Mit mérjek…

Mit mérjek…

Az egyik nagy kérdés, hogy érdemes-e bármit mérni az edzésfolyamat megkezdése előtt, közben vagy éppen egy fejlesztési időszak lezárásakor. Nos, én a mérés pártján állok, de ugyanakkor hadd jegyezzem meg:

- A túl sok mérés gyakran annyi adatot ad, ami kezelhetetlenné teszi magát az edzésfolyamatot.

- Nem árt tudni miért és mit mérünk – vagyis ezeknek a teszteknek bele kellene illenie az edzésfilozófiába, amelyet követünk.

Mit mérjünk tehát?

Nos, egy mérés nem mérés. Meg kell találni tehát azokat a teszteket, amelyek illenek az edzésfilozófiámba. Minden mérés és teszt tökéletlen, azon vannak olyan lyukak, amelyek a tökéletlenségükből fakadnak. Ahogy Charlie Weingroff mondja, egy szelet ementálin sok lyuk van, de sok szelet ementáli egymáson esélyt ad arra, hogy a lyukakat befedjük.

“A győzelemhez vezető első lépés, hogy nem kapunk ki” ( Sztraka Mihály ) – vagyis az első teszteknek a biztonságról, a kockázatok felméréséről kell szólnia. Ez esetemben az FMS, ami figyelem, nem arról szól, hogy meg fog-e sérülni az atléta, hanem arról, hogy úgy általában az atléta központi idegrendszere szabályozott körülmények között hogyan old meg mozgásos kihívásokat. Milyen széles mozgásbázissal rendelkezik az atléta, és vannak-e olyan területek, ahol minimális kompetencia okán kifizetődőbb, ha a teljesítmény helyett a kompetenciát építjük fel.

Készen áll-e az atléta a mai edzésre? A tervezett volumen és intenzitás vajon sok, kevés vagy éppen pont elég? Fejlesztési vagy stimulatív edzésterhelést kell a mai napon használnom, és vajon képes-e a sportoló mindenféle edzésinger befogadására, vagy korlátozó tényezők miatt egyes tervek a mai napon nem tudnak megvalósulni. Nos, ezekre a kérdésekre ma csak az Omegawave adhat választ.

Ha edzés közben fontos a pulzuskontroll – és vannak ilyen sportok – akkor meg kell találni egyrészt azt a filozófiát, amely a munkám alapjait megadja, másrészt olyan eszközt kell találnom, ami akár egyéni, akár csapatszinten is megbízható információval lát el a sportoló edzettségi szintjével, pulzusmegnyugvásával kapcsolatban. Mi Polar monitort használunk, nekem ez teljesen bevált.

A következő teszt az edző szeme – a sport-specifikus mozgások alkalmával mutatott mozgáskompetencia megfigyelése a cél. Az remek, hogy minimális stressz alatt szépen guggolsz – de mi van akkor, amikor ugyanezt nagyobb súly, stressz vagy éppen versenyhelyzetben kell reprodukálnod? Erre nincs rendszer, de vannak olyan mozgáselemző applikációk, melyek nagyban segíthetik az edző munkáját.

Általános tesztek, amely során olyan alap biomotoros képességeket mérünk fel a nagy nyolcasból, amelyből általános következtetéseket tudunk levonni. Ha tehát robbanékonyság, úgy súlypontemelkedés, vagy helyből távolugrás. Innentől a lista máris összeállt mindenki fejében.

Sport-specifikus tesztek, amelyek a sportági edző állít össze. Egy SFG1 képzésre készülő sportoló esetén nyilván ott vannak azok a tesztek, melyek alapján egy vizsga sikeres vagy sem, de ide sorolom az adott sporthoz szükséges technikai, taktikai teszteket is.

Láthatóan kevés konkrétumot írtam, mert azt gondolom minden edzőnek előbb a saját edzésfilozófiáját kell összeraknia, és ehhez válogatnia a teszteket, és nem fordítva. Mert a tesztek eredményeivel aztán kezdeni is kell valamit, ehhez pedig az elején a miértekre kell előbb válaszolni.

Miért mérem azt, amit mérek?

Hozzászólás

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*


three − = 1

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>