Edzői munka vs. korrekciók, 1. rész: Jó edzői munka, jó korrekciók (Gray Cook)

�st, és pusztán pár jó mondat segítségével jobbá tudják azt tenni. Mindannyian ámultan figyeltük, hogy milyen gazdaságosan használják az edzői utasításaikat és instrukcióikat.

Ez szándékos. Ezt mindannyian megtanultuk, mikor egy tapasztalatlan golfozót figyeltünk a gyakorlópályán, és 45 különböző dolgot említettünk a tanulónak, amire egy golf lendítés közben figyelnie kell. Márpedig ez nem túl jó ötlet, és ugyanez a helyzet a kettlebell lendítés esetében is.

A motoros tanulás 25 évnyi kutatása során megtanultuk, hogy nem szabad belső utasításokat adni – kizárólag külső utasításokat. Nem mondjuk azt az embereknek, hogy mit feszítsenek, mit kapcsoljanak be, vagy mit lazítsanak el. Külső utasításokat adunk nekik, mint például hogy ’lebegjen a kettlebell’.

Mondhatjuk, hogy ’kapcsold be a hátizmaidat’, vagy egyszerűen csak taníthatunk egy mozgást, melynek során szükség lesz rá. Láthattál már tőlem olyat, hogy egy apró rugalmas csövet rakok az illető hónaljához, hátrafelé húzom a csövet, és megkérem, hogy nyúljon le a kettlebell felhúzásához – nos, ilyenkor ugyanúgy a széles hátizmok aktiválását hangsúlyozom egy kézzel fogható súlypont áthelyezéssel, vesztibuláris és proprioceptív utasítással.

Mióta megírtam az Athletic Body in Balance című könyvet, azóta hangoztatom, hogy a mozgás nyelvét érzés alapján lehet megtanulni, nem szavakkal vagy képekkel.

Mikor először tanultunk mozogni, érzés alapján tettük. Ha a kisgyerekek túlságosan előre dőlnek, mikor megpróbálnak futni, orra esnek. Amikor futunk, és nem dőlünk eléggé előre, nem tudunk sokkal gyorsabban haladni, mint ha sétálnánk.

Az előre dőlés olyan dolog, amit a gravitáció és a környezet segítségével tanulunk meg. Amikor csak lehetséges, ezeket az alapvető kézzel fogható, proprioceptív, érzés alapján működő utasításokat használjuk, és csupán 1-2 szót adunk hozzá finomításképpen.

Most hasonlítsuk össze az edzői munkát a korrekciókkal. Ha egy sportolót lefektetek a földre, és arra kérem, hogy végezzen krokodil légzést, vagy arra kérem, hogy tanuljon meg lélegezni vagy nyitni a mellkasát, miközben egy arm bar-t csinál, az más dolog. Egy korrekciót tanítok, és ezekben az esetekben adhatunk egy kis verbális segítséget.

Gyakran, mikor egy korrekciós gyakorlatot látunk – és Pavel nagyon jó ebben –, a légzést oktatjuk. Pavel írta az Egyszerű és Ördögiben, hogy a török felállás (TGU) és a lendítés (swing) során két, egymást remekül kiegészítő, azonban mégis eléggé eltérő légzést alkalmazunk.

Használhatjuk a légzést az idegrendszer ellazítására, valamint az erő növelésére egy rendkívül robbanékony, hirtelen mozdulat során. Gyakran maga a légzés lehet a hajtóerő.

Íme a lényeg: Mikor szakértő edzőket látok oktatás közben, mindig (vagy szinte mindig) jól csinálják. Nem azért nem használnak olyan edzői utasításokat, melyek mindenkinél beválnak, mert senki sincs felkészülve azokra az utasításokra.

Ha valaki képtelen előredőlni és megérinteni a lábujjait, ott probléma van, és ez nem csupán mozgásbeli problémát jelent. Ez egy szenzoros probléma. Érzik azt a merevséget, amit a legtöbb ember érez, mikor eléri és megragadja a lábujjait, csak éppen ők ezt a mozgástartomány felénél érzik. Nem tudom, van-e olyan dolog, amit akár én, akár más edzők tehetnek ez ellen.

Ilyenkor korrekcióra lesz szükség. Ha ellenőriztük a lábemelésüket, valamint sok ezzel kapcsolatos korlátozó tényezőt, akkor esetleg csináltatok egy lábujjérintés progressziót, vagy láb leengedést. Na mármost, ezek önmagukban nem gyakorlatok, pusztán korrekciók, mivel először még el kell jutnom odáig, hogy meg tudják érinteni a lábujjaikat.

Onnantól, hogy már képesek erre, még mindig ügyelnem kell a megfelelő pozíciójukra, egyensúlyukra és koordinációjukra a felhúzás során. Majd egy napon ezt át fogom alakítani egy robbanékony, kemény stílusú lendítéssé.

A művészet ebben ott rejlik, hogy tudjuk: mikor kell tanítani, és mikor kell korrekciókat használni. A mozgásminta szűrést erő és állóképességi szűrőként használva a legjobb, ha akkor próbálsz először korrigálni, amikor valaki ’1’-est ér el a mozgásminta szűrésen. Bontsd le elemeire. Használj egy korrekciós stratégiát.

Úgy vélem, Mark Cheng, Jeff o’Connor és Brett Jones ezt a következő szintre emelte a Kettlebells from the Ground Up 2 során. Fogták a Brettel közös művünket, a Kettlebells from the Ground Up-ot – a török felállás elemeire bontott korrekciós nézőpontját –, és bemutatták, hogy milyen korrekciós lehetőségek rejtőznek a török felálláson belül.

Figyelj arra, amit a felállás mond neked. Végezd el a korrekciót. Térj vissza a felálláshoz. Jobb lett, vagy sem? Több korrekcióra is szükség lehet, de ha odafigyelsz a légzéssel és a mozgással kapcsolatos utasításokra, könnyen túljuthatsz ezen akadályok vagy sebességkorlátozások némelyikén a felállás során. Két olyan termékről van szó, melyek igazán segíthetnek átlátni a korrekciókat.

Még egy tanácsom van – amikor azok, akik velem dolgoznak, vagy akiket edzek, korrekciókat végeznek, az nem egy hónapokon át tartó folyamat. Egy edzésen át tart. Valójában csupán pár percig tart. Olyan korrekciót használunk, ami nem túl bonyolult, így szinte azonnal láthatod a hatékonyságát.

Ha Pavel javasol egy bizonyos légzési, lazítási vagy nyújtási módot, vagy mi ajánljuk, hogy végezz krokodil légzést a bordaketrec mobilitási gyakorlatok előtt, azok rendkívül hasznosak lehetnek csekély ráfordítás mellett – kézzelfogható eredményeket hozhatnak az edzés kezdeti szakaszában.

Ez az én definícióm a korrekciókra. Végigfutok a teljes cikluson remélhetőleg 5-10 perc alatt. Ha részt vettél már egy korábbi rendezvényünkön, akkor valószínűleg szemtanúja voltál ennek. Ha szükség van rá, akkor használjuk a korrekciókat, de nem iktatjuk be őket fölöslegesen.

Folytasd a második résszel – Edzői munka vs. korrekciók, 2. rész: Ne pocsékold az edzői utasításaidat

Tudd, mikor taníts. Tudd, mikor korrigálj.

Link: https://www.functionalmovement.com/articles/Screening/484/coaching_versus_correcting_part_1_good_coaching_good_correctives