Fogadni mernék, hogy olvastál már olyan cikket, ami érdekes kutatásokra hivatkozott. Például a kutatás konklúziója pontosan az volt, mint amit hallani szerettél volna: „Az X csoportnál 320%-kal nagyobb mértékben csökkent a hasi zsír mennyisége, mint annál a csoportnál, ahol nem szedték a pirulát!”
Persze úgy voltál vele, ez túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. De hát egy publikált tanulmányról beszélünk, szóval az biztos hiteles, nem igaz?
Az információgyűjtés folyamatának kulcsfontosságú eleme azon képesség elsajátítása, hogy el tudjuk dönteni, egy tanulmány értékes vagy hulladék. Ha azt feltételezed, hogy minden publikált tanulmány értékes, akkor egész biztos el tudják majd hitetni veled, hogy egy valójában értéktelen termék, gyakorlat vagy edzés is rendkívül hasznos.
A kutatások 8 kategóriáját fogom ma bemutatni. Így legközelebb, amikor egy olyan történetet vagy cikket olvasol, ahol a szerző a véleményét – vagy az értékesítési szándékát – egy publikált tanulmányra alapozza, tudni fogod, hogy ez mennyire tekinthető hitelesnek.
A kutatások világának legkevésbé hitelképes kategóriájával – a rettegett és túl gyakran idézett állatkísérletes vizsgálatok – kezdem, és innen haladok majd fölfelé a kutatások világának csúcsáig.
A kutatások osztályozása a legrosszabbtól a legjobbig
Alapkutatás: ezeket a kutatásokat állatokon vagy holttesteken végezték, és a hitelességi piramis legalján helyezkednek el. Félre ne érts: az állatkísérletes vizsgálatok korántsem haszontalanok, hisz itt kezdődik gyakorlatilag minden egyes orvosi kutatás. De attól még legyünk őszinték: mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy például az izomépítés kapcsán az állatoknál elért eredmények ritkán hasznosíthatók az emberek esetében is (lásd lent a miosztatin-blokkolt bikát).
Szakértői vélemény: a hitelesség következő lépcsőfokát egy szakértői vélemény jelenti. A felszínen egy ilyen típusú kutatás meglehetősen szilárdnak tűnik – és természetesen előfordul, hogy az is –, azonban a szerző elfogultsága és az alátámasztást biztosító „eredmények” szekció hiánya erőteljesen árnyalja ezt a képet. Ezért is fontos tisztában lenni a szerző hírnevével, mielőtt hitelt adnánk a szavainak. A könyvemben például bármi, amit Dr. Eric Kandel mond, pont olyan hiteles, mint a világ legmegbízhatóbb kutatásai.
Esettanulmány: mostanra eljutottunk az emberi alanyokig. Az esettanulmánnyal azonban az a probléma, hogy csupán egyetlen ember (n=1) esetét meséli el. Ennél fogva nem lenne túl bölcs dolog azt feltételezni, hogy ez egy egész embercsoportra is igaz lesz.
Eset-sorozat vizsgálat: egy ilyen típusú kutatás során több esettanulmányt kapcsolnak össze egy bizonyos vélemény alátámasztására. Egy eset-sorozat esetében egynél több, de jellemzően 20-nál kevesebb ember esetét vizsgálják. Mivel az ilyen típusú kutatás erejét a számossága adja (vagyis több alany = erősebb érv), érdemes konzervatív megközelítést alkalmazni, ha az érveidet esettanulmányokra alapozod.
Eset-kontroll vizsgálat: egy ilyen típuső tanulmányban betegek kórtörténetét hasonlítják össze az adott betegségben nem szenvedőkével. A tudósok múltbéli adatokat vizsgálnak (restrospektív), vagy feltételezéseket állítanak fel arra, hogy mi történhet a jövőben (prospektív). Például egy eset-kontroll vizsgálat lehet annak a hipotézisnek az értékelése, hogy kapcsolat áll fenn az autizmus és a gyerekkorban kapott védőoltások között.
A kutatások utolsó három típusa – kohorsz vizsgálat, randomizált kontroll vizsgálat, szisztematikus áttekintés – tekinthető a leginkább hitelesnek. Ezeket összefoglaló néven bizonyítékokon alapuló szakmai irányelveknek hívjuk. Úgyhogy ha azt látod, hogy ezen három kutatástípus egyikére hivatkoznak, akkor biztos lehetsz benne, hogy a leghitelesebb tudományos vizsgálati módszerek valamelyikére támaszkodtak.
Kohorsz vizsgálat: egy ilyen tanulmányban emberek csoportját vizsgálják az idő előrehaladtával (prospektív), vagy visszamenőleg, így értékelve ki egy betegség kialakulását, vagy valamilyen más vizsgált tényezőt. Egy kohorsz vizsgálat hipotézise lehet például a következő: azoknál a felnőtteknél, akik hetente 3 órát edzenek, kisebb eséllyel alakul ki cukorbetegség, mint azoknál, akik hetente 1 órát edzenek. A hipotézis felállítását követően egy meghatározott időtávban (például 5 éven keresztül) vizsgálják a résztvevőket, így határozva meg, hogy az eredmények összhangban vannak-e a hipotézissel.
Randomizált kontrollált vizsgálat: emberek csoportját véletlenszerűen sorolják be különféle kezeléses csoportokba. Kezelések vagy protokollok tanulmányozása esetében ez számít a laboratóriumi kísérletek arany sztenderdjének, különösen akkor, ha nagy számú tesztalannyal dolgoznak. Egy randomizált kontrollált vizsgálat hipotézise lehet például a következő: 15 perc magas intenzitású kardió nagyobb mértékű zsírégetést eredményez, mint 40 perc alacsony intenzitású kardió.
Ilyen esetben például a kutatók a 400 résztvevőt két csoportra osztják, ahol a tagok 12 héten keresztül magas intenzitású, illetve alacsony intenzitású edzést végeznek, majd kiértékelik a két csoportban elért testzsír csökkenés közti eltérést.
Szisztematikus áttekintés: a kutatások ezen utolsó csoportja tekinthető a legkiválóbb minőségűnek, mivel ez alapul a legnagyobb számú elérhető adaton. Egy szisztematikus áttekintés során számos korábbi tanulmány eredményeit kombinálják össze egyetlen nagy tanulmányba. Egy szisztematikus áttekintés hipotézise lehet például a következő: a fizioterápiás kezelés csökkenti a derékfájdalmat.
Ha a kutatók jól végzik a dolgukat, akkor első lépésként megkeresnek minden olyan fizioterápiával és derékfájdalommal kapcsolatos tanulmányt, mely megfelel az előzetesen felállított minőségbeli elvárásaiknak. Ezt követően megvizsgálják ezeket az elvárásoknak megfelelő tanulmányokat, és összegzik a kumulált eredményeiket. Végezetül pedig a kutatók kombinálják az összes tanulmány adatait, és egy új statisztikai analízist végeznek rajtuk, mely metaanalízis néven ismert.
Ha olyan szerencsés vagy, hogy egy szisztematikus áttekintést találsz egy jó hírű folyóiratban, akkor nyugodtan megbízhatsz az eredményeiben.
Remélem ez a különféle kutatás típusokat bemutató rövid áttekintés segítségedre lesz a kritikus gondolkodás készségének fejlesztésében, így képes leszel elkerülni a nem megbízható tanulmányokat.
Maradj fókuszált,
CW
Link: http://chadwaterbury.com/how-to-know-if-research-is-legit/
A teljes tartalom megtekintéséhez kérjük, jelentkezz be!
Bejelentkezés
