Ma mit tanultál?

Ma mit tanultál?

Gyakran nézek rá más blogokra és látok elképesztően intenzív edzéseket és persze embereket, teljesen kiütve egy-egy durva intervallumos blokk után. Ne értse kérem senki félre, tisztelem az elszántságot, kitartást.

Nekem azonban az edzés elsődlegesen a tanulásról szól, és közben szeretném élvezni is azt, amit csinálok. Aki az edzéseimet látja nem lát üvöltözést, borzalmas szenvedést és az sem vonz, hogy hányásig tartó intenzitással végezzem a gyakorlásom. Újra mondom, ha Te így edzenél – minden tiszteletem a Tiéd, de így 40 felett más értelmet nyer az edzés fogalma. Amit nagyjából 4-5 éve próbálok törölni a szótáramból, hogy helyét a gyakorlás vegye át.

Az élvezetes és szórakoztató edzés azonban nem ugyanaz, és nagyon nem mindegy, hogy az edzés a kliens vagy a tréner szórakoztatását szolgálja. Alapvetően a velem dolgozó kliensek tudják, hogy a céljaikat a mozgás minőségének javításán keresztül érhetik el, amire az erőt építjük. Az első blokk ugyanakkor annyi érdekes és élvezetes lehetőséget rejt magában – mozgásminőség javítása – hogy még a végét sem látom. Ma egy kedves RKC barátommal beszélgetve közösen arra jutottunk, hogy ha egyszer lesz olyan, hogy RKC3 képzés, az csakis a saját testsúlyos lehet.

Elegánsan mozogni azonban nem egyszerűen a mozgásról szól, hanem annak minőségéről. Ahogy verset írni sem lehet minimális szókincs birtokában. Az emberek többsége minimális – egyfajta túlélési – szókinccsel rendelkezik. Persze ez elég ahhoz, hogy az ember átlagos életet éljen – kenyeret vesz a boltban, köszön a házmesternek – de megirni egy beszédet vagy egy novellát azért már sokkal többet kíván. Ha tehát a szókincs / mozgáskincs analógiát használom – mintha lenne ilyen – akkor érthetővé válik az álláspontom. Túlélési “mozgáskincs” birtokában a produktum sem lehet igazán választékos, elegáns.

Senki sem várja azt, hogy határterhelésen elegáns legyen a mozgásunk, de valljuk – a határterhelés ingoványos talaj, oda csak keveseknek szabadna merészkedniük. És mégis mindenki oda törekszik. Tegyük fel tehát, hogy azért kezdtél az edzésbe, mert még kedveled is azt amit csinálsz. Persze, néha kellemetlen, talán kicsit fáj is – de ez jó fájdalom. Ebben az esetben az sem kizárt, hogy nem egy 3 hónapos blokkban gondolkodsz a gyakorlásról, hanem egy életen át gyakorolni akarsz, mozogni és tanulni, mert a mozgás és gyakorlás mindig tanulás. Ebben az esetben a mozgásod minőségének javítása és a minőségi alapra épített erő remek célnak tűnik.

 

Megosztás:

Facebook
Twitter
WhatsApp

Irakozz fel!

Iratkozz fel a hírlevelemre!

Nincs levélszemét küldés! További információért olvasd el adatvédelmi szabályzatot.

Facebook