Szinte biztos, hogy nem hallottál még erről a fura nevű tünetegyüttesről, mert itt nem egy betegségről beszülünk, hanem egy csomó, látszólag összefüggéstelen tünetről, amely – megoldás hiányában – iszonyatos nyomást helyez az emberre. Miért? Mert egyik orvos se 1910 és 1920 között Dr. Ludwig Roemheld azt a jelenséget vizsgálta, amikor emésztőrendszeri problémákkal küzdő betegek szívproblémákat tapasztalhatnak. 40-es évekre kutatása nagyobb figyelmet kapott és az orvosi közösség végül elfogadta a gyomor-szív tünet komplexumát, más néven Roemheld-szindrómát (RS). A Roemheld-szindrómára ismert leggyakoribb modell valamilyen emésztőrendszeri problémával vagy betegséggel jár, amely aritmia vagy más típusú, rendellenes kardiovaszkuláris problémákhoz vezet. Noha a Roemheld-szindrómában résztvevő pontos interakciók nincsenek jól leírva, az anatómiai közelséget, a vagus-ideg (VN) és az elektrolithiányokat továbbra is ugyanolyan érvényes bűnösöknek tekintik a Roemheld-szindróma kulcsfontosságú elemeiben. A Roemheld-szindróma nem betegség, csak a tünetek egy adott kombinációja, amelyek együttesen egy vagy több patológiából származnak. Noha az első, ezt a jelenséget tárgyaló publikációkban számos szerző (köztük maga Roemheld) megemlíti, hogy „milyen gyakran” volt emésztőrendszeri betegségben szenvedő betegek RS tünete, mégis ma nagyon kevés információ áll rendelkezésre a szindróma epidemiológiájáról. Valójában a Roemheld-szindróma megfigyelése olyan bonyolultnak tűnik, hogy az ebben a témában megjelent modern publikációk nagy része csak esettanulmányokat jelent az egyes betegekről. De a tapasztalatom az, hogy ez a probléma nagyon is valós! Melyek a tünetek? Már ebből is láthatod, hogy ezek olyan tünetek, melyek egyszerre sokféle betegséget jelezhetnek, és különösen bosszantó, hogy egyik szakterület szakértője sem talál majd megoldást a problémádra, ami évek alatt szépen lassan felőröli a türelmed. Képzeld el, hogy éveken át aritmiád – szívritmuszavar – és pánikrohamod van, amit nem lehet felderíteni, mert nem más okozza, mint: De mi okozza ezt az egészet? A bélben bekövetkező mechanikai változások – lásd SIBO – a vagus ideget a vagus mentén bárhol összenyomhatják, lelassítva a szívet. Ahogy a szív lelassul, autonóm reflexek indulnak, amelyek növelik a vérnyomást és a pulzusszámot. Ezt egészítik ki a gyomor-koronária reflexek, amelyek során a koszorúér „funkcionális kardiovaszkuláris tüneteket produkálva” összehúzódik, mint a mellkasi fájdalom a bal oldalon, és a bal váll sugárzása, légszomj, verejtékezés, az angina pectoris-szerű rohamokig, extrasisztolákkal, magas vérnyomás és tachycardia (magas szívverés) vagy sinus bradycardia (szívverés 60 alatt). Ha a pulzusszám túl sokáig csökken, a katecholaminok felszabadulnak, hogy ellensúlyozzák a vérnyomást. A katecholaminok kötődnek az alfa- és béta-receptorokhoz, csökkentve az értágítást és fokozva a szív összehúzódását. Ennek az állapotnak a fenntartása szívfáradtságot okoz, amely kimerültséghez és mellkasi fájdalomhoz vezet. A mechanikusan indukált RS-t nyomás jellemzi az epigasztrikus és a bal hasi régióban. Gyakori a nyomás a gyomor, nyelőcső vagy a bélben van. Úgy gondolják, hogy ez a rekeszizom felemelkedéséhez és a szív másodlagos elmozdulásához vezet. Ez csökkenti a szív thatékonyságát, és növeli a szív kontraktivitását a homeosztázis fenntartása érdekében. Mi a megoldás? Kutatási linkek: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4110594/ Források: wikipedia, fixyourgut, myacare.com A teljes tartalom megtekintéséhez kérjük, jelentkezz be!
