Sokan kérdezték, mit lehet tenni az orrcsepp-függőséggel. Sajnos ez egy jobban elterjedt függőség, mint bárki gondolná. Elsősorban az okot kell megtalálni, mert sokaknál valóban valamiféle fizikai akadály – polip, ciszta – hozza létre a szájlégzést.

A szájlégzés pedig rövid úton csak további kellemetlenséget okoz, mert a túl kevés CO2 és NO sajnos szűkíti a légutakat, és ereket. Ezzel nő a légzésfrekvencia, amely már csak szájon át lehetséges, ami további CO2 és NO csökkenéshez vezet.

Az én esetemben anno vizsgálat mutatta ki az orr-melléküregben a cisztát, amit műteni kellett. Ez persze nem oldotta meg a szájlégzést, amit a ciszta évek alatt kiprovokált, és pár éven belül azt vettem észre, hogy a fogaim gyors romlásnak indultak, a korábban általam nem ismert szezonális allergia is tényező lett az életemben, és egy éjjel befulladtam, ahogy anno az asztmás nagymamám mondta. Itt már drasztikusan csökkent a sportági teljesítmény is, és valóban kezdtem attól tartani, hogy orrcsepp-függő leszek. (Megjegyzés: érdekes módon a légzés rendeződése és a pótolt D3-K2 vitamin hatására a fogorvosom ma már arra panaszkodik, hogy túl erős a fogzománc…)

Na én itt álltam a sarkamra és kezdtem el kutatni, milyen természetes megoldások léteznek, mert az, hogy mindenhová orrcseppel a zsebben, táskában kell mennem, tarthatatlan lett.

“A lohasztó orrcseppek a nyálkahártya ereit húzzák össze, ezáltal csökkentik a vérellátást. Így kevesebb folyadék tud az erekből a szövetközi résekbe filtrálódni, tehát csökken a nyálkahártya-duzzanat. Ez a hatás rövid távon jó, de csak rövid távon valósul meg. Hosszú távon úgynevezett rebound (visszacsapás) effektus alakul ki, szövetközi vizenyő jön létre, tehát paradox módon az orrcsepptől lesz tartósan duzzadt az orrnyálkahártya!” ( Webbeteg.hu)

Irónikus módon tehát – ha nincs szervi elváltozás – már az orrcsep használat csökkentése is javít a helyzeten. De ez nem oldja meg az éjszakai hiperventillációt, sem a napközben helyzelen légzést – amelyek mind ismét az orr bedugulásához vezetnek. Ezen az úton könnyű eljutni az horkolásig, amely végül alvási apnoét okozhat, és általában a hiperventillálók körében magas a cukorbeteg és magas vérnyomással küzdők aránya is.

Az elgyik legfontosabb dolog, hogy az ember kitisztított orrjáratokkal készüljön fel az alvásra, erre számos pratikai van, az egyik a sós víz használata, orröblítésre.

Érdekesség, hogy azt is kevesen tudják, hogy a fogcsirkorgatás is jellemzően az alvási apnoe bevezető szakaszában jelenik meg, ami egyébként egy védekezési mechanizmus – erről több kutatást közöltem korábban.

Később még fogok erről írni, mert láthatóan nagyobb a probléma, mint elsőre bárki gondolta.