A motoros egységek tudományának megértése abszolút elengedhetetlen a fejlődéshez – függetlenül attól, hogy a célod az izomépítés, az erőnövelés vagy a zsírégetés. A gyors izomépítéshez arra van szükség, hogy toborozd és kifáraszd az összes motoros egységedet, így
Vizsgáld meg alaposabban a fenti képet. A sárga rész jelöli az agyadat, a gerincvelődet, valamint a testedet behálózó számtalan ideget. Ezen elektronikus gépezet kontrollálja az izmaid működését.
Ezért is fogok a következő hetek során végigvenni mindent, amit tudnod kell a motoros egységek toborzásának tudományáról, megemlítve benne néhány olyan friss kutatást is, melyek megváltoztathatják a motoros egységekkel kapcsolatos alapvető ismereteinket. Vágjunk is bele.
„De egyáltalán mi a fene az a motoros egység” Valószínűleg felmerült már benned is párszor ez a kérdés. Az egyetemi bibliámat, a Principles of Neural Science című tankönyvemer idézve: „A motoros egységet az axon, valamint az általa működtetett izomrostok alkotják”.
Világos, mint a nap, mi? Konyhanyelvre lefordítva a motoros egység izomrostok csoportjából tevődik össze, valamint egy olyan idegből, mely utasítást ad ezeknek az izomrostoknak az összehúzódásra. Minden izomcsoportot csupán egyetlen ideg irányít. Egy ideg szabályozhat száz izomrosttól (a szem apró izmai) akár több ezer izomrostig (a nagy combhajlító izmok) bármennyit.
Mielőtt karhajlítást végeznél egy kézi súlyzóval, egy elektromos jelzés indul el az agyadban, és a gerincvelődön továbbhaladva eljut a nyaki régió alsó részébe, ahol aktiválja a bicepszedbe menő ideget. Ezt az ideget, mely a gerincvelődből indulva eljut a bicepszedig, motoros neuronnak hívjuk. (A „neuron” kifejezés valójában csak az „ideg” egy másik elnevezése.) Az aktivált motoros neuron acetilkolint – egy neurotranszmittert – választ ki, mely az izmaid receptoraihoz kapcsolódva olyan események láncolatát indítja el, aminek hatására behajlítod a bicepszedet. (Természetesen ez az egész a másodperc törtrésze alatt játszódik le.)
Régebben a legtöbb edző kizárólag az izmokra koncentrált – hogyan lehet bennük izomlázat előidézni, miként lehet őket kifárasztani, stb. Azonban az idegek mozgatják az izmokat, ezért is kell magasabb szintet megcéloznunk az utasítások láncolatában. Elvégre az izom csak azt teszi, amit a motoros neuron mond neki, ezért is fontos megérteni ennek az egésznek a tudományos hátterét.
A klienseim teljesítményének fokozását, illetve a testkompozíciójuk megváltoztatását célzó edzések során egy Harvardon dolgozó fiziológiai professzor, Dr. Elwood Henneman 1965-ös kutatásának eredményeire szoktam támaszkodni. Dr. Henneman fedezte fel, hogy a motoros neuronok mérete (átmérője) határozza meg a toborzás sorrendjét (J Neurophysiol, 28:560-580, 1965).
A legkisebb motoros neuronok kerülnek elsőként toborzásra, és őket követik az egyre nagyobb méretű motoros neuronok. Ez jelenti a „méret elve” alapját.
Hogy miért a legkisebb motoros neuronok kerülnek elsőként toborzásra? Azért, mert a fiziológiai jellemzőik révén könnyebben ingerelhetők. Tekintsünk egy kis motoros neuronra egy 15 éves fiúként, míg a nagy motoros neuronra Hugh Hefnerként. A 15 éves srác már a Playboy borítójától izgatott lesz – ezzel szemben ahhoz, hogy Hugh Hefner izgatottá váljon, már az újság közepén található, a meztelen valóságot bemutató poszterre lesz szükség.
Másképp fogalmazva a kis motoros neuron „beindításához” – a 15 éves sráchoz hasonlóan – az agy sokkal kisebb ingerére van szükség.
Az évek során sokat beszéltem már a méret elvéről, és egyesek azt gondolhatták, hogy konkrétan az izomrostok méretére célzok ilyenkor. Pedi a helyzet az, hogy nem (nos, valójában csak részben, mint azt hamarosan megtudhatod). A méret elve valójában az izmokkal kommunikáló ideg átmérőjére vonatkozik.
És itt kapcsolódik össze a méret elve az izmokkal. A legkisebb motoros neuronok a legkisebb izomrostokhoz kapcsolódnak, míg a legnagyobb motoros neuronok a legnagyobb izomrostokhoz. Ezért alapesetben ez azt jelenti, hogy a legkisebb izmok kerülnek elsőként toborzásra, és őket követik fokozatosan az egyre nagyobb izomrostok. Ne feledd: a motoros egységet a motoros neuron, valamint az általa működtetett izomrostok alkotják. Ezért lehet kijelenteni, hogy a legkisebb motoros egységek kerülnek elsőként toborzásra, és őket követik fokozatosan az egyre nagyobb motoros egységek.
Rendben, most már tisztában vagy a méret elvének működésével. Ennek kapcsán pedig valószínűleg felmerült benned az alábbi kérdés: „De mégis hogyan tudom felhasználni ezt az információt arra, hogy szálkásabb, erősebb, izmosabb testem legyen?”
A tested villámgyors átalakításának kulcsát az adja, hogy a lehető legtöbbet tudd kihozni minden egyes ismétlésből, szettből és edzésből. Ezt pedig úgy tudod elérni, ha a motoros egységek toborzásának tudományára támaszkodsz. Elvégre minél több motoros egységet toborzol, annál gyorsabb lesz a fejlődésed. Ilyen egyszerű. Nem számít, mi az edzésed célja: a lehető legtöbb motoros egységet kell toboroznod a leggyorsabb eredmények eléréséhez.
Erre a hétre épp elég lesz ezen agyalnod. A 2. részben további kapcsolódó kutatási eredményekre fogok kitérni, valamint feltárom azokat az alapvető összetevőket, melyekhez ragaszkodnod kell minden edzés során a lehető legtöbb motoros egység toborzásának eléréséhez.
Maradj fókuszált,
CW
Link: http://chadwaterbury.com/the-science-of-motor-unit-recruitment-part-1/
A teljes tartalom megtekintéséhez kérjük, jelentkezz be!
Bejelentkezés
