Ahogy az évek múlnak…

Ahogy az évek múlnak…

Ahogy az ember egyre idősebb lesz, hajlamos arra, hogy elfogadja – folyamatosan veszít testi erejéből, ruganyosságából, játékosságából. Elfogadja, mert mindenkitől ezt hallja.

Talán magadra ismersz…

A barátai csodabogárnak hiszik, mert mozog, játszik és úgy gondolja – ráér még arra, hogy valóban öreg legyen. Pedig az orvosa szerint már le kellene állnia, és el kellene fogadnia, hogy senki sem lesz fiatalabb, és be kellene állni a sorba, pihenni és persze nem edzeni olyan sokat, nem guggolni olyan mélyre, nem futni olyan gyorsan és egyáltalán – átlagosnak kellene végre lennie. Mások azt gondolják, hogy egyszerűen abba a korba írt, amikor a férfiak egyfajta bizonyítási vágy okán – midlife crisis – elkezdenek chopper motorral járni, piros sportkocsiból könyökölnek ki, vagy fiatal lányok után futkorásznak. 

Mindegy hány éves vagy, meg kell értened – nem csak az határoz meg Téged, ahogy beszélsz, ahogy másokhoz viszonyulsz, amit olvasol és egyáltalán amivel az időd töltöd – hanem az is, ahogy mozogsz. Ez is Te vagy…

Ha elfogadod, hogy idővel minden romlik, akkor elfelejted azt, hogy az idő = tapasztalat, és a több idő több lehetőséget ad arra, hogy bármiben is akarsz jobb lenni, elérd ezt a célt. Ne felejtsd el, abban leszel jobb, amit gyakorolsz. Abban leszel jobb, amit egyre jobban gyakorolsz.

 

 

 

Megosztás:

Facebook
Twitter
WhatsApp

Irakozz fel!

Iratkozz fel a hírlevelemre!

Nincs levélszemét küldés! További információért olvasd el adatvédelmi szabályzatot.

Facebook