Időnként meg akarom kérni az embereket, hogy csak akkor írják ki a maximumjaikat, ha megosztják a minimumjaikat is. Függetlenül attól, hogy az internetről vagy az edzőterem faláról beszélünk épp, hajlamosak vagyunk csak az erősségeinkről beszámolni, és eközben valamiképpen
Ez akkor jelenthet problémát, ha az egyik gyengeségünk nem más, mint a mobilitás, stabilitás vagy mozgás egy alapvető eleme. Az is nehézséget okozhat, ha az adott gyengeség vagy korlátozás alapvetően meghatározza a teljesítményünket. Egyezzünk ki abban, hogy sokkal lelkesebben számolunk be a maximumjainkról, mint amennyi energiát a minimumjaink kezelésére fordítunk. Abban is egyetérthetünk, hogy ha még az edzés és a rehabilitáció területén dolgozó szakértőkként mi is elveszíthetjük időnként a fókuszt, akkor különösképpen érdemes odafigyelnünk, ha azok, akik a szakértelmünkre támaszkodnak, nem igazán lelkesek a minimumjaik kezelését illetően.
A ’maximumok kiírása’ kapcsán gondolok itt például a megemelt súly nagyságára, sprint időkre, vagy bármilyen más olyan fizikális mérőszámra, melyek sikerességre utalnak. Azonban a legtöbbünknél előfordulnak minimumok is, és előfordulhat, hogy nem teljesítünk jól bizonyos mobilitási és stabilitási teszteken sem. Lehet, hogy valaki kiváló állóképességgel rendelkezik, de pocsék eredményekre képes az intervallumos edzés és a magas intenzitású erőkifejtés során. Valakinek esetleg nagyon erős a felsőteste, de gyenge az alsóteste. Megint másvalakinél aszimmetria figyelhető meg az Y-egyensúly teszten. Előfordulhat gyenge FMS teszteredmény is. Természetünkből fakadóan hajlamosak vagyunk a leginkább pozitív tulajdonságainkra összpontosítani. Azonban a tehetségfejlesztés esszenciája a minimumok növelésében rejlik. Az edzői munka valódi lényegét a perspektíva megtartása és a minimumok kezelése jelenti. Számos híres edző hangsúlyozta már, hogy nem az a lényeg, miben vagyunk jók – hanem az, hogy miben nem vagyunk már rosszak.
Két könyvet is ajánlanék azoknak, akiket érdekel és az edzés és az önfejlesztés témája – ezek a Talent Is Overrated és a The Talent Code.
Mindkét könyv azt vizsgálja, milyen alapelemei vannak a sikernek az önfejlesztés esetében – egyaránt megszólítva átlagembereket, edzőket, trénereket és oktatókat. A két könyv közös témája, hogy miként alakítunk ki perspektívát és miként gyakorlunk. Habár a legtöbben a maximumokat tekintik a legfőbb jellemzőjüknek, az igazán tehetségesek tisztában vannak vele, hogy a minimumjaik ugyanolyan fontos alkotóelemnek számítanak. Sőt, valójában a minimumjaink jellemzően a leggyengébb láncszemeink, és sokkal erősebb hatással vannak az eredményeinkre, mint a maximumjaink. Legyen szó akár mobilitási problémákról, stabilitási problémákról, teljesítménybeli akadályokról, vagy a készségek, illetve a technika terén jelentkező hiányosságokról, a minimumok jellemzően azokra a korlátozásokra utalnak, melyek hatással vannak a teljesítményünkre. Ezen korlátozások megszüntetése – vagy legalább kezelése – révén pedig jelentős javulást mutathat a készségszintünk, a teljesítményünk, hosszabb ideig leszünk képes magas teljesítményt nyújtani, ráadásul kevesebb időt töltünk hatástalan edzésekkel is. A minimumjaink ugyanis tönkre vágják a hatékonyságunkat és elpocsékolják az értékes edzésidőnket.
A minimumok azonban gyakran a háttérben rejtőznek. Bűntársammal, Dr. Lee Burton-nel azonban a Functional Movement Screen képzéseken feltárjuk ezeket. A résztvevők jellemzően intelligensek és fittek, a többségük pedig meglepve tapasztalja meg, milyen eredményeket sikerül elérnie a teszteken. Az pedig még nagyobb meglepetésként éri őket, amikor megtudják, hogy a tesztek alapján mely területek jelentik a legnagyobb gyengeségeiket. Szakértői segítséggel azonban fejleszteni tudjuk a minimumjainkat, a szűrés és tesztelés pedig egy szisztematikus és megbízható módszert jelent a bennünk rejlő potenciált korlátozó akadályok beazonosításához.
Ha önállóan edzel, az edzésnaplódba fel kell jegyezned a maximumjaidat és a minimumjaidat is.
Az edzőknek és trénereknek mindig szem előtt kell tartaniuk, hogy a legjobb edzők tisztában vannak a sportolók és a kliensek maximumjaival és minimumjaival egyaránt. Ez a két elem ugyanis együttesen segít rávilágítani a problémákra és a potenciálra egyaránt. Újonc edzőként elkövethetjük azt a hibát, hogy kizárólag a sportoló erősségeit aknázzuk ki, és nem segítünk neki igazán kiteljesedni a gyengeségei fejlesztése által. Ezzel szemben egy tapasztalt edző, egy bölcs mentor gyorsan képes felmérni az erősségeket és a gyengeségeket is, az edzésidő többségét pedig ezt követően a gyengébb területeknek szenteli. Bár ez nem olyan szórakoztató, sőt valójában akár még ijesztően is hathat, de hosszú távon ez jelenti a legátfogóbb edzésmódszert.
Nézz körül. Azt fogod tapasztalni, hogy nem sokan számolnak be a minimumjaikról az edzőteremben vagy az interneten. Ehelyett csak a maximumjaikról, valamint az edzéseik hatékonyságáról írnak. Te viszont már tisztában vagy vele, hogy ha kikérik a tanácsoda, miként tudod a leghatékonyabban fejleszteni a teljesítményüket. Egyszerűen csak irányítsd át a fókuszt a gyengeségeikre, és figyeld meg, miként fejlődik az összes eredményük. Ez a perspektíva különösen fontos nagyobb csoportok – például tűzoltók, különleges osztagok, vagy akár iskolás gyerekek – kezelése esetén. Sokkal hasznosabb az egész csoport számára, ha számos különféle területen meghatározunk minimális kompetenciaszinteket, majd arra koncentrálunk, hogy az egész csoport minden egyes területen meghaladja ezt a minimális elfogadott szintet.
Csoportok tesztelése során az elsődleges célunk nem a tökéletes teszt megtalálása, hanem az, hogy a lehető legtöbb embert juttassuk a minimálisan elfogadható FMS érték fölé, ezáltal csökkentve a sérülések kockázatát. Egy csoport edzése valójában erről szól. Senkit sem hagyunk hátra. Ezért előbb a minimumokra koncentrálj. A maximumok jönni fognak maguktól is…és akkor majd úgyis be akarsz számolni róluk!
Link: https://www.functionalmovement.com/articles/182/manage_your_minimums
A teljes tartalom megtekintéséhez kérjük, jelentkezz be!
Bejelentkezés
