Váll rehab – húzódzkodással

Váll rehab – húzódzkodással

Többen kérdeztétek személyesen vagy emailben, miért szerepel a váll rehab megjegyzés szinte minden nap az edzésemben. Vagy éppen a váll mobilitás. Nos, az egész FMS tesztemben ez a leggyengébb pont, és mint tudjuk, minden csak annyira erős, mint a leggyengébb pontja. Ezért egyértelmű volt, hogy a vállam mobilitásán sokat akartam dolgozni.

Sajnos az emeberek hajlamosak a teljesitményt nézni elsődlegesen, vagy éppen a kinézetet, kevésbé törödnek az adott terület mobilitásával és stabilitásával, vagy éppen a gyakorlat szabályosságával. Elsődleges megérteni, hogy az egy ponton nem mobil váll újra mobillá tétele nem mobilitás és stabilitás gyakorlatokkal kezdődik. De nem ám. Hanem FMS – mélykötőszöveti masszázs – az első lépés, vagy éppen triggerpoint kezelés. Ami nem mobil attól nem feltétlenül lesz mobilabb, hogy egyre nagyobb és nagyobb mozgástartományba kényszeritem a végtagot. Ha egy 1o méteres kötélre teszek két csomót, csak azért mert minden erővel húzom, sosem lesz 1o méteres. Előbb ki kellene csomózni azt a kötelet. Nos, ezt teszi az FMS, első körben, és nem csak annyi, de klassz érzés a hátamon gurulni, vagy éppen a másik extremitás :  csináld, mert fáj…Nos, nem…

Tehát az első hetem azzal telt el, hogy pórbáltam a csomókat kibontani, és nem kevés sikerrel jártam. Ebben az időben azon gyakorlatok, amelyek váll fölötti dimenzióban dolgoztatnak, kikerültek a tervből.

Aztán jöttek a vállmobolizációs blokkok.

A múlt héten már a váll stabilizációjával foglalkoztam, és csomó gyakorlatot találtam ki, és egyeztettem Csiky Ferivel is, hogy anatómiailag helyesen látom-e a hatásmechanizmusokat.

És aztán jöttek a nyomások, a múlt héten már snatchek is, és a héten már folyamatosan mentek az olyan gyakorlatok, mint a lógás a húzódzkodón, a izület folyamatos tokban tartásával.

Tegnap éppen ezért az előző 2 hét munkáját akartam tesztelni, igy csináltam 1ox5 taktikai húzódzkodást, mellig. Kifejezetten jól ment, ezért kitaláltam egy játékot.

1. Alacsonyabbra helyeztem a húzódzkodót, egészen addig, amig a talpam nem érte el teljesen a földet, miközben a rudat fogtam, közel teljesen nyújtott kézzel.
2. Feltettem a a nagy swiss balt a húzódzkodó és a bordásfalam közé, tehát a fejem fölé.
3. Dimamikus 3-4 húzódzkodás volt a cél, minimum és maximum magasságok között, önmagammal versenyezve. Az, hogy a mellig húzom-e magam, nem motivált eléggé.
4. OK, itt jön a játékos ember….:) Figyelem, ehhez nagy orr kell…:) Magnéziát tettem az orromra, és a cél az volt, hogy az orrommal a swiss ballt mindig a lehető legmagasabban üssem meg, miközben nincs előlendités. Az előnye annyi volt, hogy az érintés időpillanatában már tudtam, hogy mi az eredmény, illetve a taktikai húzódzkodásban modellezett mozgástól ez a verzió nem tér el.

Előnyök:
– Az érintés időpillanatában már tudtam, hogy mi az eredmény, illetve a taktikai húzódzkodásban modellezett mozgástól ez a verzió nem tér el.
– Robbanékonyság, hasonlóan teljes izomfeszülés érhető el a mozdulat kezdetén, mint például a magasra ugrásnál.
– Az, hogy nem lógásból, hanem állásból végeztem segitett abban, hogy ne hagyhassa el az izület a tokot.
– Folyamatos mentális stimulus. Minden egyes ismétlés verseny volt.
– Azonnali visszajelzés…

Mellékhatás:
– A feleségem eddig sem tartott normálisnak…
– Kiszáradt az orrom…:)

Az eredmény? Nem tudom mikor éreztem a hátamban ilyen izomlázat.

Megosztás:

Facebook
Twitter
WhatsApp

Irakozz fel!

Iratkozz fel a hírlevelemre!

Nincs levélszemét küldés! További információért olvasd el adatvédelmi szabályzatot.

Facebook