Cikkek

Edzői munka vs. korrekciók, 2. rész: Ne pocsékold az edzői utasításaidat (Gray Cook)

Edzői munka vs. korrekciók, 2. rész: Ne pocsékold az edzői utasításaidat (Gray Cook)

Edzői munka vs. korrekciók, 2. rész: Ne pocsékold az edzői utasításaidat (Gray Cook)

Az edzői munka és a korrekciók összehasonlítása zavaró lehet, ha nem megfelelő módon vizsgáljuk. A kiváló edzők fognak egy rossz emelést vagy egy rossz mozgást, és pusztán pár jó mondat segítségével jobbá tudják azt tenni. Kezdd az olvasást az első résszel – Edz

i munka vs. korrekciók, 1. rész: Jó edzői munka, jó korrekciók.

Gyakran látjuk a workshop-okon, hogy az emberek olyan korrekciót próbálgatnak, amire nincs szükségük, csak hogy utána felnézzenek az instruktorra, és azt mondják: ’nem igazán érzem a változást’. Miért is éreznék? Nincs olyan problémájuk, ami korrekciót igényelne. Sokkal jobban olvasnak egy harmadik osztályos általános iskolás szintjénél. Ha egy harmadikos könyvet adok nekik, azzal nem lesznek sokkal előrébb, de ha egy olyan ember olvassa, akinek szüksége van rá, az kézzelfogható eredményeket fog vele elérni.

Hogy lehet ez? Extra kényelmetlenséget vállalunk azért, hogy felállíthassunk egy kiindulási szintet egy egyszerű mozgással, egy egyszerű következtetéssel, egy egyszerű korrekcióval vagy akár csak a szűrés elvégzésével. Majd újra visszatérünk hozzá, hogy megerősítsük: megérte a befektetés.

Innentől pedig visszatérhetünk az edzői munkához. Ha ’2’ és ’3’ pontokat érsz el a mozgásminta szűrés során, akkor nagy esély van rá, hogy az adott emelés során a legnagyobb akadályt pusztán a technikai precizitás jelenti, legyen szó saját testsúlyról, egyenes rúdról vagy kettlebellről.

Ha a mozgásminta szűrés során legalább ’2’ vagy ’3’ pontot érsz el mindenben, akkor nálad rendelkezésre áll a szükséges mobilitás és motoros kontroll. Csupán csak meg kell tanulnod irányítani a légzésedet, a pozíciódat, és érezned kell, hogy mi az adott emelés célja.

Ilyenkor képesek megváltoztatni mindent az edzői utasítások. Attól a pillanattól jobban tudtam nyomni, mikor Pavel azt mondta: ’akkora energiával húzd le a súlyt a levegőből, mint amekkorával felnyomtad’. Ez segített megfelelő helyzetbe hozni a lapockámat. Ott álltam, és azon agyaltam, hogy ’miért is nem gondoltam erre?’.

Ez azért lehetett, mert Pavel nagyon sok időt töltött a nyomás tanításával. Azért működött ez az utasítás, mert akkor minimum ’2’ pontos volt a vállmobilitásom – lehet, most rosszabb, lehet, jobb. Ki tudja?

A lényeg a következő: Ha ’1’ pontos lett volna a vállmobilitásom, közel sem okozott volna ez az edzői utasítás akkor javulást. Az ’1’ pont egyszerűen csak azt jelenti, hogy ezt valószínűleg korrigálnunk kell. A legtöbb esetben, ha az illető fitt, és amúgy készen áll az edzésre, akkor el kell tudnia jutni az ’1’ ponttól a ’2’ pontig az erőedzés felkészülési szakasza során.

Amikor megvan a ’2’ pont (az eddigi tapasztalataink alapján azt mondhatom, hogy a ’2’ pont nagyjából 30 percig érhető el), akkor ez az a lehetőség, mikor jó erő és állóképességi hatást lehet elérni egyetlen edzéssel. Ez azt jelenti, hogy bár az illető ’1’ ponttal sétált be, mégis ’2’ pontos állapotban fogjuk edzeni. Na mármost, ha túlterheljük, vagy megengedjük a rossz technikát, azzal lehet, hogy megzavarjuk a mozgást, és visszaküldjük az ’1’ pontos szintre.

Legyünk őszinték. Mit jelent az ’1’ pont a mozgásminta szűrés során? Számos esetben mobilitási vagy flexibilitási problémának mondanánk, de a flexibilitási problémák nem úgy reagálnak a nyújtásra, mint azt gondolnánk, mivel sokszor az ’1’ pontos mozgásminta szűrés nem csupán egy kötött izmot jelez. Ez egy megfontolt módon elhelyezett kézifék, mivel az agy és a test megállapodott abban, hogy ’ha bármilyen további mozgást megengedünk, ez az idióta még képes lesz kárt tenni bennünk. Nem fogjuk megengedni neki, hogy eddzen, vagy fitt legyen, mert azzal lekorlátozna bennünket, és sérülést okozna a folyamat során.’

Mikor korlátozott lábemelést, korlátozott vállmobilitást, kitörésre való képtelenséget az egyik oldalon, vagy egy szörnyű guggolást látunk, ahelyett, hogy azon agyalnánk, hogy ’találjuk meg a kötött izmot, és hengerezzük meg’, előbb inkább találjuk ki, miért van behúzva a kézifék.

Néha a legnagyobb flexibilitási problémát az jelenti, hogy az illető robbanékony mozgásokat – terhelt mozgások, sprintelés vagy emelések – végez megfelelő mértékű motoros kontroll vagy egységes mozgás megléte nélkül. Olyan szinten megrémítették a testüket, vagy annyira a képességeik határát feszegették, hogy a testük behúzta a kéziféket, és ez a fék úgy is maradt, mióta csak edzenek. Néha a legnagyobb fejlődést az ’1’ pontos mozgások korrekciója, majd a ’2’ pontos mozgások megerősítése eredményezi.

Ez nagyon fontos, és érdemes végiggondolni a Brett által tartott Foundational Strength kurzus kapcsán. Végigmegyünk a mozgásminta szűrésen, utána pedig bemutatjuk, hogy miként működnek a dolgok, ha tisztában vagy vele, hogy mikor kell edzeni, és mikor kell korrigálni.

A Functional Movement Screen edzői segédeszközként támogat minket ebben. Ne pocsékold az értékes edzői instrukcióidat az ’1’ pontos tesztek esetében. Sok esetben amúgy is csupán 10-15 percre vagy a ’2’ pontos szinttől. Videó vagy fényképek segítségével gyors visszajelzést kaphatunk a mozgás letisztulásáról.

Spórolj az edzői utasításokkal, hogy te is, és az általad edzett személy is azonnali és kézzel fogható eredményeket érhess el általuk.

Ha ott állsz valaki mellett, akinél be van húzva a kézifék, vagy képtelen a tanulásra a mozgásminta szűrésen elért ’1’ pontos mozgások miatt, akkor nem fogsz nagy sikert elérni a legjobbaktól elsajátított edzői instrukcióiddal.

Tartogasd a megfelelő időkre az edzői utasításokat, és olyan eredményeket fogsz tudni elérni, mint a legnagyobbak.

Tudd, mikor taníts. Tudd, mikor korrigálj.

Link: http://www.functionalmovement.com/articles/Screening/485/coaching_versus_correcting_part_2_don’t_waste_your_coaching_cues

Telefonos ügyfélszolgálat munkanapokon elérhető 08:00 és 16:00 között: +36305996035