_shadow_horizontal_length_tablet=”0px” header_4_text_shadow_vertical_length=”header_4_text_shadow_style,%91object Object%93″ header_4_text_shadow_vertical_length_tablet=”0px” header_4_text_shadow_blur_strength=”header_4_text_shadow_style,%91object Object%93″ header_4_text_shadow_blur_strength_tablet=”1px” header_5_text_shadow_horizontal_length=”header_5_text_shadow_style,%91object Object%93″ header_5_text_shadow_horizontal_length_tablet=”0px” header_5_text_shadow_vertical_length=”header_5_text_shadow_style,%91object Object%93″ header_5_text_shadow_vertical_length_tablet=”0px” header_5_text_shadow_blur_strength=”header_5_text_shadow_style,%91object Object%93″ header_5_text_shadow_blur_strength_tablet=”1px” header_6_text_shadow_horizontal_length=”header_6_text_shadow_style,%91object Object%93″ header_6_text_shadow_horizontal_length_tablet=”0px” header_6_text_shadow_vertical_length=”header_6_text_shadow_style,%91object Object%93″ header_6_text_shadow_vertical_length_tablet=”0px” header_6_text_shadow_blur_strength=”header_6_text_shadow_style,%91object Object%93″ header_6_text_shadow_blur_strength_tablet=”1px” box_shadow_horizontal_tablet=”0px” box_shadow_vertical_tablet=”0px” box_shadow_blur_tablet=”40px” box_shadow_spread_tablet=”0px” z_index_tablet=”500″]
A Renshaw-sejt olyan, mint a hadseregben a tábornok: szétosztja a tűzerőt azon egységek között, melyeknek a legnagyobb szükségük van rá.
Sok lesz már a tudományos maszlag? Rendben, akkor lépj egy kicsit távolabb, és vizsgáld meg az összképet.
Ha az a célod, hogy nagyobb, erősebb, vagy gyorsabb légy, akkor a legnagyobb motoros egységeket kell toboroznod. Ezt úgy érheted el, hogy időnként nehéz súlyokat emelsz, a maradék időben pedig könnyebb súlyokat emelsz gyors tempóval. Miként tudta Wakeling csapata megcélozni a legnagyobb motoros egységeket? Gyors összehúzódásokkal. Íme egy kiemelt mondat a tanulmányból:
„…a gyorsabb motoros egységek preferált toborzásának egyik kiváló tényezője az izom gyors megrövidülése…”
Mindenki tudja, hogy a nagyobb izmokhoz és erőhöz nehéz súlyokkal kell dolgoznod. Azonban sokan nincsenek tisztában a szubmaximális súlyokkal végzett gyors emelések fontosságával. Bár ez a tanulmány bemutatta, hogy a méret elve talán nem alkalmazható minden egyes izomösszehúzódás esetében, attól még alátámasztotta azt, amit én is igyekszem hangsúlyozni a könyveimben és a szemináriumaim során: a legnagyobb motoros egységeket kell megcéloznod a gyors fejlődés eléréséhez.
A Wakeling-tanulmány csupán egy újabb olyan tudományos kutatás, mely segít magyarázattal szolgálni a fejlődéshez elengedhetetlen robbanékony összehúzódások fontosságát illetően.
Maradj fókuszált,
CW
Link: http://chadwaterbury.com/the-science-of-motor-unit-recruitment-part-3/
[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]
A teljes tartalom megtekintéséhez kérjük, jelentkezz be!
Bejelentkezés
