Már megint lendítés?

Nos, erre az egyik válasz az volt, hogy pont azért végezzük, mert senki sem csinálja. Mert ha csinálnák, értenék az előnyöket, de láthatóan nem csak nem értik a gyakorlatok mögötti edzésfilozófiát, de nem is akarják megérteni. És ez nagyobb baj. Attól azonban hadd óvjam meg az olvasót, hogy olyan állításokat fogalmazzak meg, mely szerint a kettlebell edzés jobb, mint a barbell, saját súlyos, gépes, gumiszalagos edzés. Mert ha ezekről beszélünk, máris eszköz központú edzésről beszélünk, ami helytelen fókuszt ad az egész beszélgetésnek.

A kettlebell lendítés nem a kettlebellről szól. Hanem a mozgásról, amit ezzel végzünk, és a kapacitásról, melyet fejlesztünk vele. A mostani kézilabda világbajnokság rávilágított arra, hogy lassúak vagyunk, hamar elveszítjük a robbanékonysági állóképességet és a fittséggel is gondok vannak. A kettlebell lendítés része annak a stratégiának, amivel ezeket a kapacitásokat gyorsan és hatékonyan magas szintre emelhetjük.

Csípőhajlítás – hiszed vagy sem, a játékosok többsége képtelen arra, hogy neutrális medence pozíciót vegyen fel, ami decentraliztált ízületek jelent, magyarán az egyik legolcsóbban üzemeltethető stabilizációs rendszert izommunkával váltjuk fel. És igen, fáradunk. Az elsődleges cél, hogy egyáltalán a neutrális medence pozíció megjelenjen, ahol az energia átadása optimális. A lendítés ezt a képességet fejleszti majd magas szintre. A csípőhajlítás képességének megszerzése után a csípőhajlítás gyakorlása következik, és ebben az elemelés, majd a lendítés mindent ver.

A szagittális sík – Az ontogenézis modelljében elsődlegesen a szagittális síkban történik meg a stabilizáció, majd később váltunk más síkokra is. Ha ez nem optimális, egyetlen más síkban sem lesz a stabilizációs minta optimális. Vagyis a lendítés itt is kulcs, ahogy az elemelés is.

Kapacitás hierachia – A robbanékonyság nem működik alap erő nélkül. Egyszerűen nevetséges, hogy a sportolóinkat óvjuk a nagy súlyokkal való edzéstől, helyette cirkuszi mutatványokkal szórakoztatjuk őket és magunkat, miközben arra hivatkozunk, ez a modern funkcionális tréning. Nos, hadd áruljam el: nem érdekel mennyit tudsz a test fascia rendszeréről, milyen frankó cuccokat használsz egyensúlyozásra, ha nem tudsz egy elemelést hitelesen megtanítani, semmit nem tettél a sportolódért.

Sebesség – A lassú excentrikus munka – aktív negatív – minden erőgyakorlat betanításának alapja. Ahogy a sportoló megszerzi az alap erőt és alap technikai készséget, a kivitelezési sebesség a gyors, robbanékony majd ballisztikus irányba kell, hogy elinduljon. Nem lehetsz robbanékony, ha nem vagy erős. Nem lehetsz robbanékony, ha nem gyakorlod a robbanékonyságot. Nem lehet robbanékonysági állóképességed, ha nem építed fel az minőségi ismétlésekkel. Unalmas? Az. És? Ideje felnőni.

Farizom – Az előrebillent medence miatt a sportolóink többségének nincs farizma, mert évek óta nem is használta. Valójában a test energiaközpontja nem a törzs, mert a törzs a létrehozott energia átadásáért felelős. A farizom azonban kifejezetten fontos ebben a képletben, és minden elemelés vagy lendítés aktív farizmot jelent. Ami nélkül nincs valós atletikai teljesítmény egyetlen sportban sem!

A lánc – A lendítés során a láb ujjai a talp majd a lábfej és boka folyamatos kontaktusban vannak a talajjal. Minden egyes ismétlés bevési a helyes és centralizált ízületi pozíciót. A futások, ugrások során mind a talajtól vesszük fel a mozgáshoz szükséges energiát, ennek edzési minden esetben központi szerepet kellene, hogy kapjon. De persze, lehet lábnyújtást és hajlítást végezni gépen.

Gyorsulás, robbanékonyság – Ahogy írtam, erő alapk nélkül nem lehet minőségi robbanékonyságot fejleszteni. De a kettlebell lendítés ebben verhetetlen. Hogy nem elég sport-specifikus? Nos, akkor marad a pliometria. Igaz, ahhoz is erő alap kell…A lendítés ugrás, gyakorlatilag ugrás nélkül. Ezt kellene megérteni.

Gyors excentrikus munka – Fel akarod készíteni a versenyződ a gyors irányváltásokra? Szeretnéd csökkenteni a sérülésveszélyt? Nos, a swing megint remek gyakorlat erre.