Kockázat

Kockázat

Az edzés során stresszt alkalmazunk , hogy adaptációt hozzunk létre. A stressz természetesen egyben kockázatot is jelent, hiszen ezt edzés során hozzuk létre, ahol olyan terheléseket alkalmazunk, amilyet korábban nem – pont ezzel váltjuk ki az adaptációt.

Egy jó befektetési szakember pontosan tudja, hogy a nagy nyereséggel bíró befektetések kirívóan magas kockázattal járnak, de a kockázatmentes befektetések sem javasoltak általánosan, mert egyszerűen nem hoznak hasznot. Az edzés hasonló alapelvek mentén működik. Az olimpiai súlyemelés nagyszerűen épít erőt, robbanékonyságot, és remek hatással van a testkompozícióra, de a nyugatiasan élő felnőtt emberek 99%-a alkalmatlan arra, hogy olimpiai súlyemelést hatékonyan és egyben biztonságosan is végezzen. Edzőként az a feladatunk, hogy az alapelveinket nem feladva segítsük tanulóinkat céljaik elérésében.

Gyakran az eltérő célokkal érkezők atléták edzésében több a hasonlóság, mint az eltérés, a megfelelő progressziós szint megállapításához pedig gyors rizikóelemzésen keresztül jutunk el. A fekvőtámasz lehet a kiindulási alap, de kiváló példát jelent a megfelelő rizikóelemzésre, hogy egy túlsúlyos háziasszony esetében a horizontális tolás térden vagy  falnál, az erős atlétánál pedig súlymellényben is történhet. Az edzés során az optimális kivitelezést keressük természetesen, de és az a gyakorlat, ami a korai időszakban kifejezetten javasolt, az a felkészülés későbbi szakaszában nem biztos, hogy előnyünkre lehet.

Itt érdemes megjegyezni, hogy az edzésidőszak, blokk elhelyezhető az Általános Fizikia Felkészítés ( AFF) területén vagy éppen a Speciális Fizikai Felkészítés ( SFF) területén. Ez utóbbi nem csak a versenyző atléták területe, speciális cél lehet a testkompozíció javítása vagy éppen a hipertrófia – vagyis a nyári strandszezon vagy éppen a közelgő érettségi találkozó is lehet az SFF kategóriába sorolható edzés.

A lényeg, hogy túlzott specializációt törjük meg rendszeresen, hiszen míg az adaptáció egyben sikerességet is jelenthet egy adott tevékenységben, sportban, közben sérülékennyé is teszi az atlétát. A fenti táblázat erre mutat remek irányt.

Kettlebellel dolgozó edzőként felmerül tehát a kérdés, hogy a Kettlebell lendítés melyik kategóriába tartozik? Nos, ez annyi mindentől függ, hiszen válzozóként a kivetelezés fajtája ( egy vagy kétkezes), sebessége, nehézségi foka az RPE skálán, az megcélzott energiarendszer(ek) és megannyi más tényező ismerete adhat csak kérdést a válaszra.

(Részlet a PWRON anyagból…)

One Comment

  1. Peter, lassan doktoralnod kellene eletmod tudomanyokbol, ha van ilyen, ha nincs, letre kell hozzad :-)

Hozzászólás

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*


eight + = 17

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>