Motoros tanulás – más nézőpont…

Motoros tanulás – más nézőpont…

A motoros tanulási folyamat ismerete fontos mindenki számára, aki mozgást tanul vagy tanít. Mindegy, hogy kettlebell edzésre vagy éppen küzdősport edzésre jársz, a három-fázisú modell mindenkire vonatkozik. Amikor egy mozdulatot első alkalommal szeretnél megtanulni, vélhetően erősen ráncolod a homlokod…és próbálod az a mozgás vagy mozgás sort értelmezni.

Kognitív
A tanulás első szakasza az ún. kognitív szakasz, amely valahol 1-1000 közötti tökéletes ismétlést tartalmaz. Ez az a szakasz, ami hatalmas figyelmet kíván. Azért is, mert maga a mozgás még nincs elraktározva, és azért is, mert az első 1-1000 ismétlés minősége kritikus kérdés. A gond az, hogy a kognitív szakaszban a tökéletlen ismétlések – túl azon, hogy hosszú távon megsérülhetsz – rontják a kivitelezés és a tanulási hatékonyságot is. Nem beszélve arról, hogy ennél a pontnál sem tudom megkerülni a SAID alapelvet. Abban leszel “jó”, amit gyakorolsz. Ha rosszul gyakorlod, akkor abban leszel “jó”…

Asszociatív
Kb. 1,000-100,000 ismétlés. Nem kevés, és ennyi kell ahhoz, hogy közelebb juss a nagy célhoz. Az asszociatív szakaszban már kevesebb figyelmet kell a gyakorlatnak szentelned, de ne felejtsd el, a tökéletes kivitelezés a cél minden esetben. Már csak keveset kell aludni és itt a Mikulás. Jellemzően a vizuális kontroll kevesebb szerepet játszik ebben a fázisban, de nő a proprioceptív kontroll jelentősége.

Autonóm
A nagy cél, hiszen azért csináltad végig a 100,000-300,000 ismétlést, hogy automatikussá váljon, igaz? Ha tehát helyes instrukciók alapján, jó kivitelezéssel, és betartva a 4 pontot jutottál el eddig, a technikád és annak hatásfoka ideális.
– Optimális forma
– Dinamikus testtartás változtatás
– Szinkronizált légzés
– Egyensúlyban lévő feszítés és kioldás

A gond ott van, amikor valaki a youtubról lenézi a swinget, és heteken át swinget gyakorol. Mondjuk heti 400-500 swing esetén – rossz kivitelezéssel – át is lép az asszociatív szakaszba. Már itt sem kis kihívás az, amivel szembesül az SFG oktató, ha a tanuló mégis megkeres egy szakembert, de ha elmegyünk jó pár hónapig, úgy már egy teljesen rögzült mozgásról beszélünk. Amit nem egy edzés lesz javítani…

De mondok mást…

Tegyük fel, hogy kimegy a bokád. Az emberi idegrendszer elsődleges célja a túlélés. Ha tehát az adott feladat – járás – ellátásához az út azon keresztül vezet, hogy sántikálsz, az idegrendszer ezt a módszert választja. Elkezded húzni a lábad, és olyan módosulások jönnek létre a mozgás funkciókban, amelyek lehetővé teszik, hogy mégis egyenesen tudj járni. Járhatnál körbe-körbe is, de ez nem szolgálja a túlélést, hacsak nem arra játszana az idegrendszered, hogy a kardfogú tigris majd jól elszédül.

Napi 5000 – a statisztika szerint egy átlagos európai átlag 10,000 lépést tesz meg naponta – lépés esetén és 1 hetes rehabilitációs időt számolva benned van 35.000 lépés. Illetve tökéletlen lépés. Ha azt hiszed, hogy csak a boka mobilitásod változik, tévedsz. ha egy ízület mozgástartománya szűkül, valahol nőnie kell, hogy a mozgás mégis kivitelezhető legyen. Megváltozik a súlyeloszlás, olyan izmok mennek szabadságra, amelyeknek dolguk lenne, és olyanok lépnek be a munkába, akik jobban tennék, ha mással foglalkoznának. Tehát 35.000 tökéletlen lépés, 35.000 rossz sarokcsapás a földön, 35.000 módosult kézlendítés…És már benne is vagy bőven az asszociatív szakaszban, és van egy rossz hírem: 1 hét alatt újra tanultál járni. Ha csak nem tanulod újra ezután a jót, ez lesz mostantól a te járásod. Ne felejtsd el: SAID alapelv. Abban leszel “jó”, amit gyakorolsz. És egy plusz megjegyzés, mert mostantól ezt is gyakran hallod majd. Az egész test, állandóan. ( All the body, all the time – Dr. Cobb )

 

Megosztás:

Facebook
Twitter
WhatsApp

Irakozz fel!

Iratkozz fel a hírlevelemre!

Nincs levélszemét küldés! További információért olvasd el adatvédelmi szabályzatot.

Facebook