Cikkek

Mogyorókrém lekvárral? I. rész

Mogyorókrém lekvárral? I. rész

Mogyorókrém lekvárral? I. rész

Nekem a mogyorókrém lekvárral mindig is az érthetetlen dolgok közé tartozott, de mivel a családom fele amerikai, nem kötekszem, pusztán nem vállalok fel ott vitát, ahol sem nyerni, sem tanulni nem tudok…:) És ez bizonyosan olyan helyzet. Egy tegnapi beszélgetés egy ál

talam tisztelt kollégával azonban ráébresztett, hogy míg a kezdő edzők gyakorlatokat vadásznak, a haladó edzők kérdései egyre inkább a személyre szabott programozásra terelődik. És itt is gyakran merül fel az, hogy mely biomotoros készséget mely másik készségekkel lehet egy edzésen, egy mikro vagy mezociklusban fejleszteni.

Kapcsolódó cikk az Atléta felépítése.

A NYOLC BIOMOTOROS KÉPESSÉG

Ha mozogni, játszani, küzdeni szeretnél, ahhoz előbb bizonyos képességeket el kell sajátítanod, ami együtt jár bizonyos biomotoros képesség tanulásával is. Ha pedig fejlődni szeretnél az adott sportban, ahhoz fejlesztened is kell ezeket a képességeidet. Biomotoros képességeknek nevezzük őket – a motor a mozgásra utal, a bio- előtag pedig ezen képességek biológiai fontosságát hangsúlyozza.

A biomotoros készségeket a Tudor Bompa által meghatározott nyolcas mentén sorolom fel, amely később az edzéstervezés során kap majd szerepet.

  • Erő

  • Robbanékonyság

  • Gyorsaság

  • Egyensúly

  • Állóképesség

  • Agilitás

  • Flexibilitás

  • Koordináció

Az erő ahhoz kell, hogy le tudjunk győzni az ellenállást. A sebesség a gyorsaságról, míg a hosszabb távra vagy időre történő futás illetve a több ismétlés az állóképességi gyakorlatok közé tartozik, de a birkózás inkább rövid időtartamú vagy anaerob állóképességet igényel. A hajlékonyság a maximális mozgástartományt takarja. A komplex mozgásokat koordinációs gyakorlatoknak nevezzük.

Minden egyes képességre van egy tökéletes sportoló példánk, ezáltal könnyebben tudsz képet alkotni az egyes képességekről.

  • flexibilitás – balett táncos

  • egyensúly – akrobata

  • erő – erőemelő

  • robbanékonyság – súlyemelő, sprinter

  • aerob rendszer – hosszútávfutó

  • anaerob rendszer – birkózás

  • gyorsaság – muay thai harcos

  • agilitás – kézilabda, jégkorong

(Részlet a PWRON képzési anyagából.)

A bevezetőben feltett kérdésre hosszú évtizedek óta a periodizációs sémák próbáltak választ adni, amely sémák minden ellenkező híreszteléssel szemben nem szovjet, hanem eredetileg magyar alapokra épültek. Mert Selye és Nádori nélkül ma aligha lenne modern periodizációs elmélet. A lényeg az, hogy a szakemberek a következő problémákkal szembesültek.

– A stresszt nem lehet a végtelenségig növelni, mert úgynevezett adaptációs szindróma lép fel.

– Az biomotoros készségekre ható edzéshatások megmaradása eltérő.

– Magasabb szinten az eltérő edzésingerek kioltják egymást.

Azon aggódni, hogy a kezdő sportoló edzéstervezésekor lehet-e egy edzésen erőt és állóképességet fejleszteni időpocsékolás. Megsúgom – lehet.

A kezdő sportoló esetén kis túlzással bármit is csinálunk, úgy ahhoz alkalmazkodni fog, és mivel iszonyatos adaptációs tartaléka van, így már attól is nő az állóképessége, ha erősebb lesz. És viszont.

Egy középhaladó sportoló esetén már érdemes vigyázni arra, hogy egymásnak ellentmondó stresszorokat bizonyos időn belül ne feszítsünk egymásnak, mert az idegrendszer dolgát megnehezítjük. Az egyik ilyen példa legyen az erőedzés vagy robbanékonysági edzés utáni glikolitikus terhelés – HIIT – amely megoldások önmagukban lehetnek zseniális megoldások, de a kettő között nem árt időt hagyni az idegrendszernek, hogy a korrekciót mikro és makró szinten elvégezze. Mennyi ez az idő? A tanulmány amit olvastam 14-16 órát javasol.

A haladó sportoló esetén sincs kizárva, hogy olykor sok biomotoros készséget fejlesztünk, akár egyetlen napon. A felhalmozás – átalakítás – realizáció háromszögben ennek a felhalmozás, alapozás vagy GPP esetén van értelme, de ahogy egy adott cél felé elkezdünk jobban specializálódni, szinte idő sem marad a többi készség fejlesztésére. Szándékosan nem írtam versenyt, mert egy amúgy nem versenyző sportoló is lehet haladó, és kitűzheti a célt, hogy mondjuk lefutja a maratont. Máris szükség lesz a specializációra, amely sosem működhet jó alapok nélkül.

Ezzel azt akartam érzékeltetni, hogy a kezdő sportoló esetén mozgás és fittségi bázis építünk, egy edzésen belül csak arra kell figyelnünk, hogy ne legyen logikai bukfenc az edzés elemeinek sorrendiségében. Magyarán az új technika betanítása, a koordinációs és robbanékonysági elemek mindig az edzés elejére kerüljenek, mikor alapvetően az atléta frissebb.

Telefonos ügyfélszolgálat munkanapokon elérhető 08:00 és 16:00 között: +36305996035