Két hete már ilyenkor javában a Magyar Labdarúgó Szövetségnek tartandó FMS programra készültem, illetve készültünk Csíky Ferivel.

A felkérés meglepett, mert a nemzeti szövetségek nem szoktak tolongani ezért a programért, pedig ha van szervezet, ahol ennek különösen lenne értelme, az pont a versenysport. Mert ugye sportolóknál rizikófaktort mérni nem egy hálátlan feladat, hiszen a problémák még időben kiszűrhetők – és ezen karrier és így akár egy élet munkája, álmai múlhatnak.

Bevallom tartottam attól, hogy külsősként inkább majd a fogást keresik rajtunk, mint a rendszer praktikumát és hasznát, de bevallom tévedtem. Az erőnléti és erőedzőkből, rehabilitációs szakemberekből álla csapat elképesztően érdeklődő volt, minden részletre kíváncsiak voltak és gyorsan meglátták a rendszert az egész mögött.

Az MLSZ tehát elég bátor volt, hogy belevágjon, és innentől minden a kollégákon múlik, mert innentől mérni, mérni, mérni és esetenként korrigálni kell.

Alapos, átgondolt és a prakszisomban hézagokat kitöltő információk birtokába kerültem. – Szűcs Péter, Puskás Akadémia

Egy új rehabilitásiciós ismeretanyaggal ismerkedhettem meg. – Stefanik Arnold, Mészöly Akadémia

Az átlagemeberek és a sportolók szűrűsére egyaránt használható. – Takács Kinga, személyi edző