Vajon növeli a sportoló sikerességének esélyét, ha több sportággal is foglalkozik?

l ezelőtt, egyre inkább erősödnek azok a vélemények, melyek a specializációval szemben inkább több sportág kipróbálásának előnyeit hangoztatják.

A Hírességek Csarnokába tartozó olyan sportolók, mint John Smoltz és Wayne Gretzky teljes mellszélességgel kiállnak a korai sport-specializáció ellen. A híres sebész, Dr. James Andrews mindig felhívja a szülők és a gyerekek figyelmét a kizárólag egyetlen sportra történő fókuszálás veszélyeire, sőt még egy tájékoztatással kapcsolatos kezdeményezésben is részt vesz.

Mielőtt Masters bajnokká és a golf következő megasztárjává vált volna, Jordan Spieth irányítói posztot töltött be a kosárcsapatban, valamint kiváló dobó is volt a baseball csapatban. Tom Brady-t elkapóként draftolták a középiskolai Montreal Expon. LeBron másodéves egyetemista korában állami bajnok volt wide receiver-ként. Az olyan fizikális jellemzők, mint a méret, gyorsaság, robbanékonyság, koordináció és kinesztetikus érzékelés, minden sportágban hasznosíthatók.

Bár a multisportos szemléletmódot támogató eredmények szilárdak, azért azzal is tisztában kell lenni, hogy ezek az adatok valószínűleg kissé zajosak. Vajon ezek a sportolók azért lettek olyan kiválóak, mert több sportágat is űztek? Vagy esetleg azért űztek több sportágat is, mert kiváló sportolók voltak? Valószínűleg egy kicsit mindkettő. Gondoljunk csak bele. Ha egy wide receiver a focipályán lefutja a defensive back-eket, akkor az atlétikai edző valószínűleg eltöpreng rajta, hogy érdemes lenne betenni a 4x100m váltóba is. Egy röplabdázó mérete vagy atletikussága, mely lehetővé teszi, hogy hatékony legyen a háló fölött, vélhetően hasznos lehet a kosárpályán is. A focizás révén elért állóképesség hatással lehet a terepfutás során mutatott teljesítményre is. És így tovább… A tehetséges sportolók már fiatal korukban igen sikeresek tudnak lenni, mely pedig elősegítheti a más sportokban való részvételt is.

Ezzel együtt úgy véljük, hogy a multisportos háttérnek vannak olyan pozitív hatásai, melyek összhangban vannak az FMS filozófiájával.

1. Túlhasználatból eredő sérülések

A korai specializáció potenciális kockázatai közül a túlhasználatból eredő sérülésekre való hajlam a legveszélyesebb. Egy széles körű, 1.500 gimnazista bevonásával készült wisconsini tanulmány során arra a megállapításra jutottak, hogy a csupán egyetlen sportra specializálódó sportolók 70%-kal nagyobb valószínűséggel fognak sérülést szenvedni a szezon során, mint azok, akik több sportot is űznek. A sérülés kockázata még magasabb az olyan rotációs sportoknál, mint például a baseball és a golf. Azonban azt is meg kell említeni, hogy a tanulmányok túlnyomó része nem veszi számításba a szezon során játszott meccsek számát, valamint az edzésmódot. Márpedig ezek RENDKÍVÜL FONTOS tényezők. Egy intelligens edzésprogram és egy ésszerű hosszúságú szezon sokat tehet a túlhasználatból eredő sérülések gyakoriságának csökkentéséért.

2. Mozgáskompetencia

A mozgásminták elsajátításának előfeltétele ezen minták felfedezése. Azok a fiatalok, akik számos sportban vesznek részt, sokkal több különféle mozgásmintát ismernek meg, mint azok a gyerekek, akik csupán egyetlen sportra specializálódnak (vagy ami még rosszabb: nem is sportolnak). Már fiatal korban is megfigyelhető a mozgás változatosság és mozgáskompetencia közti kapcsolat. Egy 2016-os tanulmány során azt találták, hogy a tornászokéhoz hasonló mozgástréning révén javítani lehetett a 8 éves átlagéletkorú srácok stabilitásán és eszközhasználatán.

A mobilitással vagy stabilitással kapcsolatos korlátozások emellett gátolhatják a készségek elsajátítását is. Dr. Michael Chivers-t idézve:

„Ha strukturális és/vagy fiziológiai hiányosságok vannak jelen az elsajátítandó készség során bevonásra kerülő ízületekben, akkor a motoros tanulás folyamata nem megy végbe teljes mértékben. Egy készség elsajátítása nem a készség megismételhető, szimbolikus végrehajtásának bevéséséről szól. A lényeg elsőként a fizikai kapacitás kialakítása, ezt követően pedig az edzői segítség, valamint a készség-alapú kognitív tanulás technikai alkalmazása segíthet magában az elsajátításban.”

3. Sportkapacitás

Növelni akarod a súlypontemelkedésedet? Gyakorold többet az ugrást. Gyorsabban akarod futni a 100 métert? Kutatási eredmények szerint a sprintelési gyorsaság növelésének legjobb módja a sprintelés gyakorlása. Ez kicsit hasonlít „a tyúk és a tojás dilemmájához”, de a kosárlabdázók jórészt azért tudnak olyan nagyot ugrani, mert sokat gyakorolják az ugrásokat. Még ha végül egy sportolóból nem is lesz profi kosárlabdázó, akkor is hasznosítani tudja azt a robbanékonyságot, amire az edzései során szert tett – még akkor is, ha a választott sportja egyáltalán nem hasonlít a kosárlabdázáshoz. Például Dr. Greg Rose és a TPI megfigyelték, hogy a súlypontemelkedés a golfütő potenciális lendítési sebességének egyik atlétikai indikátora. Mi az, ami közös a profi golf legnagyobb ütőiben? Az, hogy mindannyian rendelkeznek kosaras múlttal.

Összefoglalva: a fiatal sportolók arra bátorítása, hogy űzzenek több különféle sportot is, bár nem garantálja a sikert, vagy a sérülések elkerülését, de potenciálisan javíthatja a mozgásminőséget, korlátozhatja a túlhasználatot, és fokozhatja a sportkapacitást.

Link: https://www.functionalmovement.com/Articles/801/does_a_multisport_background_improve_an_athlete’s_opportunity_for_success