FMS – 1. rész

FMS – 1. rész

A Funkcionális Mozgásminta Szűrés minden edzésprogram alapja kellene, hogy legyen. Sokan, akik nem értek magát a koncepciót vitáznak az állítással, de a helyzet az, hogy előbb érdemes lenne legalább rálátni a rendszerre és annak alapelveire, mielőtt nekiesnénk, hogy darabjaira szedjük az FMS állításait.

Miért ez a 7 gyakorlat az alap? – az FMS 1 szinten valóban 7 gyakorlat van, de ez korántsem igaz az FMS 2 vagy a SFMA szintekre. ( az FMS orvosi felhasználása) A 7 tesztben pont az a fantasztikus, hogy könnyen megismételhető, megérthetők és elsajátíthatók a mérési alapelvek, ezáltal megismételhetők. És teljesen mindegy, hogy én mérem vagy valaki más, ha tisztában van az alapelvekkel, ugyanaz az érték és ennek okán megegyező korrekciós séma kerül kivitelezésre.

A 7 gyakorlat olyan alapvető mozgásmintákat vesz alapul, amelyeket hihetetlenül mélyen vannak programozva az idegrendszerbe gyermekkorunk óta, de sérülések, kompenzációk vagy a Janda által oly csodálatosan leírt upper vagy lower cross szindróma átírta az amúgy korbban tökéletes programot. Ahogy korábban írtam, a modern orvoslás remekül gyógyítja azokat a kontakt sérüléseket, ahol az ok és okozat úgy köthető össze, mint a régi gyerekjátékokon a számokkal ellátott pontok, aminek a végén egy tiszta képet kapunk. Az élet gyakran valóban ennyire egyszerű – bokán rúgtak, elszakadt a szalag. Van ok, látható az okozat, és jöhet a kés.

És mégis, az élet többségében ennél bonyolultabb. A kompenzációból adódó túlhasználat, rossz mozgásprogram, helytelen légzés, rossz cipőválasztás, sok ülés és stressz – és még sorolhatnám – mind csavar egyet a képleten, és szakember legyen a talpán, aki a nem kontakt kódon kialakuló fájdalmat el tudja helyezni a okot kutató nyomozásban. Már ha el akarja helyezni, mert a többségében a fájdalommal foglalkozunk, miközben a már tudjuk, hogy “aki a fájdalom helyszínét kergeti, az elveszett ember”. ( Merzenich, ha jól emlékszem…)

A mobilitását vesztett boka nagy disznóságokra képes, és mégis a most hétvégi szemináriumom 12 résztvevőjéből összesen 2 főnek volt elfogadható bokamobilitása, a két legrosszabb értékkel bíró résztvevő pedig rendszeres váll és térdfájdalmakról számolt be. Biztosan véletlen…

Persze most kérdezheted, hogy miért fontos nekem az FMS, hiszen elég nekünk az RKC is. Ez igaz, de aki mélységében megérti a két rendszert rájön arra, hogy miért mosódnak el a határok a két rendszer között, és mint egy jó steaknél, már nem tudni, hogy végződik a hús és kezdődik a zsír. Őszintén, engem nem is érdekel, falom az egészet…Az RKC eredeti korrekciós gyakorlatai ugyanazon az alapelven működnek, mint azt FMS korrekciós alapelvei, ezek pedig a Dr. Herman Kabat által kidolgozott Proprioceptive Neuromuscular  Facilitation vagyis PNF. A programot ma sokan egyfajta nyújtási rendszernek vélik, pedig sokkal több ennél, és alapvetően súlyosan sérült – agyvérzés – betegnek dolgozták ki, de ez legyen majd egy másik post témája.

Dr. Herman Kabat

A hátán fekvő gyermek első mozdulata a szem és fej elfordítása, a lábak felemelése hiszen a lábujjait kapja be, a megfordulás és onnan a feltenyerelés. És íme három teszten túl is van, majd nagy nehezen felguggol, kapaszkodva feláll és óriás lépésekkel elindul. És íme, 3 újabb tesztet küzdött le, élete első hónapjaiban, és ezeket gyakorolja vég nélkül. Hát ezért a kerültek kiválasztásra azok a gyakorlatok, amelyek esetünkben a mozgásminőség keretén belül mérnek mobilitást, stabilitást, az izmok helyes programozását, légzést és csak kicsit erőt. Jut eszembe légzés, erről is lesz post.

Megosztás:

Facebook
Twitter
WhatsApp

Irakozz fel!

Iratkozz fel a hírlevelemre!

Nincs levélszemét küldés! További információért olvasd el adatvédelmi szabályzatot.

Facebook